A Secret Sphere gitárosa vette át Simone Mularoni helyét a Geoff Tate-tel felálló bandában, ami azért is furcsa, mert a debütalbum remekül sikerült. Mindenesetre kíváncsian várjuk a folytatást!
A 2019-es debütáló lemezével igencsak felkavarta a nemzetközi rock- és metálzene világát a Sweet Oblivion, mert Geoff Tate-et visszahelyezte egy olyan zenei közegbe, amely hasonlít a Queensrÿche ’80-as évekbeli klasszikus albumainak hangzására. De ami annyira jól működővé tette az albumot, hogy egyszerű nosztalgiázás helyett különböző újabb hatásokat kevertek bele, amitől a rajongók Tate-et egy olyan előadói környezetben hallják, amely egyszerre megszokott és egyben új is. Akkor a teljes produkciós munkát és a dalírást Simone Mularoni (DGM) felügyelte, ezúttal a ’Relentless’ munkálatait olasz kollégája, Aldo Lonobile (Secret Sphere, Timo Tolkki’s Avalon, Archon Angel) irányította, elődjéhez hasonlóan gitáron is ő játszik. A lemezen még Michele Sanna (dob), Luigi Andreone (basszusgitár) és Antonio Agate (billentyűs hangszerek) játékát hallhatjuk.
A dalszerzés folyamatába most mélyebben belemerült Tate, aki arra kérte Aldót, hogy komponáljon számára egy különleges dalt, amelyet olaszul énekelne el. Ebben az említett számban Walter Cianciusi és Dario Parente gitárosok játszanak, akik az Operation Mindcrime turnécsapatában zenélnek Geoff mellett. Zeneileg ez az album bemutatja Lonobile és zenészgárdája nagyszerű szövegírói és előadói tehetségét, és egyben örvendetes visszatérést jelent Tate számára egy olyan stílushoz, amelyet éppen ő tett híressé korábbi zenekarával.
A Frontiers Music webes kereskedésében már előrendelhető a ’Relentless’ CD-n és zöld vinylen. A kiadvány az alábbi borítóval április 9-én kerül a lemezboltokba, dallista és az első klip egy hét múlva!
Tate bacsi kezdi kenyelmesen erezni magat. Ha valaki nem tetszik neki, akkor lehet tavozni. 🙂
Attól félek, ez inkább a Frontiers kavarása, hasonlít a Sunstorm-sztorihoz, ahol az énekest cserélték le, és a The End Machine-nak is megmondták kerek-perec, hogy nem kell az újítás, csináljatok Dokken stílusú zenét! Perugino, akit eddig a dallamos rockzene megmentőjének tartottak, mintha kezdene bekattanni.