The Neal Morse Band: MorseFest! 2017 – Testimony Of A Dream (DVD)

írta karpatisz | 2018.12.05.

Megjelenés: 2018

Kiadó: Radiant Records / Metal Blade Records

Weblap: http://www.nealmorseband.com/

Stílus: progresszív rock

Származás: USA

Dalcímek

Értékelés

Egy évvel ezelőtt így fejeztem be az akkori írásom összegzését: „Három ilyen film után van még feljebb? Azt csiripelték a nashville-i verebek, hogy igen! De erről majd később mesélek...” Nos, eljött az idő, hogy ismét belekezdjek Neal Morse történetébe, aki ismét egy olyan kiadványt tett le az asztalra, aminek nincs párja. A MorseFest! filmek egyszerűen külön kategória! A negyedik kiadványt vettem a kezembe, amely első pillanatától kezdve odaszegezett a képernyőhöz. Ha ez még nem lett volna elég, akkor még azt is meg kell említenem, hogy az ember érzéseit is rendesen megdolgoztatta az idei anyag, hiszen Neal ezúttal személyes történetének második epizódját, a ’Testimony Two’-t tette meg az egyik főszereplőnek.

A 2011-ben megjelent konceptalbum Neal munkásságának egy különleges darabja, hiszen életének azon szakaszát mutatja be, amit a progresszív rock kedvelői már ismerhetnek a Spock’s Beard idejéből. A vallásos témájú album az emberi oldaláról mutatja meg főhősünket, hogy hogyan alakul át a nagyvilági életet élő zenészből hívő emberré. A változást egy olyan esemény hozta el, amely bárkit a földbe döngölne. Jayda nevű lánya úgy született meg, hogy a szívén lyuk volt, az újszülött szívelégtelenséggel küzdött. Életben maradása kérdéses volt és nagyon úgy tűnt, hogy az orvosok semmit nem tudnak tenni érte. Neal felesége – aki már ekkor is vallásos életet élt – elment egy templomba és felajánlotta a lánya életét Istennek. Ezek után megtörtént a megmagyarázhatatlan: a teljes gyógyulás. Jayda azóta is teljes egészségben él, sőt a New Life Fellowship templomban rögzített filmeken táncával járult hozzá már nem először a sikerhez. De térjünk vissza a 2017 szeptemberében filmre vett maratoni epikus esthez, nézzük, hogyan is kezdődött!

A program kezdetén olyan műveket hallunk, amelyek a MorseFest! történetében még nem szólaltak meg. A ’Lifeline’ album két tétele, a címadó és a közel 30 perces So Many Roads. Természetesen a két dalt az ötfős felállás a saját képére formálta. Olyan plusz apróságok vannak itt, amitől az ember már az első perctől kezdve egyszerűen el van varázsolva. Egy jól felépített vokál, vagy épp Eric Gillette-től néhány olyan hang a gitáron, amitől az ember felkiált: „na ez az, amit vártunk!” A két dal valójában bő 40 perc hosszúságú, de a film közben egyszerűen repül az idő a nézővel! És mivel is folytatódhatna a műsor, mint az első este főszereplőjének választott mű bónusz anyagával. A 2011-ben érkezett kiadvány második CD lemezén három extra dalt találhattunk, amelyek közül most kettő végre élőben megszólalt. De nem Neal lenne, ha nem tett volna egy kis csavart a színpadi előadáshoz. A Supernatural ezúttal akusztikus változatban kelt életre. A színpadi kép hasonló volt, mint a ’The Similitude Of A Dream’ második felén hallható Freedom Song előadásában. A teljes zenekar a színpad elején ült, Randy ezúttal fretless basszusgitárral, Bill mandolinnal, Mike pedig egy pici lábdobbal és csörgődobbal. De mitől lett ez olyan különleges? Attól, hogy Eric és Bill vették át Nealtől az éneket. Ők lettek a főszereplők. Tökéletesen és jól hallhatóan szólt a többszólamú vokál minden egyes szólama. Ez a néhány perc maga volt a nagybetűs ZENÉLÉS! Az első felvonás zárásaképp pedig ismét egy közel félórás darab, a Seeds Of Gold szólalt meg.

A est második felvonásában érkezett maga a ’Testimony Two’, ahol végre előkerültek a fesztivál megszokott résztvevői: vonósok, fúvósok, ütőhangszeresek és természetesen egy kórus is. Még mielőtt megjelent volna ez a kiadvány, sokszor töprengtem rajta, hogy miért kellett a ’Testimony 2 - Live in Los Angeles’ mellé még egy koncertfilm erről az anyagról. Pár daltól eltekintve a műsorösszeállítás hasonló. A zenekar viszont teljesen más volt. Akkor az eredeti „Testimony band” segítségével szólaltatta meg művét. Mivel azóta állandó zenésztársai vannak, így érthető, hogy velük másképp szólal meg, de a legnagyobb különbség mégis a helyszín, maga a MorseFest!. Nem egy szimpla előadás, rutinból letolt koncert, hanem egy igazi különleges esemény! A Jayda történetét elmesélő dal volt az első, amikor nekem is megjelentek a könnyek a szememben. Nemcsak a tartalma miatt, a zene és az előadásmód is teljesen elvarázsolt, Neal hangja mellett a cselló és a hegedűk is olyan érzelmeket közvetítettek. Ezek azok a varázslatos pillanatok, amikor tudom, hogy ez a zenekar mindent megtesz azért, hogy zenéljen, zenéjével pedig nem is akármilyen üzenet továbbít.

