Dying Wish – Új kiadásban szól a 20 éves ’Never-Ending Road’

Friss hangzással, kétlemezes digipack kiadásban jelent meg újra a Dying Wish klasszikus első nagylemeze, a ’Never-Ending Road’. A teljes remasztert kapott anyag mellett a második lemezen megjelent két ritkaság, a ’The Silent Horizon’ és az ’…On Twilight Of Eternity’ EP-k anyaga is.

A jubileum alkalmából Maci elevenítette fel a zenekar korabeli időszakát és a kezdeti éveket: „25 éves a Dying Wish és 20 éves a ‘Never-Ending Road’ lemezünk! Szinte hihetetlen, hogy eltelt ennyi év és most erre a különleges jubileumra készülünk. Annyi minden történt velünk, annyi mindent élt meg a zenekar, és a legcsodálatosabb, hogy még mindig itt vagyunk, igaz, erősen megváltozott felállással, de aktívan, telve energiával készülünk az előttünk álló feladatokra.

Most viszont, a kettős jubileum kapcsán tekintsünk vissza kicsit a múltba! 1996-ban – több kérészéletű produkció után – megalakult a zenekar, ami a mai napig meghatározza életemet. Névvel, koncepcióval és néhány ötlettel a tarsolyban kezdtünk a leendő tagok felkutatásába, ami igazából nem volt kis feladat, hiszen a városban (Püspökladány) nem sok zenészpalánta termett és ez a stílus sem igazán volt elterjedt még. A dobos poszt volt a legfontosabb, amihez (már nem tudom, kitől) kaptunk egy fülest, hogy van egy tehetséges fiatal srác, aki egy helyi, IQ nevű punk bandában püföli a bőröket, ráadásul két utcával lakik mellettünk. Gyorsan meg is kerestük Moldoványi Janit, akit nem kellett sokáig győzködni a csatlakozásról. Így meg is alakult a mag (Papp Lajos – gitár, ének, Papp Sándor – basszusgitár, Moldoványi János – dob), ami az első években meghatározta a DW irányvonalát. Jani egyébként itt ismerkedett meg a súlyosabb (és még súlyosabb) zenékkel és a duplázó használatát is nálunk sajátította el – óriási tehetségének köszönhetően – játszi könnyedséggel és lett a hazai metálélet egyik kiemelkedő dobosa.

A ’97-es első demóig (‘The Night Embraces Me’) Árva Peti (gitár) és Schmidt Peti (billentyűk) is csatlakozott hozzánk. Énekesekkel az első időszakban nem volt szerencsénk, de az ‘On Twilight Of Eternity’ demóra érkező Monori Gyurival végre igazán belelendülhettünk. Sikerült felkeltenünk a szakma figyelmét is, egyre több elismerő szót kaptunk és ebben az időszakban keresett meg leendő kiadónk is, így a ’99-es kazetta EP és a 2000-ben megjelenő első Dying Wish CD (Twilight/Silent egy lemezen), már a Hammer Music Productions terjesztésében jelent meg. Az ezredforduló meghozta az első tagcseréket is, először a gitáros posztra érkezett Ács Sanyi, majd nem sokkal utána, új billentyűsként Nádas Petit üdvözölhettük magunk között, ő egy multihangszeres, szinte mindenen tud játszani. Hogy megmaradjon az eddig jól bevált DW-hangzás, az előző szintis Petink hangszerét bizniszelte meg, klasszikus zenei képzettségével pedig nagyban hozzájárult az új dalaink színesebbé tételéhez. Nem volt sok időnk agyalni, ugyanis koncerthegyek voltak előttünk, az első közös bulink 2000. július 15. I. Summer Rocks fesztivál, ahová nagy szerencsével az utolsó pillanatban kieső Mood helyére kerültünk. Így érkeztünk el az első igazi Dying Wish-nagylemez elkészítéséhez, ami már a Hammer Records égisze alatt jelent meg.

Az útkereső első két demón és az EP-n már érezhető metálosabb hangzás, rengeteg dallam és a maidenes ikergitáros részek ezen a lemezen értek össze teljesen és alkottuk meg a Dying Wish első korszakának legjobb zenei anyagát. A váltott ének, a heavy és a melodikus death metal elegye azóta is védjegyünk, ez képezi muzsikánk meghatározó részét a mai napig. Amit sajnálok így húsz év elteltével, hogy nem »igazi« stúdióban készült a felvétel, leginkább az anyagiak miatt, de valószinüleg közrejátszott az is, hogy mennyire megbíztunk az előző anyagaink felvételeit is vezető Kiss Sándor hangmérnök barátunkban, akivel kényelmesen, nyugodtan, a saját tempónkban rögzíthettük az albumot. Igazából mindent kihoztunk az adott körülményekből.

A borítót az azóta már nemzetközi hírnévre szert tett Havancsák Gyula, Hjules tervezte, kezdeti munkái egyike volt a Never-Ending Road, ami egyidőben még az Infinite Way munkacímet viselte. A lemez 2001. október 15-én jelent meg kazetta és CD formátumban, az utóbbin egy szuper multimédiás résszel, klipekkel, fotókkal, ‘Wishstory’-val. A megjelenés után intenzív turnézás indult a Da Capo, Autumn Twilight és Chaos Of Disorder zenekarokkal, fesztiválfellépésekkel tarkítva, csúcspontként a 2002-es Summer Rocks fesztivál, Petőfi Csarnok szabadtér, az In Flames előtti felejthetetlen fellépéssel (ahol sikeresen megdézsmáltuk a Flames sörét, pszt…). A lendületet viszont megtörte egy kényszerű doboscsere, majd a frontember posztra kellett új embert keresnünk. Ezzel le is zárult a zenekar első, intenzív korszaka, tele rengeteg csodálatos emlékkel, fantasztikus dalokkal, hogy majd sok-sok év és hosszas útkeresés után eljussunk ide, hogy egy újra ereje teljében lévő zenekar méltón idézhesse meg ezt a ma már klasszikus időszakot.”

A ’Never-Ending Road’ + ‘The Silent Horizon’ / ‘…On Twilight Of Eternity’ 2 CD-s digipack kiadványt a H-Music webshopjában lehet megrendelni. A Dying Wish két helyen is fellép augusztusban, Jászboldogházán augusztus 20-án az Államalapítási Rockmaratonon, augusztus 21-én pedig a II. Karcagi Szent Korona Feszten.

CD 1: ‘Never-Ending Road’ – 2001

01. Never And Forever
02. Yearning
03. Land Of Sorrow
04. Struggle Inside
05. Fragments Of The Past
06. The Last Journey
07. Ancient Lands
08. The Wanderer Of The Sky
09. The Mirror

CD 2: ‘The Silent Horizon’ – 2000 / ‘…On Twilight Of Eternity’ – 1998

01. Silent Horizon
02. Slave To The Night
03. Hiding In Me
04. Shelter
05. The Valley
06. The Night Embraces Me
07. Faces Behind The Mirror
08. It Hurts Again
09. With Brush Of Madness
10. The Last Reflection
11. Somewhere In The Deep
12. Under The Dreams