Nativity In Black - Tribute to Black Sabbath

írta garael | 2005.12.09.

Megjelenés: 1994

Kiadó: Columbia

Weblap: www.-

Stílus: metal

Származás: USA

Dalcímek

Értékelés

Nagy fanatikusa vagyok az eredeti japán Godzilla filmeknek, jóllehet az amerikai csodatrükkökön felnövő nemzedék kissé értetlenül állhat ezelőtt a rajongás előtt: a sokszor darabos mozgású, esetlen gumiruhába beöltözött szí­nész alakí­totta Godzilla inkább nevetséges, mint rémisztő, a történet gyerekes, a japán lélekből adódó sárkányimádat pedig kissé furcsa a Süsün szocializálódott gyermekseregnek. Nos, mindezt leszámí­tva maga a godzilla - mely eleinte a nukleáris fenyegetettség szörnytestbe öltöztetett kivetétődése volt a Japán kultúrában- a kí­naiak sárkányhoz hasonlóan - az erőt és a hatalmat szimbolizálja, és lényegében a tradí­cionális Japán értékeit próbálja átokádni az atomkorszakba.De hogy jön ide Godzilla? Néhány részben, mikor már az alkotók nem tudtak mit kitalálni- Godzilla ugyanis legyőzött már mindent, amit lehetett- életre hí­vták hát a technika sötét oldalát - az erő veled van!- létrehozták a Mechagodzillát, ezt a ősgyí­kba reinkarnálódott animal-terminátort ( elnézést a porno feeling-ért), a nézők pedig elbűvölten nézhették, ahogy e két óriás, a múlt és jelen összekapaszkodva küzd egymással. Hát épppen ez jutott eszembe , mikor először megláttam a Nativity In black -Tribute to Black Sabbath albumot, és megnéztem, kik próbálják feldolgozni a metal valódi dinosaurusát. Akkor, 1994-ben - a heavy metal tetszhalott állapotában- a Biohazard, Sepultura, , White Zombie, maguk voltak a megtestesült ipari fenyegetés, a modern metál reprezentáns képviselői, az elektronikával és modern trechnikával feltuningolt Csodaszörny-csapat.Némiképp féltem is, hogyan birkóznak meg ezek a bandák az old school döggel, és a szuperszónikus sebességben és gépies zakatolásban nem vész e el az eredeti monster patinás súyossága. Abban biztos voltam, hogy a COC, a Cathedral és a Type O' Negative- stí­lusukból adódóan - nem hibázhatnak nagyot, és hát Dickinson és az Ozzy vezérletével feláló Therapy sem fog buktázni, ám az Ugly Kid Joe, valamint a nekem ismeretlen 1000 Homo DJ's számomra ugyanazt jelentették, mint a nyolcvanas évek egyes magyar metál bandáinak a breaking the law (amit ők fonetikusan fekete lónak énekeltek). És végül is mi lett az eredmény? Minden idők szerintem legbrutálisabb, legsúlyosabb tribute albuma, ahol nem csak puszta sabbath klónok, hanem valóban újraértelmezett- reanimátor - dalok születtek, megtartva az eredeteiek lényegét, ám hozzáadva a modern technika fékevesztett erejét. Az albumról két számot emelnék ki -jóllehet bármelyik megérdemelné, még a strand metált játszó- és innen némiképp kilógó Ugly Kid Joe is magán felül teljesí­tett-, melyből az egyik a rejtélyes 1000 Homo DJ'S Supernaut-ja, a másik pedig a Sepultura által világra okádott Symptom of the Universe.Mint később kiderült, a homo-sok csapata nem mást rejtett, mint az ipari metál két messiásának, Trent Reznor-nak és a Ministry-s Al Jourgensen-nek a projectjét. A két indusztro-genius aztán gondoskodott, hogy az alapvetően rocknótából egy gépiesen lüktető fucking mashine legyen, bár ennek fényében a Sepultura átdolgozása pedig maga az originált törzsi coitus, némi kis bluesos, akusztikus utójátékkal a végén.

Pontszám: 10 Alapmű