Sivatagi útikalauz stopposoknak: A 10 legjobb sztrádarepesztő stoner rock dal (Vol.10)

Nem volt könnyű dolgom a lista összeállításakor, bár lévén „underground” stílus, rengeteg jó zenekar létezik – legalábbis számomra – ebben a műfajban. Gondolkodtam milyen módon válogassak, és végül is amellett döntöttem, hogy azokat mutatom be nektek, amik mindig a fülem és kezem ügyében vannak. Az ezen a listán szereplő zenekarok előkerültek már fűnyíráshoz, házibulik alkalmával, rosszkedv elűzésére, erkélyes romantikára stb. De az biztos, hogy a legjobb kocsiban, napsütésben, országúton döngetni őket…

Mivel ez a lista inkább felsorolás, mint rangsorolás, így rendhagyó módon az elején kezdeném.

1. Kyuss: One Inch Man

A ‘80-as évek végén, a kaliforniai sivatag aggregátor-partijai során született zenekart tartják a műfaj elindítójának. A négy barátból álló banda kiment a semmi közepére játszani a haveroknak, és ezzel – amire még ők sem gondoltak akkor – egy új stílust alkottak. Ebből a zenekarból nőtte ki magát például az a Josh Homme, aki most a Queens of The Stone Age frontembere. Pár tagcsere és Homme végleges távozása után, 1995-ben a Kyuss feloszlott. Pár éve, Kyuss Lives! néven a megmaradt tagok új gitárossal koncertezni kezdtek. Nálunk is játszottak már Budapesten, ami életem egyik legnagyobb koncertélménye volt. Bár a belső viszálykodás miatt az ex-tagok által generált perben elvették tőlük a Kyuss név használati jogát, a jelenleg Vista Chino néven futó projekt szeptember 3-án adta ki új lemezét ‘Peace’ címmel. A zene a megmaradt nekünk, ők meg vitázzanak nyugodtan.

2. Corrosion of Conformity: Albatross

A C.O.C. onnantól kezdve lett nálam érdekes, amikor a hardcore-os stílusjegyeket elhagyva, 1989-ben Pepper Keenen (Down) beszállása után stoner és southern rock hatású rockzenébe csúszott át a stílusuk. Pepper átvette a mikrofont Mike Dean basszusgitárostól, és besegített Woody Weathermannek a riffírásba. Majd olyan zseniális albumokat pakoltak össze, mint a ‘Deliverance’ vagy a ‘Wiseblood’. A ‘Deliverance’ albumról mutatom meg a kedvenc, legelszállósabb akkorddal rendelkező számukat, az Albatross-t:

3. Clutch: The Mob Goes Wild

Na, ez a szám volt egy ideig minden otthonról induló buliba menés utolsó „útravalója”. Az 1990-ben alakult maryland-i, mindmáig ugyanazon tagokkal játszó zenekar a korai hardcore-os, punkos zenék után egy bluesos, stoneres, hard rockos stílusban találta meg igazán magát. Neil Falloné az egyik legnagyobb rockhang és az új, 2013-as ‘Earth Rocker’ albumuk is zseniális. De most következzen a The Mob Goes Wild, aminek klipjében a 2011-ben elhunyt Jackass tag, Ryan Dunn játszik. A szám jó, a klip meg vicces:

4. Monster Magnet: Space Lord

A fekete lyukból is kilökött Dave Wyndorf által alapított Monster Magnet a legbetegebb felhőreptető, space-es muzsika a világon. Eddig kétszer is volt alkalmam látni őket élőben, remélem, még összejön párszor. Bár pár kilóval meg egyébbel azért sikerült “Szpész Őlordságának” túlzásba vinni a dolgokat, viszont egy ideje rendeződni látszik, és jön az új album is hamarosan.  

