TRB: Tunyogi Péter emlékkoncert

írta CsiGabiGa | 2018.11.22.

Megjelenés: 2018

Kiadó: Hammer Records

Weblap: http://rockband.hu

Stílus: hard rock

Származás: Magyarország

Dalcímek

Értékelés

A Tunyogi Rock Band pályafutása igen rövid volt. Gyakorlatilag két stúdiólemezre futotta az idejükből, plusz két koncertfelvételre, melyből az egyiket – 10 év késéssel, Tunyó halálakor – videón is kiadták. „Szigorú, szomorú, szakadt napok” után Tunyó betegsége vetett véget a rövid történetnek. Persze társai tovább folytatták TRB néven, manapság pedig Rock Bandként ápolják az emlékét, de az már nem ugyanaz.

Az 1996-os megalakulás tizedik évfordulóján akartak csinálni egy jubileumi koncertet, de azt meg Zeffer András betegsége torpedózta meg. 2008-ban megszületett a Mobilmánia, amivel egy nagyszerű fél évet turnéztak át, szerencsémre kétszer is sikerült elcsípnem őket a három énekeses korszakukban. Aztán Tunyó balesete véget vetett annak is. Így a jubileumi koncertre a 15 éves évfordulón, posztumusz került sor 2011-ben.

Zeffer mindig is mert nagyot álmodni (a leukémia túlélése megmozgat valamit az emberben, nagyobb nyomatékkal esik latba, hogy szeretne nyomot hagyni maga után a Földön), 2012-ben megcsinálta az első magyar 3D koncertfilmet a Mobilmániával, idén egy több mint háromórás koncertet adott az Arénában, szimfonikusokkal megtámogatva a Honfoglalást, 2011-ben azt találta ki, hogy csinál egy Tunyogi emlékkoncertet teljes egészében Péter hangjával, ami nem kis feladat. A Mobilmánia-koncertek állandó részévé vált a Tunyóra való emlékezés a Menj tovább című dallal, melyhez az énekes hangját (és a kivetítőn lévő képet) a TRB 2007-es koncertfelvételéből vágták alá. Láttam olyan koncertet (meg is jegyeztem akkor), ahol „Tunyó rosszkor lépett be”. A technikus nyilvánvalóan hibázott, pedig ez csak egy dal volt. Itt viszont egy kétórás koncerten kellett összehangolni a konzerv- és élő hangot.

A megemlékezést Horváth Attila kezdte, arról beszélt, hogy Tunyónak a színpad jelentette a mindent, az állandó színpadi jelenlét miatt kevesebb jutott a hétköznapokra, a családra. Bevezetőjéhez kapcsolódóan A hétköznapok legyenek jók (az 1998-as koncertlemez stúdió bónusza) ment felvételről, mialatt a közönség megkönnyezte az énekesről készült diaporáma-show-t. A zenekar a Próbáld meg őszinténnel kezdett, ami kétélű fegyver, mert a dallal semmi bajom, de... Mindegy, ezt majd később.

Az óriáskivetítőn régi koncertbejátszások mentek lassítva, így nem kellett arra figyelni, hogy passzoljon a hanghoz – úgysem passzolt volna, olyan koncertről nem készült videó. A dalok összeválogatásának tematikája ugyanis az volt, hogy először a második lemezről játszottak dalokat – ezekkel a lassított képekkel – bemelegítésnek, majd az 1998-as – első lemez utáni – Budai Parkszínpad koncert dalait vették elő, annak videóját vetítve háttérként. Így Tunyó nemcsak hangban, de képben is ott volt velünk. Tetszett az anyag vágása, ahogy keveredtek a régi képek az újakkal, néha nem tudtam, melyik évben is vagyok.

Ami fájó pont, hogy pont két nagy kedvencem, az Ördögöt öleltem és a Boszorkányrepülés maradt ki az akkori koncertfelvételből. Lehet, hogy játszották, csak a DVD-ről maradt le?

Itt akkor rátérek a DVD-re. Az anyag csak 2 CD + DVD formában jelent meg, ez így is van jól, majd mindjárt mondom, hogy miért. A DVD formátumú szép digipak borítón rajta van minden információ és sok kis koncertkép is a lemezek alatt, bookletre már nem áldoztak. Nem is nagyon lett volna értelme, a 'Lord 45 - Számítunk rátok!!!' bookletje is csak egy nagy képeskönyv. A lemezek grafikáján viszont egy kicsit csavarhattak volna, mert az összefogott három lemezből elsőre sikerült az egyik CD-t betennem az asztali lejátszóba, annyira egyformák, csak az apróbetűs rész figyelmeztet, mint a banki szerződéseknél.

A koncert jó volt, 100 perc + ráadás, tehát nem is rövid, a háttérvetítés közvetlen bevágásaival még fel is dobták, ahogy már mondtam, a koncert második felében néha nem tudtam hirtelen, ez most élőkép vagy felvétel. Abban is biztos vagyok, hogy a zenekar élőben jól eljátszotta a dalokat, láttam ezt az idei Aréna koncerten, képesek rá. Ott a Menj tovább - A tegnap itthagyott - Szabad vér hármast játszották el élőben Tunyó hangjával.

A hanggal van igazán bajom. Már az is gyanús lehetett volna, hogy 7 év kellett az anyag kiadásához. Azt hiszem, valamelyik technikus megint hibázott, és nem sikerült jól a felvétel. Végig az az érzésem volt, hogy utólag van rátéve a korábbi lemezek hangja a koncertfelvételre. Ez főleg az első részben volt feltűnő, ahol stúdiófelvételeket kevertek a koncert alá. A herflis akkor is fújta, amikor nem szólt a szájharmonika, Závodi Janó is nyomta a slide-szólót, miközben ritmusozott... Apróságok ezek, ha az ember beleéli magát a dalokba, talán fel sem tűnik. Talán itt kellett volna megpróbálni őszintén, és azt mondani, hogy ezt elb.sztuk.

Én azért nem tudtam kellő átéléssel átsiklani ezeken, mert végig azt figyeltem, azt kerestem, mikor melyik állomáson szólal meg a… (bocs, elkalandoztam). Szóval azt figyeltem, azt vártam, hogy mikor jelenik meg Tunyó hologramja. Zeffer a tavalyi interjúban felcsigázott, hogy ők Wendy Dio őrülete előtt már 5 évvel megcsinálták. („Tunyót hologrammal odavarázsoltuk a színpadra.”) Talán azért is csaptam be magam oly sokszor, azt hittem, az élő felvételt látom a hologrammal, nem a '98-as koncert videóját. Végül csak a koncert végén készült egy csoportkép a hologramos Tunyóval.

Pontszám: 7