Egy egylemezes banda. Sokan legyintenek e szóösszetétel hallatán. A rock műfajában ritka, inkább a populáris zeneiparban divatos, negatív felhangú kifejezés. Ami tény, az tény. Egylemezes projektbanda a Team Sleep, de az eddigi egyetlen lemeze, ami majd 4 évig készült (2000-2004), nem pénzcsinálásra született és nem zenei menedzserek kreálták meg, hogy a lehető legtöbb hasznot vegyék ki belőle. Az eredetileg 2005-ben megjelent album nem döntött eladási csúcsokat, de olyan zenészek alkották, kiknek a neve garancia, hogy ugyan nem széles tömegeknek szánt, de egyedi muzsika lapul a hanghordozón. Számomra a két hívónév Chino Moreno (Deftones) és az egyik bónusz szám kapcsán Mike Patton (Faith No More, Fantomas, Mr. Bungle).
A lemez története még 2000 előtt kezdődött, Moreno és gyerekkori barátja, Todd Wilkinson otthon rögzített néhány dalt csak úgy szórakozásból. Teltek az évek, csatlakoztak a zenészbarátok és 2001-ben a színpadon találták magukat. Eddigi egyetlen nagylemezük 2003-ra alapvetően elkészült, de kiadásra végül csak 2005-ben került, addigra módosított és újra felvett dallistával. Ezt megelőzően a The Passportal című nóta megjelent a ’The Matrix Reloaded’ zenéjét bemutató albumon 2003-ban, amely nem került fel a korongra 2005-ben, sőt erre az újrakiadásra sem. A zenei skatulyákba nehezen sorolható, bátran kísérletező alternatív rockegyüttes lemezét a Warner újramasztereltette, hozzácsapott két bónusznótát és első alkalommal adta ki vinylen.
Az igényes borító két fekete (vagy egy másik változatban aranyszínű) lemezt rejt és egy inzertet, amin egyik oldalon egy művészi zenekari csoportkép van, a másik oldalon pedig minden zeneszámhoz részletes listát kapunk a szerzőkről, zenészekről, stúdiós teamről, de sajnos a dalszövegek nem kaptak helyet rajta. Az alkotással barátkoznom kellett, de a zeneisége kimozgatott a komfortzónámból meghatározhatatlan stílusával, lebegő dallamvilágával, speciális hangeffektjeivel, pszichedelikus dallamaival. Biztosan nem egyszeri hallgatásra beleszeretős anyag, mégis megvan benne az a késztető erő, ami engem arra sarkalt, hogy időről időre ismét meghallgassam.
Végül beérett nálam az anyag, az Ever (Foreign Flag), az Our Ride To The Rectory, az Elizabeth, a Let’s Go vagy a Kool Aide Mike Pattonnal külön is előkerül időnként. Érdekesség, hogy pár szerzeményben olyan effekteket rejtettek el, amikre sokadik hallagatás után is felkaptam a fejem, mert azt gondoltam, hogy hibás a lemez. Ilyen dalok a Princeton Review, a King Diamond vagy a Tomb Of Liegia, amit az első sokk után streaming szolgáltónál is meghallgattam, mert azt hittem, hogy ugrik a lemez.
Azoknak javaslom ezt az albumot, akik kedvelik a kísérletező, alternatív, lebegő dallamvezetésű zenéket, ezenfelül pedig azoknak, aki Chino Moreno– vagy Mike Patton-rajongók, hiszen ezek a dalok a két zenész kevésbé ismert oldalát villantják meg.
Zenészek:
Chino Moreno – ének, gitár, billentyűs hangszerek
Todd Wilkinson – gitár, billentyűs hangszerek, basszusgitár
Rick Verrett – basszusgitár, gitár, billentyűs hangszerek
CrookOne – dobprogramok, DJ, billentyűs hangszerek
D.J. C-Minus – dobprogramok
Greg Wells – zongora
Dan Elkan – gitár
Zach Hill – dob, zongora, xilofon
Rob Crowe – ének
Sonny Mayugba – gitár
Mary Timony – ének
Mike Patton – ének, szintetizátor, sampler
Dallista:
Ataraxia / Ever (Foreign Flag) / Your Skull Is Red / Princeton Review / Blvd. Nights / Delorian / Our Ride To The Rectory / Tomb Of Liegia / Elizabeth / Staring At The Queen / Ever Since WWI / King Diamond / Live From The Stage / Paris Arm / 11/11 / Let’s Go (feat. Mary Timony) / Kool Aide (feat. Mike Patton)
Legutóbbi hozzászólások