5. Spiritual Beggars: Blind Mountain

Mint közismert, a svédek nagyon jó zenészek. 1996-ban Mike Amott gitáros a Carcass-t elhagyva egy 70-es évek rockzenéje által inspirált bandát akart létrehozni, és ez lett a Spiritual Beggars. Énekesnek beállt Christian "Spice" Sjöstrand, akit az ősrajongók azóta is a legjobb SB énekesnek tartanak. Bár nekem a Grand Magus-os haver, Janne "JB" Christoffersson által felénekelt, 2002-es ’On Fire’ album is tetszik, de ebbe talán majd máskor megyek bele. Igaz, azóta már két énekescsere is történt, és a nemrég megjelent ’Earth Blues’ albummal sincs semmi baj, csak nekem valahogy hiányzik belőle a régi íz. De a második ’Another Way To Shine’ albumról szóljon nektek a Blind Mountain:

6. Queens of The Stone Age: No One Knows

El is jutottunk a Kyuss-nál emlegetett Josh Homme bandához. Engem ezzel a számmal talált meg elsőként a QOTSA. Emlékszem, a munkahelyem pihenőjében ebédelve néztem valami zenecsatornát, amikor elkezdődött. Miután felébredtem, kik is játszanak benne Homme mellett (Dave Grohl, Nick Oliveri), teli szájjal rohantam ki két kollégámhoz, és ráncigáltam be őket, hogy bassz... ezt látnotok kell! Igen, mázlimra akkor olyanokkal dolgoztam együtt, akik értették, hogy mi a bajom, hehe... Bár a Queens of The Stone Age egy kicsit letisztultabb most már, azért megnéztem őket Sopronban. De ez a szám akkor is el van találva, és Grohl szólója pedig sok dobos rémálma.

7. Karma To Burn: Eight

Nagy instrumentális zenefanként a K2B egyszerű, de mégis tökös számai azonnal rajongójukká tettek. Ahogy Béci haverom mondani szokta, ilyen pofátlanul egyszerű riffekkel arcon csapni az embereket nem lehet. De lehet! Nyugat-Virginia akkord-kovbojai a 90-es évek végétől kezdve léteznek, bár volt pár énekes próbálkozásuk, például a Kyuss-os Jonh Garciával, de nem sokáig erőltették a dolgot. Megmaradtak a józan, de annál karcosabb daloknál, amik hallatán senki nem tudja legalább a fejét nem megrázni. Velük példálózok mindig azoknak, akik azt mondják, mennyire fontos egy énekes a bandában. Ha egyszer meglátják őket egy koncerten, rájönnek, hogy ez nem teljesen így van. Ja, ami még a nagyszerű-egyszerűségüket példázza: a dalok címei egyszerű számok! 6... 7... 8…

8. The Atomic Bitchwax: So Come On

A ‘Boxriff’ albumukon található a So Come On, ami annyira flegma és arcba mászó, hogy mindig feldob, ha hallgatom. És miután vége, minden dióda elmehet, ahova gondolom! A New Jersey-i csapat szupergroupnak is nevezhető, mert a Godspeed, Monster Magnet, Core zenekarból is fordultak meg itt tagok, mint például a gitáros Ed Mundell. De ez annyira nem érinti a zenekar hozzáállását, ők tolják bárkivel, és jól... Remélem én is szerepelhetek majd egyszer egy ilyen sivatagos klipben…

9. Red Fang: Prehistoric Dog

Portland sörbarmainak klipjeire nem lehet nem odafigyelni. Kevés náluk viccesebb, rajzfilmből kiradírozott arcot hord hátán a föld. Csöves hangszereik és kinézetük ellenére úgy szólnak, hogy felforr a sör a kezedben, ha nem iszod elég gyorsan. A Dürer Kertben is sikerült egy tacsakos bulit adniuk, és ahogy hallottam, tőlük is várható egy új adag anyag. Addig is, nesze nektek Gyűrűk Ura...

10. Audioslave: Show Me How To Live

A Rage Against The Machine-ből és a Soundgardenből fuzionált Audioslave bemutatkozó albumán található szám nem is annyira „stoneres”, inkább egy rockos sofőr-himnusz. Ezt ők is érezhették, mert a klip a Vanishing Point (Száguldás a semmibe) autós eposza alapján készült. De ezzel teljesen jó aláfestés találtak neki, így ha mást nem, a videó miatt is emlékezni fogunk a számra.

Szerző: StonerCsab