A ’Spiritus Mundi’ egy igen értékes lemez, hiszen a zene mellett ott az irodalmi vonatkozás is, mely meg tudott maradni kitüntetett szerepében, nem nyomta el a hangszerelés. Nad Slyvan és Andrew Laitres összhangja kellett, hogy a költő verseinek üzenete a modern kor gyermekeihez is közelebb tudjon kerülni.
A ’Common Ground’ azoknak a BBT-rajongóknak lehet kedves, akik szimpatizáltak a kétlemezes ’English Electric’ albummal, vagy épp a ’Folklore’-ral. Sokszínű és érdekes lett ez a lemez, de valami miatt azt érzem, hogy ez most biztonsági játék.
Sajnálom, hogy ilyen gyorsan és ilyen szomorúan lett vége a zenekar történetének, mert az itt hallott két saját dal alapján bőven volt még mondanivalója Alexi Laihónak, és valószínűleg egy hasonlóan ígéretes karriert épített volna fel új társaival, mint tette azt a Children Of Bodom esetében korábban.
Rövid, egyperces írásainkat a jövőben nem gyűjtögetjük, hanem egyesével osztjuk meg veletek. Elsőként az Aristocrats tavaly rögzített koncertlemezéről szóló beszámolónkat olvashatjátok ebben az önálló formában, ha érdekel az olyan, improvizációkban gazdag muzsika, amilyet a hetvenes évek elején a Deep Purple vagy a Led Zeppelin játszott élő felvételein.
Lyle Workman új lemezén összefuttatja karrierjének különböző szálait, a Threshold-billentyűs retro-futurisztikus muzsikája merengésre késztet, a Porcupine Tree és a Dream Theater billentyűse pedig egymástól függetlenül nyúltak a hangszínekhez. Devin Townsend bizonyítja, hogy dalai akusztikusan is megállják a helyüket, Suzi Quatro pedig ötvenéves pályafutására tette fel a koronát új anyagával. Olyan színes ez a csomag, mint a húsvéti tojások!
Vannak zenészek, akik megrekedtek egy stílusnál. Itt van például az Arc Of Life, Yes-zenészektől, Yes-stílusban, mégsem csettintesz a végén, hogy „ó, yesss!” A Melvins a hardcore punk undergroundjában rekedt, mégis olyanok példaképévé vált, mint a Nirvana, Siggi Schwarz pedig ki sem mozdul Heidenheimből, de arra járó példaképeihez úgy alkalmazkodik, mint a kaméleon. A Zero Theorem a 16 perces lemezhossznál ragadt le, már a második EP-jüket hozzák ki példaképük, a Disturbed stílusában, a Riverside viszont halad előre töretlenül, csupán példaképpé vált gitárosuk rekedt a túlparton.
Legutóbbi hozzászólások