A Pattern-Seeking Animals új lemeze köröket ver a tavalyi bemutatkozóra, ettől függetlenül továbbra sem nagyon fogom hallgatni ezeket a dalokat a jövőben. Lehet valaki jó zeneszerző, tudhatja jól a szakmát, de az érzelemmentesség nem tesz jót ennek a formációnak, és attól a gondolattól sem tudok szabadulni, hogy ez csak a Spock’s Beard egy gyenge reinkarnációja.
Köszönjük, Mr. Pell! Bő 30 éven át szállítottad a pótszereket nekünk, Rainbow-rajongóknak. Ez se rossz, sőt, talán jobb, mint az előzőek, de az a helyzet, hogy a 2020-as év Rainbow-lemezét már megírta más. És ha azt hallgatom, rá kell jönnöm, hogy a pótszer csak az elvonási tüneteket enyhíti, nem helyettesíti az eredetit.
A ’What The Dead Man Say’ nem borítja ránk az ajtót, de azért tud jó néhány kellemes percet okozni a hallgatónak, nálam például most jobban betalált, mint néhány elődje. A könnyen megjegyezhető dallamok és a „húsdarálás” nagyjából egyensúlyban van (szerintem utóbbi jobban áll nekik), de találni rajta néhány kiemelkedően jó és emlékezetes riffet is.
A lemez a banda fejlődésének egy még nem végleges, de érettebb állomását jeleníti meg, amelyben olykor már a saját hangját is megcsillantja a csapat, de azt is hallani lehet, hogy nem mindig szabadítja fel ezt az energiát teljesen, és nem elég merész még, hogy ezek az elemek legyenek többségben.
Sok meglepetést hoz ez a tavasz! Ez a koronavírus is átírja a tavaszi programokat és a zenészek se mindig azt csinálják, amire számítunk tőlük. Joe Bonamassa például jazzt játszik a The Sleep Eazysben, a Stone Temple Pilots pedig akusztikus lemezt készített. A Theory Of A Deadmantől sem kifejezetten poplemezt vártunk. Hartmann zeneileg ugyan hozta a kötelezőt, de ő is meglepett minket azzal, hogy nem sima válogatáslemezzel rukkolt elő. És végül ott van Jozef Van Wissem, aki egyedi építésű, speciális 24 húros lantjából csal ki meglepő hangokat. De a felfedező ember jelmondata: Lepjetek meg!
Számomra az ’Elhagyott város’ az eddigi legjobb Beyond-lemez, mely a hazai színtéren bőven megállja a helyét. Az anyag zenei része kifejezetten fogós, de azzal a korábbi lemezeken sem volt probléma, a néhány humorosra vett szöveg felett pedig szemet tudok hunyni.
Legutóbbi hozzászólások