30 éve, 1995-ben jelent meg Alanis Morissette első nemzetközi terjesztésű albuma. A ’Jagged Little Pill’ vízválasztó volt a művésznő életében, ez hozta meg számára a globális ismertséget, a lemezzel rengeteg díjat nyert. Ezen az anyagon van az ’Ironic’ című dal, melynek népszerűsége a mai napig egyedülálló, és nem hiányozhat a koncertjei repertoárjából. Azon az ominózus meleg, hétfői nyári estén sem maradt ki, sőt! De erről kicsit később.
Miközben a hétszeres Grammy-díjas művésznő koncertjére vezettem, egymást érték bennem a kérdések. Mivel ez volt az első lehetőségem megnézni egy Alanis-koncertet, különösen foglalkoztatott az esemény. Vajon szóba hozza-e a magyar származását? Teljes műsorral jön-e hozzánk? Fog-e hozzánk magyarul szólni? Kommunikációjában megemlíti-e a magyarságát abban a városban, amely felmenőinek, édesanyjának is kiemelt fontosságú? Hogy fog szólni a különleges énekhangja a Parkban? Egy dolog kapcsán viszont nem volt kérdés bennem: ez csak jó koncert lehet.
Belépve a Budapest Park területére telt háznak tűnő tömeg fogadott. Az embertenger eloszlott, mint egy óriási kerti partin. A közönség olyan vegyes volt, melyet csak olyankor láttam eddig, ha az előadó zenéjét már nem kategóriákba sorolják, hanem csak minőségi zeneként említik. Figyelembe véve a helyszín lehetőségeit, ez a koncert is világosban kezdődött 8 után néhány perccel, hogy a szigorú 22 órás befejezésbe beleférhessen a teljes repertoár.
A korai kezdést pozitív jelnek vettem, a művésznő színpadra sétálásakor sejtettem, hogy a több mint 20 dalos műsor nálunk is végig tud menni. A nappali fények miatt eleinte csak a kivetítők kaptak szerepet, a világítás dramaturgiája csak szürkület után mutatkozott meg. A Hand In My Pockettel a kezdés frenetikusan sikerült, nem is kellett csak az első néhány sort elénekelnie, és megvolt a kémia a zenészek és a közönség között. Ahogy haladtunk a műsorral, a magamban feltett kérdésekre szépen lassan megkaptam a választ. 14 dalt kellett kivárni, hogy hozzánk szóljon, ekkor viszont a köszönömöt magyarul és angolul is elmondta, és magyarul is úgy, ahogy annak lennie kell. Nem ez volt az első eset, hogy ezt a szót kimondta, az bizonyos.
Az akusztikus blokk után, hogy senkiben ne maradjon kétely, megemlítette félig magyar származását. Ezen túlmenően, az Ironic című slágerének énekléséhez most nem hívott föl senkit a színpadra a nézőtérről, ehelyett a családját konferálta fel, hogy együtt énekeljék el ezt a szerzeményét. Megható és értékelendő gesztusnak tartom ezt hazánkban, hiszen nemcsak édesanyja és nagynénje volt a kórus tagja, hanem férje és két kisebbik gyermeke is. Úgy gondolom, hogy ennél szebb és egyedibb, a magyar közönségnek szóló ajándékot nem tudott volna adni a művésznő. A Budapest Park nézőivel így kialakított kapcsolat – akik között egyébként számos külföldi is volt – ennél mélyebb talán nem is lehetett volna. Hittem benne, hogy Magyarországra ellátogatva meglep bennünket, erre azonban nem számítottam. Ez volt a hab a tortán aznap este.
Az, hogy a koncert hibátlan volt, tökéletesen szóltak a hangszerek és elképesztő énekteljesítményt hallottunk, az szinte természetes. Pedig nem szabad annak venni, láthattuk számos alkalommal, hogy bármi közbejöhet egy koncerten. Alanis dalai élőben nagyobbat ütöttek, mint a stúdióban rögzített változatok, énekhangjának pozitív kisugárzása és a közönség ereje olyan pluszt hozott, amiért érdemes eljárni koncertekre. Még akkor is, ha épp valaki a hátunk mögül gyakran túlüvölti a főszereplőt, akit megcsodálni érkeztünk.
Odáig voltam egyedi gitárjaiért és a gitárjátékáért, akárcsak a színpadon vele együtt zenélő művészek mindegyikéért. Az akusztikus blokknál szerepet kapó különleges hangszerek, fúvósok, ütősök olyan bensőséges hangulatot teremtettek, ami még egy ilyen hatalmas szabadtéri helyszínen is szinte intim klubkoncertté változtatta az estét egy időre.
A 24-es dallista összeállítása hibátlan volt, igaz, hogy több nóta nem teljes hosszában került a műsorba, így csak egy kívánságom lehet a koncert kapcsán: hogy minél hamarabb újra láthassuk itthon Alanis előadását.
Szerző: TT
Fotók: Varga Csabi
Videók: zoopopzoo
Köszönet a Live Nation Magyarországnak!
Legutóbbi hozzászólások