"Nem akarok hí­res lenni": Interjú Blaze Bayley-vel

írta P.A. | 2013.11.20.

Blaze Bayley karrierjének harmincadik évfordulóját ünnepli egy válogatáslemezzel, mely ’Soundtracks of My Life’ címmel jelent meg október végén. Sajnos a rövid telefonbeszélgetés alkalmával nem tudtuk az énekes karrierjének minden fontos állomását felvillantani, de azért így is sikerült érdekes információkat begyűjteni a jelenleg világkörüli turnéját bonyolító Blaze-ről.

Hard Rock Magazin: Harminc éve vagy aktív zenész. Milyen érzés visszatekinteni a karrieredre?

Blaze Bayley: Nagyon jó, mindig is énekes akartam lenni és most ráadásul a magam ura vagyok. Nem akarok híres lenni. Elégedett vagyok azzal, amit csinálok.

HRM: Hogy kerültél kapcsolatba a zenével?

BB: Amikor komolyabban kezdett érdekelni a zene, olyan bandák voltak a slágerlistákon, mint a Sex Pistols, a Led Zeppelin vagy a Black Sabbath. Elég sokszínű volt a felhozatal, ráadásul a nagymamám a musicalekért rajongott, szóval szinte körbevettek ezek a nagy énekesek, és ugyan elsőre nem tűnt fel, de hatással voltak rám. Édesanyámnak is volt lemezjátszója és állandóan vásárolt lemezeket. Eleinte az iskolában még nem gondoltam rá, hogy zenekarban kéne énekelnem, de emlékszem, hogy néhány srác a suliból összehozott egy bandát és engem akartak énekesnek, később csatlakoztam is hozzájuk.

HRM: Ezek szerint elég korán felfedezted, hogy jó hangod van.

BB: Nem vagyok született tehetség, csak az éneklés egyetlen olyan dolog, amit nagyon akartam csinálni. A suliban kidobtak az iskolakórusból, azt mondták, túl hangos vagyok. Az évek során, amikor valami problémám akadt a hangommal vagy a technikámmal, mindig kerestem egy énektanárt. Például amikor a Wolfsbane-ben énekeltem, gyakran elment a hangom, de egy tanár segítségével sikerült áthidalni a problémát. De még a maidenes időkben is kerestem professzionális segítséget, hiszen nagyon nehéz minden este csúcsformában énekelni.

HRM: Milyen tanuló voltál, szerettél iskolába járni?

BB: Birmingham déli részén jártam gimnáziumba, de nem igazán szerettem. Egy kudarc volt az egész, nem láttam az értelmét és a jelentőségét. Igaz, a fizikát szerettem, de matekból nagyon gyenge voltam. Szóval nem voltam jó tanuló, aztán a húszas éveim elején elkezdtem magamtól tanulni.

HRM: Sokat piszkáltak a társaid az iskolában? Már csak azért kérdezem, mert az egyik új dalod a Hatered klipje ezt sugallja.

BB: Volt rá példa, de általában egy pofonnal elrendeztem az illetőt, ha velem egykorú volt. Az nagyobb probléma volt, amikor több ember kezdett el terrorizálni. Péntek reggelente volt egy óra, ahol a társaim folyamatosan szekáltak és fenyegettek, szóval egy nap úgy döntöttem, hogy többet nem megyek arra az órára. Meg is mondtam anyámnak, aki támogatott a döntésemben. Egyébként ez a téma jól ment az új dalomhoz, ezért is készült ez a klip, bár a szöveg egy kissé eltér attól a koncepciótól, hiszen inkább arról van szó, hogy valaki nem hagy békén, ezért elveszted a türelmed és rátámadsz.

HRM: Ha jól gondolom, akkor ez a dal gyakorlatilag a Raffaele Guarinóval történt atrocitásodról szól. Mi is történt pontosan?

BB: Igen, a The King Of Metal turné vége fele voltunk már. Az egyik koncert után éppen a biztonsági őrrel beszélgettem, amikor az előzenekar [Hideweaver] basszusgitárosa, aki nagyon részeg volt, odajött hozzám és folyamatosan magyarázott. Mondtam neki, hogy hagyjon békén, de Ő csak jött és folytatta, elvesztettem a türelmemet és bemostam neki egyet. Ezután kórházba szállították, majd feljelentett, kaptam egy jelentés a kórházból, miszerint zúzódásai vannak. Másnap elnézést kértem tőle. Jelenleg bíróságon van az ügy.

HRM: Hagyjuk a múltat. Egy válogatáslemezzel ünnepeled pályafutásod harmincadik évfordulóját. Mi alapján válogattad ki a dalokat a ’Soundtracks of My Life’-hoz?

BB: A számomra fontos dalok kerültek fel rá, amik vagy a szövegük miatt lényegesek, vagy azért, mert szeretem őket élőben játszani. 30 éve muzsikálok, ezért jó ötletnek tűnt 30 dalt összeválogatni, de szerettem volna két új számot is a lemezre, amiket élőben is elő tudunk adni a rajongóinknak, amikor eljönnek megnézni minket ezen a turnén. Ez nagyon fontos volt számomra és örülök neki, hogy megírtuk ezt a két dalt.

HRM: A Hatredről már meséltél, de ha már itt tartunk, miről szól az Eating Children? Elég bizarr címet adtál neki.

