Remek este volt, rendkívül jó formában lévő csapatokkal. A Dark Tranquillity olyan élményt nyújtott, amelyet sokáig fog emlegetni minden jelenlévő, de a Moonspell is a tőle megszokott profizmussal és szenvedéllyel varázsolta el a közönséget. A Wolfheart nem tudott magával ragadni, de a Hiraes a mindössze négyszámos albumbemutatójába beleadott mindent.
Az A Perfect Dayjel indította jubileumi műsorát a Freedom Call, és ha nem is az egész nap, de az este tökéletesre sikeredett, még a Rebel kissé műfajidegen előjátéka sem tudta elvenni a jókedvünket.
Ezen a fesztiválszámba menő estén utolsóként és utoljára lépett magyar színpadra a Sepultura, hogy méltó búcsút vegyen a közönségtől. Hiába volt a Jinjer eklektikus djentje, az Obituary oldschool death metalja és a Jesus Piece energikus metalcore-ja remek felvezetés, mégiscsak itt a vége. Kár…
A Neck Deep egysíkú zenéje stílusban ugyan hasonlított a főbandához, de rájuk férne egy kis változatosság. A SUM 41 viszont úgy búcsúzott, ahogy az a nagyokhoz illik: Az egyik legjobb bulijukkal, amit láttam tőlük.
Igazi glam ’n’ roll ünnepnek ígérkezett a péntek a Dead Daisies, a Beastö Blancö és Mike Tramp fellépésével. Csuklóból tolt rock ’n’ roll, hagyományőrző shock rock és akusztikusan újragondolt glam metal egy színpadon.
2024-ben már másodszor látogatott el hozzánk az Accept. A három nagyszerű gitáros élőben fantasztikusan szólt. A ráhangolódásról Phil Campbell And The Bastard Sons gondoskodott, igazi old school hangulatot varázsolva a sátorba.
Legutóbbi hozzászólások