Firewind: Live Premonition

írta Philosopher | 2009.01.20.

Megjelenés: 2008

 

 

Kiadó: .

Weblap: www.firewind.gr

Stílus: melodikus power metal

Származás: Görögország

 

Zenészek
Apollo Papathanasio - Ének Gus G. - Gitár Petros Christo - Basszusgitár Bob Katsionis - Billentyű - gitár Mark Cross - Dobok
Dalcímek
1. Allegiance 2. Insanity 3. Into The Fire 4. Head Up High 5. Mercenary Man 6. Angels Forgive Me 7. My Loneliness 8. Circle Of Life 9. The Silent Code 10. Life Foreclosed 11. Destination Forever 12. Keyboard Solo 13. Guitar Solo 14. The Fire And The Fury 15. Drum Solo / Dreamchaser 16. Till The End Of Time 17. Deliverance 18. Brother"s Keeper 19. Between Heaven And Hell 20. I Am The Anger 21. Falling To Pieces 22. Tyranny
Értékelés

Magazinunk hasábjain megjelent év végi listákat böngészve lettem figyelmes arra, hogy jópár helyen feltűnt a Firewind neve is. Mivel már jóideje birtokomban van a csapat 2008-as Live Premonition dvd-je, aktuálissá vált ezen filmecske bemutatása. Azon olvasóinknak, akik esetleg nem ismernék még a csapatot, álljon itt egy rövidke történeti áttekintés a bandáról: Az egész úgy kezdődött, hogy volt egy nagyon-nagyon tehetséges görög gitáros, Kostas Karamitroudis (Gus.G) , aki egyedül nem lehetett metal zenekar, ezért embereket gyűjött maga köré, hogy megalapí­thassa a melodikus power / heavy metal Firewind nevű zenekart 1998-ban 😀 😀 :D. No de kicsit visszautazva az időben, tehetséges barátunk 18 évesen elhagyta Hellászt, a mí­toszok földjét, hogy egy másfajta mí­toszokkal ugyancsak gazdag országba utazzon (Land of the Free) csak és kizárólag abból a célból, hogy tanulhasson a Berklee College of Music-ban. Ugye milyen ismerős ez a sulinév?!?! 😀 😀 😀 Aztán néhány hét után úgy döntött, hogy mégsem akar ott tanulni (hááát, valljuk be, kevesen vannak ezzel í­gy gitáros körökben), inkább a nevét "forgatja" egy kicsit a metal sceen-ben. Képzettségét és tehetségét bizonyí­tandó többek között olyan bandákban fodult meg, mint az Arch Enemy, vagy az Old Man's Child. 1998 és 2008 között hat albumot jelentetett meg Firewind zenekarával. A kezdetek óta folyamatosan változó felállás mellett végül sikerült megtalálnia a tökéletes énekest Apollo Papathanasio személyében. A filmecske rögzí­tésére 2008 januárjában került sor, otthon, Görögországban. Kép / megjelenés: Nos, ahhoz képest, hogy Görögország - mondhatjuk - vezető power fogata otthon dvd-t rögzí­t, meglehetősen kicsi szí­npadot kaptak. A felső kameraállásokból szépen lehet látni, hogy a kontroll ládák és a hátsó ládák (illetve dobcumó) között talán ha három lépés lehet, és szélességében is eléggé szűkösnek tűnnek a világot jelentő deszkák. A kép természetesen szép tiszta, de valahogy nagyon "low cost" megjelenése van az egésznek. Szó sincs kápráztató fényeffektekről, sokkoló vágásokról, lélegzetállí­tó kamerabeállí­tásokról, esetleg profibb fényszűrők használatáról. Ez kérem itt egy szimpla koncert kamerával rögzí­tve. Nem érzem az alkalomhoz illő ünnepi jelleget - ugye egy zenekar nem minden nap rögzí­t dvd-t. Van egy-két távoli kamera, egy-két közeli, és néhány on-stage (ebből egy a dobos arcát, egy pedig a lábát mutatja néha-néha). A dvd menüje nagyon állatul van megcsinálva, azt hittem az ott látható koncertrészletek effektjei a koncerten is jellemzőek lesznek, de sajna csalatkoznom kellett. Hang: Semmi kétségem afelől, hogy ezen a dvd-n egy darab élő hangjegy sincs. Nem is olyan rég emlí­tettem egy másik beszámolónál, hogy nem zavar az utómunka, de ebben az esetben annyira mű lett a végeredmény, hogy elveszi a kedvemet attól, hogy végignézzem a dvd-t. Szó se róla szépen szól, de akkor sem tetszik, ha egy stúdióalbum alá bekevernek némi közönségzajt és "eladják" élő hangzásként. Nekem ez nagy csalódás volt a zenekartól. A másik dolog, ami roppantul zavart, az a másodgitáros kettős szerepe. Ugye a csapatban Babis Katsionis kezeli a másodgitárt és a billentyűzetet is. Ennek az a megszólalásra való hatása, hogy abban a pillanatban, amikor Babis elengedi a gitár nyakát és a billentyűkért nyúl, a vastag (stúdió) hangzás a feledésbe vész és hiába prütyizik a szintin, a hangzás "fele" eltűnik. Hiába nagyon ügyes a srác (az egyik számban pl jobb kézzel a szintin, ballal pedig a gitáron szólózik egyszerre - ami hatalmas techinkai tudás és elképesztő teljesí­tmény), inkább kértek volna fel egy külön szintist a dvd-re. Aztán hasonló dolog, hogy eléggé sűrűn lehet hallani szintit akkor is, amikor a srác gityózik, illetve sokszor megy a ritmus-szólógitár együtt, amikor a srác nyomogatja a szintijét. Persze, hogy ez í­gy jobban szól, de valahogy a hang és a kép nincs összhangban egymással. És akkor még nem is emlí­tettem, hogy az összhang hiánya az éneknél is néha vicces dolgokat produkál. Pl egy-egy kitartott énekes résznél a kamera egy a közönség felé mosolygó énekest mutat 😀 😀 :D. A számválasztásnál nem lehetett nagy problémája a csapatnak, hiszen a hat album telis-tele van jobbnál-jobb tételekkel. A melódikus power metal olyan szinten a zsigereibe rögzült Gus-nak, hogy csak nagyritkán hibázik. Mégis az ötödik tételnél (Mercenary Man) kissé elbizonytalanodtam, hiszen ez nem a top10-es slágereik közé tartozik (számomra). Egy-két kivétellel azért a dvd-re kiválasztott számok teljesen rendben vannak, és í­gy első blikkre nem is jut eszembe olyan tétel tőlük, ami szereplésért kiált. A trend inkább olyan, hogy az első 4 tétel a "nagyot robbanó", aztán kicsit pihi, aztán megint gyorsulunk, és megint pihi...

Pontszám: 7

Legutóbbi hozzászólások