A Zep egykori énekesének szólópályafutását igyekszik összegezni ez a dupla kiadvány, harminc dalt válogattak össze Robert Plant önálló anyagaiból.

Zavarban vagyok ezzel a kiadvánnyal kapcsolatban, mint ahogy Plant lemezeivel is. A Led Zeppelin belefoglaltatik életem legmeghatározóbb zenei élményei közé, ám frontemberük szólóproduktumai egyáltalán nem. Világos, menekült legendás zenekara zenei örökségétől, meg akarta mutatni magát, be akarta bizonyítani, hogy homlokegyenest más is tud alkotni. Érzésem szerint ez vitte vakvágányra számtalan esetben. Nem egy albuma bizonyítja, nagyon eltávolodott a rock gyökereitől – gondoljunk csak az Alisson Krauss countryénekesnővel készült lemezre, vagy a ’Lullaby And… The Ceaseless Roar’ albumára, mely inkább a világzene kategóriájába sorolható. Szinte minden zenésznek vannak ilyen eltévelyedései, csakhogy a többi lemeze is roppant szerteágazó zeneileg, nem találja, vagy inkább szándékosan elkerüli gyökereit. Nyilvánvaló, mindig keresett valamit, ám nem vagyok biztos, hogy azt meg is találta. Még az a három kiadatlan felvétel sem dob az egészen, melyek egyike a folkénekesnő Patty Griffinnel készült, vele máskor is dolgozott együtt.

Ez a kiadvány tökéletesen megmutatja ezt a széttagoltságot. Van itt minden: pszichedelia, elektronika, az ötvenes évek hangulatát idéző nóta, popzene, a már említett világzene és persze rock is. Ezernyi út, melyik Planté? Nem tudom, de ember legyen a talpán, aki megmutatja neki vagy nekem. Emlékszem, az évezred legelején kiadott két album, a ’Dreamland’ és különösen a ’Mighty Rearranger’ tetszett, ám az utánuk következő művek már kevésbé.

Egy barátom nemrég azt mondta, Robert Plant lemezei jó háttérzenék. Csakhogy egy ilyen kaliberű énekestől nem ezt a laidback stílust várjuk – de ez már így van lassan négy évtizede. (Bigfoot)

Robert Plant pályafutásának legfényesebb 12 éve a Led Zeppelinben eltöltött idő, amivel lerakta a névjegyét a rocktörténelemben. A zenekar feloszlása óta viszont eltelt 40 év, amíg Plant nem ült a babérjain. Zenésztársai közül legtermékenyebbként gyártja a szólólemezeket, szám szerint tizenegyet, plusz volt néhány kooperációs albuma Jimmy Page és Alison Krauss oldalán. A termékenységgel nincs tehát baj, ellenben én is azt érzem, hogy mindvégig kereste a hangját, és sohasem érezte úgy, hogy most megtalálta. Nem úgy lett minden lemeze más, mint a Zeppelinnek, hogy akartak valami újat hozni, hanem inkább belekapott ebbe is, abba is, de nem volt olyan lineáris szólókarrierje, mint például Phil Collinsnak a Genesis után.

Apropó, Phil Collins: az évek során számtalan zenész közreműködött Plant szólóalbumain, köztük Phil Collins is, őt is viszonthallhatjuk e válogatáslemezen, az In The Moodban dobol, pályatársa, Cozy Powell pedig a Like I’ve Never Gone Before-ban tűnik fel. Jimmy Page is hallható az anyagban, bár a közös lemezeiket nem érinti a válogatás, ám a Heaven Knows című számban gitározott a ‘Now And Zen’ lemezen, ami szintén belekerült a 30 dalba. Az előzetes sajtóanyagban Nigel Kennedy hegedűművész neve is felbukkant, ám őt valójában nem találjuk a közreműködők közt. Megjelent korábban ‘Digging Deep’ címmel egy vinyl kislemezgyűjtemény, azon volt a Calling To You című dal, melyben Nigel Kennedy is hegedült, de ez a ‘Digging Deep: Subterranea’ CD-válogatásról lemaradt.

2006-ban megjelent egy gyűjteményes kiadás, a ‘Nine Lives’ box set, melybe az első 8 lemez és a Honeydrippers EP került remaszterizált hanggal és néhány bónuszdallal. A válogatásra ezek a remaszterizált verziók kerültek a korábbi lemezekről, az utolsó három dalai változatlan formában jelentek meg. Három kiadatlan dal szerepel az anyagban, a Nothing Takes The Place Of You, a Charlie Patton Highway (Turn It Up – Part 1) és a Patty Griffinnel előadott Too Much Alike, valamint egy akusztikus mix a ‘Fate Of Nation’ egyik dalából, a Great Spirit ezen verziója szintén a ‘Nine Lives’ box setben jelent meg először.

A 40 évet 30 dalban foglalja össze ez a gyűjtemény. Természetesen nem mérhető a Zeppelin-életműhöz, de Plant jól felismerhető, jellegzetes hangja áthatja az anyagot, és ne feledjük, itt a legjobbak szerepelnek, a kisiklásokat kigyomlálták. Nekem bejön. (CsiGabiGa)

Disc One:

Rainbow / Hurting Kind / Shine It All Around / Ship Of Fools / Nothing Takes The Place Of You / Darkness, Darkness / Heaven Knows / In The Mood / Charlie Patton Highway (Turn It Up – Part 1) / New World / Like I’ve Never Been Gone / I Believe / Dance With You Tonight / Satan Your Kingdom Must Come Down / Great Spirit (Acoustic Mix)

Disc Two:

Angel Dance / Takamba / Anniversary / Wreckless Love / White Clean & Neat / Silver Rider / Fat Lip / 29 Palms / Last Time I Saw Her / Embrace Another Fall / Too Much Alike / Big Log / Falling In Love Again / Memory Song (Hello Hello) / Promised Land