David Gilmour: Luck And Strange
David Gilmour azt állítja vadonatúj lemezéről, hogy „A legjobb album, amit készítettem a ‘The Dark Side Of The Moon’ óta”. Hajlamos vagyok egyetérteni vele, ennek nyomatékaként nyomtam is rá egy kilencest.
Jordan Rudess: Permission To Fly
Jordan Rudess egy olyan lemezt készített, amin a dalok nagy része bárki számára érthető és könnyen befogadható, hála a kiváló énekesnek, Joe Payne-nek, de nem hiányoznak belőle a korábban megszokott egyéni stílusjegyek sem.
Red Hot Chili Peppers: Californication – 25th Anniversary
A Red Hot Chili Peppers számára a szupersztárságot a 25 éve megjelent ‘Californication’ album hozta el, kár, hogy az évforduló előtt tisztelgő vinyl újrakiadás sem képben, sem zenében nem ad semmi pluszt a rajongóknak.
Pink Floyd: The Dark Side Of The Moon – 50th Anniversary
A Pink Floyd 1973-ban megjelent albuma a zenetörténelem egyik legnagyobb példányszámban elkelt és legnagyobb hatású műve. Az 50. évforduló előtt tisztelegve újra kiadták az anyagot több hullámban és több változatban.
Deep Purple: =1
Úgy tűnik, a Deep Purple-nél az újrakezdés lemezei mindig nagyot ütnek. Megint letettek egy olyan anyagot az asztalra, amiről sokáig beszélni fog az utókor (mint Doktor Bubóról). Ahogy a tavalyi koncertről szóló beszámolóban fogalmaztam: Simon McBride szinte katalizátorként felpörgette az öregeket.
Simone Simons: Vermillion
Arjen Lucassen és Simone Simons megtalálta a közös nevezőt, a ’Vermillion’ egy változatos és kellemes album lett, a dalok akár színpadon is megállhatják a helyüket.
Legutóbbi hozzászólások