Még a mai öreg rockereknek is oldschool muzsikának tűnhet ez a valóban átfogó gyűjteményes kiadvány, amely Cliff Richard és a The Shadows kooperációjában megjelent dalokból válogat. Ahogy a ‘Yesterday’ című filmben mondták: „Egy Beatles nélküli világ egy sokkalta rosszabb világ!” És ha ezt továbbgondoljuk… egy Cliff Richard nélküli világ se lehetne ugyanaz.
A European Mantra Borlai Gergő együttese, ő hívta életre, az ő zenei koncepciója érvényesül elsősorban, de igazi csapatmunka eredménye. Gergő a zenészeknek megadta a kitörési pontokat, így mindenki meg tudta mutatni zenészi kvalitásait. Modern hangzású, pozitív töltetű, minden öncélúságtól mentes 21. századi mestermunka.
Valami miatt fordítottan hatott nálam ez a lemez: első hallgatásra ipari áram erejű volt, de utána egyre csak fogyott. A megírt dalok nagyon jók, a zenészek teljesítményei is kiválóak. Ez a mostani pontszám egy pillanatnyi állapot.
Igazi különlegesség ez az anyag a mai zenei színtéren, hazai zenekartól pedig pláne. Hasonlót nemigen lehet találni, ennek ellenére nemcsak a stílus szerelmeseinek ajánlott, hanem mindenkinek, aki szereti az igényes zenét.
A második albumával támadó Meshiaak nem váltja meg a világot. Nem akarták megújítani a műfajt, viszont a dalokba nem nagyon tudok belekötni.
Idén kis túlzással több minőségi epikus doom metal album látott napvilágot, mint az elmúlt 10 évben. Ezt a ziccert én sem hagyhattam ki, aki él s hal ezért a szinte tetszhalottnak látszó műfajért. Ez most ugyanis egy olyan Egypercesek, ahol degeszre eheted magad epikus doomból, mint karácsonykor a bejgliből. Fogyasszátok egészséggel! (Mike)
Legutóbbi hozzászólások