Ebből a szempontból nagyon is egyben van ez a mű, ezért nehéz bármit is kivenni belőle, de a második szakaszban is olyan produkcióval találkoztam, amit egyszerűen csak a zseniális mércével tudok illetni. Készült egy kisfilm arról, hogy a MorseFest! mit is jelent, mit kaphat az ember ettől az új előadástól:

Nem hittem volna, hogy a kiváló minőségen felül még meglepetést is kaphatunk! Az átkötő szöveg így szólt: „He is leading me to the bridge across forever.” És már érkezett is a Transatlantic dala! A közönség állva énekelte együtt a frontemberrel. Kell ettől szebb pillanat? Nekem nem.

A második est fő műsorszáma a The Neal Morse Band kétlemezes konceptalbuma, a ’The Similitude Of A Dream’ volt. Ez volt az az esemény, amivel kapcsolatban már az első pillanatban bejelentésre került, hogy itt DVD-felvétel lesz, hiszen a monumentális album több olyan tulajdonságot hordoz, ami miatt a MorseFest! a legkiválóbb terep arra, hogy egy élő felvételt készítsenek belőle. Gondolok itt elsősorban a hangszerelésre, a vonós és fúvós kiegészítőkre. Utólag visszagondolva még mindig nem értem, miért volt szükség arra, hogy egy úgymond „sima” koncertfelvétel is megjelenjen a mű előadásáról. A ’The Similitude Of A Dream: Live In Tilburg 2017’ a maga nemében egy jó kis kiadvány lett, de nem lehet egy lapon említeni a kettőt. A tartalom lényegében ugyanaz, a végeredmény mégis teljesen más, két merőben eltérő előadásról van szó. A hangzás ebben az esetben sokkal tisztább, ez az, amit úgy hívhatunk, hogy „a tökéletes előadás”! A közönség is másképp reagált a dalokra, amit egyértelműen lehet hallani, akár a mű elején hallható City Of Destruction, vagy akár a So Far Gone című dalban.

Őszintén bevallom, a mű második részével nehezebben barátkoztam meg még a 2016-os megjelenés idején, de végre ez a rész is a helyére került bennem. Ennek a show-nak köszönhetem azt, hogy itt is ugyanazt az erős egységet érzem, mint az első résznél. Bár a zenei anyag szellősebb, a sok visszatérő motívum komplexebbé tesz mindent, de az előadás során éreztem valami megmagyarázhatatlan pluszt, amitől összeállt egységgé. Bill ismét megkapta a lehetőséget, hogy a The Mask előtt egy kicsit fitogtassa varázslói képességeit. A történet zárása felé haladva egy rövid bepillantás azért nem árt, nézzünk bele a Confrontation és a The Battle perceibe:

A hollandiai koncerthez hasonlóan itt is egy rövid ráadást adott a csapat, bár a ’Momentum’ albumot felvezető dallam után a címadó ezúttal kimaradt és egy nagyot ugrottunk az Author of Confusionra. Hihetetlen ez a társaság, közel két óra zenélés után még ennyi energiát bele tudtak tenni! Az óriási tempó, a ritmikai komplexitás, a dallamosság mind egy helyen, igazi varázslás és persze óriási tűzijáték. Utóbbi felelőse Mike Portnoy, aki ezúttal is egy irgalmatlan dobszólót nyomott a ’One’ lemezre írt dalban.

A film és a 4 CD tartalmában egy aprócska különbség akad, ez az Agenda, amely csak a videón látható. Egy dolgot viszont nagyon sajnáltam, hogy az extra felvételeket tartalmazó dokumentumfilm csak a Blu-Ray korongokon kapott helyet. Hiányérzetem ennek ellenére nincs.

Tudjátok, a mostani fejemmel úgy gondolom, hogy nem igazán van szükség olyan óriási díszdobozokra, amelyek olyanok, mint a felfújt léggömb. Ezzel szemben a ’MorseFest! 2017 – Testimony Of a Dream’ egy olyan kiadvány, amely igenis méltó arra, hogy egy különleges csomagolást kapjon, mert a tartalom és a minőség magáért beszél. Íme, egy rövid kisfilm a mindössze 2000 példányszámban készült könyvről, amelyben 4 CD, 2 DVD és a Blu-Ray mellett rengeteg hozzáadott plusz található.

Köszönet Bill Evansnek, Peter Engelhardtnak és egy igaz jóbarátnak, akik segítettek ennek az írásnak a megszületésében!

Pontszám: 10