Ez az este nem pusztán múltidézés volt. Inkább egy afféle híd a ’90-es évek nyers, ipari metáljának nosztalgikus emléke és a jelenkor polírozott profizmusa között. A Fear Factory és a Machine Head is megmutatta, hogy lehet méltósággal, mégis duzzadó erővel élni a saját legendájukkal. Talán másképp, mint régen, de semmiképp sem gyengébben.
Először jelent meg vinyl formátumban Mike Oldfield klasszikusának, a ‘Tubular Bells’ albumnak a 2003-as újraértelmezése, amely egy 52 évvel ezelőtt kezdődött időutazás része, híd az analóg múlt, a digitális jelen és napjaink vinyl reneszánsza között.
Moccani is alig lehetett az Avenged Sevenfold első önálló magyarországi koncertjén, a srácok bebizonyították, hogy nemcsak jó dalokat írnak, hanem kiváló zenészek is. A Palaye Royale viszont már jól tudja, hogyan kell feltüzelni a budapesti közönséget, sikerült is nekik!
A Queens Of The Stone Age feszes ritmusai közé becsempészett elszállós részektől aki nem mozdul meg, az nem is él, a múlt szombati Budapest Park-koncertet sokáig fogjuk emlegetni. A felvezető So Good energiabombája méltatlanul kevés figyelmet kapott, pedig nagyon odatették magukat a lemenő nap perzselésében.
A Savatage már most az év legjobb koncertjét adta számomra. Sokat vártunk erre a reunionra, de látva a zenekart és a produkcióját, megérte, az Induction pedig hazai pályán is remekül teljesített.
A Guns N’ Roses a Puskás Arénában számos olyan ritkán játszott dallal ajándékozott meg, amit talán soha nem fogok többet hallani élőben a zenekartól. Nagyon különleges koncert volt ez tőlük, amiről hiba lett volna lemaradni akkor is, ha a hangzásban bőven akadtak gondok.
Legutóbbi hozzászólások