Az idei Gary Moore-Emlékest amolyan „kabosgyulásan” lett felépítve: „ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit”. Fél 8-tól majdnem fél 12-ig tartott a show, melyben 7 gitáros – köztük Gary Moore testvére és lánya – emlékezett az északírek csodafegyverére, aki levette a lábukról a rockrajongókat, mint Phil Lynott és a bluesimádókat is, mint Rory Gallagher.
A Trick Or Treat turnékezdése jól sikerült, még egy dalpremiert is kaptunk a remek műsorban, a Nanowar Of Steel nem érdemtelenül játszik nálunk mindig telt házak előtt, a Dynazty pedig nagyon beérett, egy remek frontemberré váló énekessel és biztos kezű zenészekkel mutatta meg, miért imádják a magyarok őket. Bízom benne, a legközelebbi magyar dátumon már mindannyian rendes hosszúságú programmal jönnek, mert sok jó dal maradt az öltözőben.
Szerencsésnek érzem magam, hogy a Metalite itt kapcsolódott be a turnéba és végre élőben láthattam őket, nem is okoztak csalódást. A The Night Flight Orchestra pedig megint igazi partihangulatot varázsolt a Dürer falai közé. Ezzel a légitársasággal bármikor elszállnék…
Tobias Sammet Avantasia projektjében olyan duetteket láttunk – a Kamelot, a Mr. Big, a Firewind, a Pretty Maids, a H.E.A.T, a Seven Spires és a Moonlight Haze énekeseinek jóvoltából –, amiknek a megvalósulására is kicsi volt az esély, a teljesítményüket meg csak távolról figyelheti irigykedve a magyar tévéműsor, a Nagy Duett szereplőgárdája.
Az Aaetheria dolga nem volt könnyű Tarja Turunen és Marko Hietala fellépése előtt. Őket egy színpadon látni…ennél már csak az lenne szebb, ha a következő turnén utánuk a Nightwish muzsikálna all stars settingben.
A Serious Black az az együttes, melyet nem fektetett meg sem Roland Grapow (Helloween) gitáros, sem Urban Breed (Tad Morose) énekes távozása, sőt, talán jobbak, mint valaha. Előttük két kétlemezes banda, az Autumn Bride és a Rigorious lépett fel, melyek kivételesen passzoltak a főzenekar stílusához.
Legutóbbi hozzászólások