Roger Waters búcsúturnéjának tökéletes lenyomata a ‘This Is Not A Drill’ koncertfilm. Prágában 2 telt házas előadáson vették fel, így a legkisebb hibalehetőséget is kizárták. Akinek van hozzá megfelelő eszköze, annak javaslom a DVD-nél csak pár száz forintttal drágább Blu-ray beszerzését, már csak a Dolby Atmos hangzás miatt is. Az az igazán tízpontos!
Billy Idol mindig is extravagáns művész volt, már az is, hogy “bálványozta” magát, felvéve ezt a művésznevet, az meg, hogy Billy Idol-pólóban nyomta a számokat, hogy a Rebel Yell végén a közönség közé hajítsa azt, mindennek a teteje. Imádtam!
Az Iron Maiden nosztalgiakoncertjén egyszerre éltem át újra ’84-et a BS parkolójában, ’88-at az MTK-pályán, 2008-at a Sziget nulladik napján és 2022-t a Fradi-pályán. Álomszettlista volt, multiplexes videóval Eddie világáról. Előttük a Halestorm meresztgette oroszlánkörmeit, melyeket majd novemberben engedhet ki igazán, amikor headlinerként tér vissza a csapat.
Billy Idol a megszelídült lázadó, aki azonban közel 70 évesen is nyomja azt a pop-punkot, amivel 1982 óta megőrjíti közönségét. Bár a mellét még mindig borotválja, és a haját szőkíti, de a dalszövegeiből már csak a régi lázadás emléke köszön vissza. És ez így van jól. Egy 70 éves ember már ne akarja megváltani a világot, csak ha politikus. A zenéje viszont még mindig üt.
Michael Schenker olyan, mint a bűvös kocka, nem könnyű megérteni, de ha sikerül, egy életre rabjává válsz. Bécsbe mentünk érte, és nagyon nem bántuk meg. A Rook Road és a Moonday6 próbálta izzítani a hangulatot, de a szikra csak akkor pattant ki, amikor Schenker a színpadra lépett.
Legutóbbi hozzászólások