
Sari Beth Schorr előző budapesti koncertjét az akkori sűrű koncertdömping miatt kihagytam, de tudtam, nagy hiba volt, ezt pótolnom kell, ahogy lehet. Kegyes a sors, mert csak másfél évet kellett várnom rá. A koncertélet most sem ritkult, sőt, de nincs mese, őt látni kell.

Időben érkeztem, így volt idő átfutni a merch kínálatot. LP, CD-k, turnépóló, mindez emberi árakon. Már épp mondanám, mit kérek, amikor jelzik, hogy nem-nem, csak koncert után lehet vásárolni a menedzsment utasítása szerint… ezzel az értékesítési metódussal még nem találkoztam, de sebaj, visszanézek, ezen ne múljon. Kezdésre szép számban gyűltünk össze a teremben. Ugyan nem álltunk egymás lábán, de így lehet komfortosan élvezni a muzsikát. Felsétáltak a zenészek, Ash Wilson gitáros, Chris Cliff basszusgitáros, Russ Parker dobos és Bennett Holland billentyűs.

Majd feltűnt Sari, akit azonnal óriási taps fogadott, ez láthatóan örömmel töltötte el a művésznőt. Akik ott voltak, tudták, milyen csodás személyiség, így az első ovációt még azelőtt kapta, hogy az első hang elhagyta volna a torkát.

Indulásként jelen kedvencem tőle, a The New Revolution, és a világ rendje, békéje ismét a helyére került bennem a koncert időtartamára.

Hullottak ránk a jobbnál jobb bluesdalok, gyönyörű fényekkel, ismét kiváló hangzással. Kell ennél több egy kellemes hétvégi koncertprogramhoz? Ha kellett, ha nem, többet kaptunk!

Sari hibátlan előadását a professzionális zenészek még magasabb szintre emelték kivételes hangszertudásukkal. Az este folyamán mindenki megvillantotta kiválóságát egy-egy szólóban.

Bennett Holland billenytűs Hammond-elszállása – nem kisebbítve Chris Cliff basszusprodukcióját, Russ Parker dobos villantását vagy az este bármelyik Ash Wilson-gitárvirgáját – kifejezett „wow”-élmény volt nekem.

Mindegyikük megtartotta a megfelelő hosszúságot és megtalálva a tökéletes helyet. Egyik megmozdulás sem szakította meg az este zenei fonalát, sokkal inkább hozzátettek a koncert élményéhez.

Mint írtunk róla a koncert előtt, Radnóti Miklós Két karodban című versét is feldolgozta Sari In Your Two Arms címmel, de sajnos ennek az élő premierje elmaradt, pedig ha jól láttam, a közönségben ott volt Sinha Róbert magyar gitárművész-zeneszerző, akivel együtt alkották a dalt.

Koncert után irány a merch pult, hogy bővítsem a hanghordozóim számát, majd gyors vásárlás után vissza a terembe, hogy a színpadra ragasztott setlistet lefotózhassam. (Ezen nem szerepelt az utolsóként játszott Led Zeppelin-feldolgozás, ez nem volt tervben, de a kiváló hangulat, a közönség pozitív energiái meghozták az énekesnő és csapata kedvét hozzá.)

Ekkor a zenészek épp kifelé tartottak már, és mivel voltak ott páran a közönségből, akik egyből szóba elegyedtek a koncerttérbe lépő Sarival, elkezdődött a közös fotózkodás, beszélgetés a művésznővel. Előbb a nyomatatott jegyek kerültek elő aláírás céljából, majd miután Sari elszaladt egy percre egy csomag íróeszközért a merch pulthoz, ott, a nézőtéren kezdődött meg a dedikálás. Biztos nem így tervezték, mert a menedzser nem látszott boldognak ettől… De itt kényelmesebb volt, Sari pedig nem terelte vissza a szupergyorsan kialakult sort a kereskedelmi zónába. Ellenben mindenkire figyelmet fordított, aki vette a bátorságot, hogy odafáradjon hozzá.

Mivel én eleve a teremben voltam a dallista miatt, talán harmadikként tudtam szót váltani vele és aláíratni a friss szerzeményeket. Ritkán szánok időt dedikálásra, és ha belevágok, nem szoktam húzni az időt, hogy haladjon a sor. Sari viszont ezt nem hagyta. „Hogy hívnak? Hogy írják a neved? Lebetűznéd, hogy jól írjam? Hogy tetszett a koncert? Érdekes és szép név így a Thomas – Tamás…” – csak pislogtam zavaromban. Gyorsan válaszolgattam, megköszönve a koncertet és oldalra el, becsatlakozva Chris és Russ beszélgetésébe a fotós kolléganővel. Hátam mögött pedig folytatódott a rögtönzött közönségtalálkozó a többiekkel. Közös kép, valódi beszélgetések, már ami belefér egy ilyen rövid időszeletbe, amikor állnak mögötted. Kedvesség, nyitottság, empátia, ugyanakkor fáradtságnak, fásultságnak még a csírája sem. Ekkor hasított belém, hogy ő egy kisebb csoda, maga a nagybetűs EMBERSÉG, ami ma ritka kincs felénk, de a világban is. Olyan értéket képvisel, ami nem csak a zenéjére korlátozódik! Ezen az értékskálán választja maga mellé a zenészeket is, hiszen a kiváló zenei tudás mellett ugyanezt az emberséget hozták mind a színpadon, mind azon kívül valamennyien.
.
Zenei csemegéért mentem, de ezen felül különleges emberek figyelmét, közvetlenségét, nyitottságát kaptam. Ez több volt, mint egy koncert. Bennem (és remélem az ott lévő többiekben is) így tud kialakulni a kötődés. Mert ezután figyelni fogjuk, merre tart a pályája, figyelni fogjuk új megjelenéseit, fellépéseit. Remélem, hamarosan új lemezzel tér vissza Budapestre!
The New Revolution / Ain’t Got No Money / Ready For Love / Freedom / Oklahoma / Cat And Mouse – Hit The Road Jack / Call It Stormy Monday But Tuesday Is Just As Bad / Love The One You’re With / Joyful Sky / Highway 69 / I Just Wanna Make Love To You / Ordinary Life / Damn The Reason / Black Betty / Valentina / Beautiful / Rock And Roll
Szöveg és fotók: TT
Köszönet a LOTS Musicnak!

Legutóbbi hozzászólások