McStine & Minnemann: McStine & Minnemann

Marco Minnemann sem az állandóság híve, hiszen az idén ötvenéves német dobos diszkográfiáját áttekintve számtalan zenésszel játszott vagy játszik együtt, időnként különböző műfajok közt cikázva. A legtöbben talán a The Aristocrats dobosaként ismerik. Randy McStine gitáros szintén hasonló bakancsban lépdel, nála is könnyebb felsorolni, kivel nem játszott együtt. Az ő tevékenységének első számú terepe a Lo-Fi Resistance.

Mindkét zenésznél elsőként tüntettem fel a fő hangszerét, de a lemez alapján nyilvánvaló, hogy többhöz is értenek. Minnemann és McStine besorolására sokkal inkább megfelel a multiinstrumentalista kifejezés. Ezt az albumot ketten vették fel, számtalan instrumentumot megszólaltatva, az énekrészeket jobbára McStine viszi, Minnemann ritkábban rezegteti hangszálait.

A végeredmény nagyon is huszonegyedik századi lett: szövegben és zenében is egyaránt reflektálnak a mai valóságos és virtuális hálózatokkal átszőtt paranoiás világunkra. Modern hangzás, időnként rettenetesen torzított gitárok, zaklatott tempó – mindent megjelenítenek, ami rosszat tapasztalunk. Ez az album tükörkép világunk bemutatására. Már az album borítója a földalatti sínpárral előrevetíti, hogy nem napfényes percek várnak ránk.

„Azt sem tudom, ki vagyok!” –- indul az album egy velős, őszinte kijelentéssel a Program címet viselő dalban. Sokan vagyunk, ebben az élettempóban nem sok időnk van elgondolkodni identitásunkról. Mindehhez egy King Crimson-szerű, torzított gitárra épülő zene dukál. A Falling From Grace baljós hangulatú nóta, rockos alappal, melyet a kőkemény basszusriff biztosít. A dolgok rosszra fordulnak – fordíthatnánk a címet magyarra. A Your Offenses megtévesztő, mert melodikusan indul, az őrült dobkíséret és a Mahavishnu John McLaughlinra emlékeztető őrült gitárszóló egyáltalán nem a megnyugvás irányába mutat. A Catrina egy jazzes téma, ám ez sem háttérzeneként, easy-listeningként szolgál, sokkal inkább úgy hangzik, mint egy kétségbeesett segélykiáltás. A Top Of The Bucketben már a korábban megismert receptet alkalmazzák: kellemes énekdallam, viszont a hangszerek végigrohanják az egész kompozíciót, egy pillanatnyi megállás nincs. A Tear The Walls Down metalos döngölés, a gitár néha úgy szól, mint egy sziréna. A Fly jazzes basszusfutama Tony Levint idézi, lehet, Minnemannra hatással volt, amikor együtt dolgozott vele és Jordan Rudess-szel. A vészjósló kórus pedig a kortárs zene irányába mutat. Az Activate-ben újfent a jazz dominál, és megint a kórus, de ez inkább Neal Morse zenei világát hozza közelebb. A második felében jó nagy váltás jön: először a jazz rock dominál, majd egy tökös rockgitározással fejeződik be az egész. Az első és egyetlen lírai dal a Closer, komolyan megnyugtató ennyi elmebeteg, idegtépő zenei téma után, bár a zongorán alapuló dal énekszólama hoz némi pszichedeliát, misztikumot. A zárótétel, a Voyager egy hangorgia a maga klasszikus zenei kórusával – a lemezen immár harmadszor –, totál meglepő váltásokkal, kakofonikus betétekkel.

A szövegekben – melyek elég rövidek, de velősek – ráismerünk elmebeteg, önpusztító világunkra, sötét gondolatainkra és ehhez kiváló érzékkel komponálták meg a dalokat. Tíz dal, harmincöt perc – ám ebben a rövid időben minden benne van, hogy a lemez lejárta után egy kicsit magunkba nézzünk, vessünk pár pillantást világunkra.

Összegzés:

Merész albumot hozott össze a két muzsikus, hiszen egy-egy rövid szerzeményen belül nemcsak eltérő zenei témák párosulnak, hanem különböző zenei műfajokat is ütköztetnek. Egy átlag zenész ennyi ötletből több albumot is összeállít, Randy McStine és Marco Minnemann nem átlagos képességű muzsikusok, és nagyon bátran házasítottak össze műfajokat. Nem egy könnyen emészthető album, lehet, hogy csak sokadik alkalomra fog beérni, és kell nyitottság is, de idővel rájövünk, hogy egy kiváló, zeneileg sokrétű lemezzel van dolgunk. Zene a huszonegyedik századi zaklatott ember számára.

Pontszám: 8.5

Megjelenés: 2020
Kiadó: szerzői kiadás
Weblap: www.mcstineminnemann.com
Stí­lus: jazz rock, progresszív rock
Származás: Amerikai Egyesült Államok, Németország

Zenészek:

Randy McStine – gitár (6 és 12 húros), basszusgitár, billentyűsök, basszusgitár, ének
Marco Minnemann – dob, elektromos és akusztikus gitár (12 húros), billentyűsök, zongora, ének

Dalcímek:

1. Program
2. Falling From Grace
3. Your Offenses
4. Catrina
5. Top Of The Bucket
6. Tear The Walls Down (No Memories)
7. Fly
8. Activate
9. The Closer
10. Voyager