BB: Az Eating Children a Naprendszer „haláláról” szól. A dal mondanivalója tulajdonképpen az, hogy a Naprendszer egy óriási porfelhőből született az űrben és a Nap is itt jött létre, aminek nagy szerepe volt abban, hogy ebből a porfelhőből aztán bolygók születtek. Ha úgy nézzük, a bolygók a Nap gyermekei. Aztán a Nap végül egy „Vörös Óriássá” fog alakulni és bekebelezi a bolygókat. Nekem nagyon tetszett ez az elgondolás, hogy a Nap megeszi a saját gyermekeit. Viszont eléggé meglepett, amikor rákerestem az interneten az „Eating Children” kifejezésre, hogy a történelem során gyakran előfordult, hogy az emberek gyakorlatilag tényleg megették a gyermekeiket, ami eléggé felkavaró – de nekem teszik, hogy amikor először hallod ezt a kifejezést, akkor arra gondolsz, hogy emberek gyerekeket esznek és csak ha jobban utánanézel, akkor jössz rá, hogy tulajdonképpen a naprendszer haláláról szól ez a dal.

HRM: Az év elején megjelent egy elég különleges akusztikus EP, a ’Russian Holiday’. Honnan jött az ötlet, hogy készítsetek egy ilyen lemezt?

BB: A ’Russian Holiday’ ötlete a ’The King of Metal’ turnén jutott eszembe, amikor pár akusztikus koncertet is adtunk. Mindig is szerettem ilyen módon játszani, és Zwijsennel átírtuk pár dalomat és új ötletünk is akadt. A címadó dal például a turné oroszországi szakaszáról szól, ahol nagyon hiányzott a lányom, aki 4 hónappal korábban született meg, ezt a szituációt dolgoztuk fel abban a dalban.

HRM: A ’The King of Metal’ volt az első lemezed, amin szólóművészként dolgoztál. Miért döntöttél úgy, hogy nem tartod fenn az együttest és inkább szólóban folytatod?

BB: Zenekarban dolgozni egy idő után eléggé limitálta a lehetőségeimet, nem tudtam vendégszerepléseket vállalni, vagy fellépni másokkal, pedig szeretnék különféle zenészekkel együtt dolgozni. Ez az egyik oka, amiért feloszlattam az állandó zenekart, a másik pedig, hogy én nem vagyok egy ismert művész és nem is akarok az lenni, ezért nem is tudtunk elég pénzt keresni, hogy együtt tudjuk folytatni. Nekem nincs sok rajongóm, de az igaz, hogy ők nagyon szeretnek.

HRM: A ’The King of Metal’-on Thomas Zwijsen is segített neked a dalírásban. Milyen volt együtt dolgozni vele?

BB: Thomasszal akkor kerültem kapcsolatba, amikor meghívott, hogy szerepeljek a Nylon Maiden lemezén, ami elég jól sikerült és jól kijöttünk egymással, ráadásul hasonló a zenei ízlésünk is. Aztán megkérdeztem, hogy érdekelné-e, hogy együtt írjunk pár dalt. Szimpla és egyszerű dalokat akartam a ’The King of Metal’-ra, a korábbi munkáimtól eltérőket. Nagyon jól ment a dalszerzés és Thomas  rengeteg ötletet hozott. Büszke vagyok erre a lemezre, szerintem nagyszerű zenét írtunk.

HRM: Tavaly újra összeállt a Wolfsbane. Kihoztatok egy nagylemezt és koncertek is voltak. Mik a további tervek, folytatjátok a történetet?

BB: Ez nagyon bonyolult, hiszen mindannyian elfoglaltak vagyunk. Nagyon nehéz összeegyeztetni, hogy ki mikor ér rá. Nem zárjuk ki, hogy készítsünk még egy lemezt, vagyis nagyon szeretnénk tovább folytatni, de majd meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok.

HRM: Paul Di'Annóval közösen világkörüli turnén voltál. Milyen volt egy színpadon állni Paullal?

BB: Nagyszerű. Paulnak remek a humorérzéke, nagyon vicces srác, jól kijövünk egymással, sokat nevettünk. Jó együtt lenni valakivel, aki hozzám hasonlóan sok mindent megtapasztalt az életében. A rajongóknak is nagyon bejött a dolog. Én is és Paul is összeállított egy kis műsort az Iron Maidenes korszakunkból és nagyon jól működtek ezek a dalok élőben. Szóval tényleg egy remek túra volt és még lesz is folytatása.

HRM: A Di'Annóval zajló turnén kívül mik a további terveid?

BB: Miután Paullal lezárjuk a turnénk európai állomásait, én megyek tovább Dél-Amerikába, ahol befejezzük a Russian Holiday turnét, aztán januártól a ’Soudtracks of My Life’ körút következik. Nagyon izgatott vagyok ezzel kapcsolatban, hiszen fesztiválokra is fogunk menni, és úgy tűnik, jól fogynak a jegyek, a rajongók érdeklődnek, sok interjút adok. Egyébként lesz néhány új dal is a koncerteken.

HRM: Blaze, köszönöm az interjút és sok sikert kívánok a hosszú turnéhoz.

BB: Köszönöm, hogy megkerestetek és köszönöm a magyar rajongóknak a támogatást. Látogassatok el a weboldalamra is, ott van minden koncertdátum és remélem találkozunk a turnén.

Készítette: Pálinkás András