Omega Diatribe: Metanoia
Bejött a tippem, az Omega Diatribe a következő lemezére képes volt továbbfejlődni hangulatban, minőségben és kivitelezésben egyaránt.
Nygmalion: Deluminate
A Nygmalion egy alaposan kiérlelt és átgondolt lemezzel kezdte meg utazását, ami nemcsak idehaza, de nemzetközi szinten is kiemelkedő.
Beyond: Elhagyott város
Számomra az ’Elhagyott város’ az eddigi legjobb Beyond-lemez, mely a hazai színtéren bőven megállja a helyét. Az anyag zenei része kifejezetten fogós, de azzal a korábbi lemezeken sem volt probléma, a néhány humorosra vett szöveg felett pedig szemet tudok hunyni.
Ossian: Csak a jót
Az Ossian most sem definiálta újra magát, de sikerült összehozniuk néhány koncertkedvencet, amelyek nehezen fognak kikopni a programjukból. Aki pedig hozzám hasonlóan titkon még mindig reménykedik abban, hogy visszatérnek a gyökerekhez, az adja fel és engedje el, mert Endréék köszönik szépen, nagyon jól elvannak ebben a zenei közegben.
Thy Catafalque: Naiv
Kátai Tamás vendégei segítségével töretlenül halad előre, most egy dallamosabb, játékosabb és felszabadultabb irányba fordult, aminek az eredménye nem kevésbé zseniális, mint ami eddig is jellemezte művészetét.
Abel Label: Blues Overthought
A blues egy kétoldalú műfaj. Bár eredetileg az élet sötét oldaláról szól, mégis a legjobb zenei műfaj ahhoz, hogy összehozzon muzsikusokat egy kis örömzenélésre. Mihalik Ábel ezt tette, és ebből az örömzenélésből összerakott egy igazán jó hangulatú, remek albumot, melyet már első meghallgatásra befogadhat a hallgató.
Legutóbbi hozzászólások