Hard: Égi Jel
írta garael | 2005.12.02.
Megjelenés: 2005
Kiadó: Hammer Records
Weblap: -
Stílus: hard rock
Származás: Magyarország
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
Hard! Nos, ha nem rockzenével foglalkozó webzine lennénk, én kapásból másra aszociálnék, így azonban marad az a pavlovi reflex, aminek hatására eme szó folyományaként rögtön a mi Kalapács Józsink alakja ugrik be, ki mint a magyar heavy metal igazi ősatyja, a Pokolgép, Ossian, Omen metaltriumvirátus oszlopos résztvevője, a forradalmi magyar metálköztársaság élharcosaként rögzült a köztudatba. Nos, ha létezik régi bajtárs, akkor Kalapács minden bizonnyal az,pályája a magyar narancs metáléletre kivetített leképezése, a heavy metal "american career story"-ja, mely során a névtelen kis metálrajongó igazi ikonná nőtte ki magát. Kalapács munkássága az 1996-os szólóalbumát kivéve töretlen egységet mutat, érdemei -Paksi Endréé mellett - a sok ellenvélemény ellenére is vitathatatlanok a magyar metál érában,kijelenthető, hogy egy generáció életérzésének azóta legendássá metalizálódott alakja. Érdekes, hogy éppen ez az 1996-os kisiklásnak, vagy legjobb esetben is alternatív próbálkozásnak gyökereiből nőtte ki magát az a produkció (bocs a képzavarért), mely ezen írás első szavaként lett elkeresztelve. Az akkori csapatból ezen a lemezen is közreműködő Csillag Endere gitározott, Mirkovics Gábor basszusozott, és-mily meglepő, Józsi énekelt. Nos, a Hardhoz csapódott még az újkori magyar metálélet mindenlébenkétkanala, a szintén sokat próbált és tapasztalt - no és persze bizonyított - Váry Zoltán (ki az egyetlen külföldön is elismert magyar tribute zenekar, a Kiss Forever Band nélkülözhetetlen tagja) és készen is állt az a formáció, melyet nevezhetnénk akár magyar szupergroupnak is, ha szeretnénk a sablonokat. Apropó, sablon. A kritikusok kedvenc szava, olyan elhíresült fogalom ez, mint a true metal kifejezés, melyhez való kapcsolatát sokak szerint az egymással nemi életet folytató kutyák aktus utáni kellemetlen viszonya tudja csak jellemezni, mikoris a két élő organizmus elvlaszthatatlan kötelékként kapcsolódik egymásba. Nos, személy szerint a sablonosságot én nem értékmeghatározó fogalomként kezelem, hiszen ami sablonos, az még lehet jó, inkább egyfajta kockázatkerülésnek fogom fel, amiből aztán a sablonná válás folyamata is eredeztetik : a jól bevált mozzanatok panelként való használata, mely során az épülő művekben az eleinte formálható anyag keménnyé (hard-dá) szilárdul. De térjünk vissza a lemezhez, mely esetében a stílust meghatározván akár a híres nomen est omen mondás is eszünkbe juthat: Kalapács a power mezsgyéjéből átlovagolva "járműt" váltott, és most a hard rock hullámzó vízén evez. Nem véletlen gondolom a társak választása sem, kik aktív résztvevői voltak az elmúlt évek magyar hardrock történéseinek, ám míg ők inkább az amerikai jellegű rockban utaztak, addig a hard ízig-vérig a magyar "lágyfém" hagyományait követi. Igazi örömzene ez, a P. Box, Dinamit, P. Mobil, Lord örökségét kellő kegyelettel, ám modern megszólalásban interpretálva.Talán a lehangolt gitárok, talán Józsi szikárabb hangja teszi, de a hard azért keményebbnek tűnik a mestereknél, ám a dallam-és szövegvilág egyértelműen a Kopasz Kutya Betéti Társaság azóta már utat váltott életművére utal. Nos, ha pedig sablonokról beszéltünk, van itt belőlük jópár. Próbálom is megfelelőképpen útálni, ám valahogy nem megy. Az előre kiszámítható dallamok valahogy nem késztetnek sznob, gunyoros kacajra, bizonyára a humorérzékem maradt a szekrényben a pallós és a vértezet mellett. Az olyan dallamorgiák, mint az "Égi jel", vagy a " Két szív" már második hallgatásra fütyülésre késztetnek, pedig Istókuccse, nem szeretem a sárgarépát..Szinte minden dal telitalálat, még az olyan true nóta is, mint a Kalapács metál szólóalbumán szereplő "bűnöm a rock" rockosított kistestvére, az "én vagyok a rock", hallgatása közben szinte látom magam előtt az Üvegtigris Easy Ridereit, ahogy a babettán robognak az M1-esen, hajukba kósza parlagfüvet sodor a szél.
Legutóbbi hozzászólások