Az Induction gárdája nyomta a minőségi power metalt, mint múltkor, a Saint Deamon muzsikája a Dionysus-feelinget hozta magával, a Battle Beast performansza pedig minden eddiginél változatosabb volt.
A Flowerleafen még érződik a színpadi rutin hiánya, az őket követő amerikai Tulipnak már a vérében volt a show. A Temperance-nek ezt a felállását még nem láttam élőben és sokkal jobb volt a kémia a tagok közt, mint azt gondoltam volna, az estet záró Serenity pedig meggyőzött, hogy nem baj, ha néha a Warkings is tart egy kis szünetet!
Sipos Tomitól megszoktam, hogy nagyrészt feldolgozásokat énekel, elsősorban a több mint 30 éve működő Irigy Hónaljmirigynek köszönhetően. Ezen az estén is javarészt feldolgozások kerültek terítékre, de semmi poénkodás, semmi szatíra, nem voltak kifacsart szövegek, az eredeti dalok minőségi áthangszereléssel szólaltak meg. Ez Tomi komolyabb énjét megmutató este volt. Boldog születésnapot, Tomi!
A svájci Illumishade matekmetaljának színvonalán nagyot emelt Fabienne Erni teljesítménye, a Delain fellépésétől – bevallom – előtte tartottam, mert nagyon kedveltem a csapatot, és nem tudtam, mit várhatok a nagy változás után. És nem volt rossz! Charlotte Wessels sajnos távozott, és már nem lesz ugyanolyan egy Delain-koncert, de én örülök, hogy mégis vannak, és hogy így teljesítenek.
Végy egy, a retró divatot meglovagló zenekart, az se baj, ha tartalmaz hazai hozzávalókat, legyen ez mondjuk a Beast In Black, fűszerezd egy kis angol humorral a Gloryhammer előadásában, és előételként tálalj egy olyan bandát (Brothers Of Metal), akik példátlan módon ráadást kell játsszanak a két főszereplő előtt, akkora ovációt váltanak ki a közönségből.
Bejöttek a fagyok, kihirdették a vörös kódot, azaz az intézmények számára kötelező a bajba jutott emberek befogadása. Mi is bajban voltunk, mert Vörös István koncertjét a jó meleg karácsonyi időszakról ide tették át. De persze az angyalföldi művházban meleg, baráti légkör fogadott. És hogy a koncert milyen volt? Megtudod, ha tovább olvasol.
Legutóbbi hozzászólások