Neal Morse: Life & Times

írta karpatisz | 2018.02.23.

Megjelenés: 2018

Kiadó: Radiant Records / Metal Blade Records

Weblap: http://www.nealmorse.com/

Stílus: 

Származás: USA

Dalcímek

Értékelés

Neal Morse remekül forgatja a kártyákat. Egy dupla lemezes konceptalbum bemutató turnéja, két ’MorseFest’ anyag kiadása után még mindig maradt energiája – de inkább azt mondanám –, maradtak még dallamok a fejében, amit le kellett jegyezni. Eredetileg tizenkilenc dallal készült el, melyek közül a legjobb tizenkettő kapott helyet a végleges korongon. Egyszerűbb formák, egyszerűbb témák, egyszerűbb szövegek, de a minőség egy cseppet sem változott, mint amit megszokhattunk a progresszív rock stílusú albumokon. Az első ilyen kiadvány, a ’Songs From November’ vegyes érzéseket váltott ki belőlem, mert a dalok nagyobb része inkább szomorkás hangulatú volt. Sok esetben nem a megfelelő hangulatban vettem elő a korongot, pedig tudtam, hogy amit ott találok, az rendben van. Nagy örömömre a ’Life & Times’ már többségében pozitív töltetű dalokat tartalmaz. Így már semmilyen hangulati vagy érzelmi akadálya nem volt, hogy többször elővegyem az újdonságot.

Neal a kiadvány felvezetőjében azt mondta, hogy kemény dolgokon ment át az életében, amelyeket már korábban dalba foglalt. Most inkább bizonyos élethelyzetek, pillanatnyi hangulatok, érzelmek irányították a komponálás felé. A „Road Called Home” turné állomásai között egy-egy nagyvárosban gyűjtött élmények is szerepelnek a témák között. Persze a komor és szomorkás hangvétel és téma is jelen van, de ezúttal csak egy dalban, a He Died At Home-ban, amit egy barát elvesztése kapcsán készített. Furán hatott, hogy ehhez a dalhoz készített kisfilm népszerűsítette elsőnek a lemezt. A téma ellenére tetszett, hogy Neal milyen változatos hangszereléssel öltöztette fel művét, melyet valószínűleg egy szál gitárral írt. Nemcsak vonós kíséret, hanem fúvósok is megjelentek.

A katona története mellett még két téma jelenik meg a szövegekben: Az első a szokásos koncert előtti séta közben ért élmények, ilyen például a Selfie In The Square, a Manchester, de mondhatnám a nyitótételt is, a Livin' Lightlyt. Ahogy a szövegben is elhangzik: szeretném elmondani, hogy épp hogyan érzek, de mindezt egyszerűen. A nyitódalhoz készített klip nagyon megfogott, mert Neal személyiségének elmélkedő részét mutatta meg, azokon a képkockákon keresztül, amikor kikapcsolódott.

Neal zenéjében a vallásos témák megjelenése a zenei tartalmon is változtatott és egyszerűsített. A „worship” kiadványok hangulata természetesen itt is megjelenik, például az Old Alabama című dalban. Újdonságként hatott viszont az előbb említett dalban is a country elemek megjelenése. Ebben a hegedű és a steel gitár is jól hallható főszerepet kapott.

Legnagyobb részt viszont a szeretet érzését kifejező téma került főszerepbe. Ezt viszont sokféle módon hozza elő Neal. A szerettek hiányát vagy épp egy szerelmi történetet is ilyen formán mesél el. Személyes kedvenceim egyértelműen ezek a dalok lettek. A Good Love Is On The Way és a JoAnna egyszerűen magával ragadott és teljesen kikapcsolt. Ezek is bizonyítják, hogy az egyszerűbb is tud „pluszt” adni. Neal igazán otthon van abban, hogyan kell egy 30 perces monumentális dalkomplexumot írni, de itt az átlag négy percben is benne van minden, amit az ember Neal Morse zenéjétől vár.

Egy apró marketing érdekesség, amire felkaptam a fejem: a CD mellett az album vinyl lemezen is megjelent. Értem én, ez a trend. A The Neal Morse Band két stúdióanyaga felől nem volt félelmem, hogy lesz-e rá kereslet. De ez? A kiadvány stílusa miatt szerintem amúgy egy szűkebb réteget szólít meg. De azok a lelkes és mindenevő Morse-rajongók, mint én, ennek is örülnek mindenféle formában. Az élmény pazar, az igényes zenét kedvelőknek ajánlom, tegyenek vele egy próbát!

Pontszám: 0