A Haken különleges színfoltja a progresszív rock/metál műfajnak. Bár a korai időszakukban inkább a könnyedebb irányt képviselték, de a ’Vector’ és a ’Virus’ lemezeik érkezése óta egyértelműen a metál djentesebb irányába mozdultak. A változásuk jól érezhető linearitást mutat egészen a ’Fauna’ érkezéséig, a nemrég megjelent hetedik lemezük viszont egyesíti a korai és a modern idők Hakenjét. A ’Fauna’ dalaiban azok is találnak kedvükre valót, akik a ’The Mountain’-en hallható vonalat preferálják, de ezzel egy időben a ’Virus’-on hallható keményebb, komplexebb és matekosabb irányvonal is megjelenik. Ennek a sokszínűségnek egyik oka, hogy Diego Tejeida billentyűs helyét Pete Jones vette át. Bár a zenekar 2010-es debütálása óta Diego kezelte a hangszert, de a megalakuláskor még Pete volt a billentyűsük, azért hagyta ott a zenekart, hogy tanulmányait befejezhesse, de 10 évvel később, a ’Vector’, majd a ’Virus’ lemezek felvételeibe ismét bekapcsolódott. Innen már logikus lépés volt, hogy a megüresedett helyet a zenekarban ő töltse be, és visszatérésével a korai időszak zenei világából is visszaköltözött valamennyi.
A ’Fauna’ egy különleges konceptalbum lett, minden egyes dalhoz egy állat motívuma kapcsolódik, ennek alapja Philip K. Dick könyve, az ’Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?’, és az abból készült film, a ’Szárnyas fejvadász’. Ez a kapcsolat nemcsak a dalokhoz mellékelt képeken jelenik meg, hanem a szövegekben is. A Taurus a ’Virus’ egyenes folytatásának tekinthető, hiszen ebben is a keményebb, riffközpontú, komplex szerkezet kap helyet. A hangzás kialakításáért Jens Bogren és Tony Lindgren feleltek, a vaskos és technikás zenei anyag ellenére a hangszerek jól elkülöníthetőek, a dob is szépen szól, az éneket azonban a vastag hangzás helyenként elnyomja. A Nightingale esetében a túlzott komplexitás, a rengeteg téma már-már nehezen fogyaszthatóvá tette a dalt, bár a jó refrén pozitívan hatott. Az Alphabet Of Me az első olyan dal a lemezen, amely lenyűgözött. Ez az egyik szerzemény, amely a Pete Jones által visszahozott régi Haken-vonalat idézi. Ennek köszönhetően több az ének, dallamosabb, és kevesebb a váltás, a matek.
A korongon öt olyan szerzemény maradt, amit csak a megjelenéskor ismerhettem meg. Ezek is hozzák ugyanazt a műfaji változatosságot, amit a korábban bemutatott négy klipes kislemezdal. A könnyed dobtémával induló Sempiternal Beings egy lassan építkező mű lett, amely a refrénben teljesedik ki. Itt Ross Jennings dominanciája jól érezhető, bár a hangmagasság, amit választott, nem kedvez neki. A Beneath The White Rainbow az egész album legsúlyosabb tétele, de itt is azt éreztem, hogy a túlzott komplexitás a dal rovására ment. A korong végén található 11 perces Elephants Never Forget tán az egyik legérdekesebb szerzeménye a lemeznek. A helyenként mozifilmbe illő hangzás, a Queent idéző gitárdallamok és ének mellé Devin Townsend súlyos témáihoz hasonló riffek figyelnek be, de valahogy ezzel a kavalkáddal a nóta élvezeti értéke is jócskán csökken. A korongot záró Eyes Of Ebonyt Richard Henshall nemrég elhunyt édesapjának ajánlotta, a hozzá tartozó képen pedig a kihalás szélén lévő orrszarvút ábrázolják. Igazán méltó megemlékezés.
Szándékosan hagytam a végére azt a tételt, amely az egész albumon toronymagasan a legjobb. A Lovebite első hangjai ismét Devin Townsendre emlékeztető súlyossággal érkeznek, majd hirtelen a nyolcvanas éveket idéző könnyed rockzene felé fordul a dal, a Ross éneke és a fogós refrén köré felépített nóta telitalálat lett. Több ennyire élvezetes szerzemény kellett volna még erre a lemezre! A Ross által emlegetett Phil Collins-hatás inkább a zenei részben, míg a Cannibal Corpse-ihletés inkább a szövegben és a hozzá készített kisfilmben dominált.
Összegzés:
A modern progresszív metál egyik zászlóshajójává vált a Haken, a ’Fauna’ album erre az ékes bizonyíték. Egy változatos, sokszínű, de helyenként nagyon tömény alkotás lett. A csapat zenei érettségét és profizmusát hűen tükrözi ez a lemez, de engem most az egyszerűbb dalaikkal jobban meg tudtak fogni.
Pontszám: 7,5
Megjelenés: 2023
Kiadó: Inside Out Music
Stílus: progresszív metál
Származás: Egyesült Királyság
Hivatalos hazai forgalmazónál kapható fizikai formátumok: hagyományos CD, 2 CD-s mediabook, fekete és magenta színű dupla vinyl.
Zenészek:
Ross Jennings – ének
Charles Griffiths – gitár
Richard Henshall – gitár, billentyűs hangszerek
Pete Jones – billentyűs hangszerek
Conner Green – basszusgitár
Raymond Hearne – dob
Dalcímek:
01. Taurus
02. Nightingale
03. The Alphabet Of Me
04. Sempiternal Beings
05. Beneath The White Rainbow
06. Island In The Clouds
07. Lovebite
08. Elephants Never Forget
09. Eyes Of Ebony
Legutóbbi hozzászólások