Olvasói ismertető - Lord: Szóljon a Lord!
írta Hard Rock Magazin | 2009.07.03.

Megjelenés: 2009
Kiadó: Hammer Records
Weblap: www.
Stílus: hard rock
Származás: Magyarország
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
Érdekes kiadvány látott napvilágot idén a Lord zenekartól, amelyről a következőkben egy remélhetőleg használható ismertetőt fogtok olvasni. A Lord hazánk egyik legismertebb veterán rockzenekara, amely hosszú pályáján nem egy tagcserén ment át az évek során, 4 évvel ezelőtt maga az alapító tag, Vida Ferenc távozott a zenekarból. Vannak persze "stabil pontok", ilyen Pohl Mihály énekes, aki már évtizedek óta oszlopos tagja az együttesnek, de mondhatnám Erős Attila gitárost is, aki 7 év kihagyástól (1993-2000) eltekintve szintén a zenekar állandó tagja. A Lord kétségtelenül a magyar rockzene egyik legjelentősebb együttese, karrierje nagyon sok banda számára példaként szolgálhat. Új dalokat tartalmazó albummal legutóbb 2006-ban rukkoltak elő, melynek címe Kifutok A Világból volt és a Hard Rock Magazin hasábjain is olvashattatok róla dicsérő szavakat. A kritika tárgya pedig egy nem akármilyen, amolyan "unikum" album. Szóljunk először pár szót a külső kivitelezésről, hiszen az első - esetleg meghatározó benyomásait - innen kapja a hallgató. A borító szépen sikerült, grafikailag nagyon jól meg vannak tervezve a figurák a jól ismert logo felett, esztétikailag teljesen megfelel a korong "belső kincseinek". Ezek után térjünk rá a tartalomra. Rengeteg együttes adja ki mostanában sokadik válogatásalbumát, melyekkel a rajongók többségét az őrületbe kergeti, hiszen semmi ötlet nincsen bennük, csupán a sikerdalokat pakolják össze, ezekhez esetleg írnak pár új dalt, és piacra dobják őket. A Lord nem ezt csinálta! Ugyanis ebben az albumban nem kevés ötlet, és munka van. A lemez a sikerdalok újra felvett változatát tartalmazza, így a pozitív aspektusait tekintve tapasztalhatjuk , hogy a dalok az eredetihez képest miben szólnak frissebben, érettebben: ez teszi ezt a kiadványt érdekessé. A stúdiómunkálatok Oberschützenben folytak KTXX Tonstudioban. Olyan bitang jó hangzása lett az albumnak, hogy egyszerűen nem lehet belekötni, sok zenekar meghallgathatná, mint jó példát, ugyanis ritka az ilyen jól eltaláltan kikevert hangzás - és itt most nem csak a magyar zenekarokra gondolok... A dalok remekül szólnak az új hangzással. Külön kiemelendő bennük Pohl Mihály énekes, hangja semmit nem kopott az évek során, ugyanúgy tiszta, kifejező, ahogy azt megszokhattuk. Azt nem mondanám, hogy a szerzemények új értelmezést nyertek, ám van egy-két olyan momentum, ami azoknak is érdekessé teheti a dalokat, akik már végigkoptatták a sok száz hallgatás által az ismert melódiákat. Szintén kiemelkedő teljesítményt nyújt Erős Attila gitáros, aki mesteri hard rock gitározást művel a dalokban, kitűnő szólók, riffek, és remek gitársound jellemzik, Gidófalvi Attila most is a rá jellemző billentyűhangszínekkel operál, a ritmusszekció pedig a megszokott módon profin teszi a dolgát.
Legutóbbi hozzászólások