Myrath: Live In Carthage

írta karpatisz | 2020.04.10.

Megjelenés: 2020

Kiadó: earMUSIC

Weblap: https://www.myrath.com/

Stílus: progresszív szimfonikus power metal

Származás: Tunézia

 

Zenészek

Zaher Zorgati – ének
Malek Ben Arbia – gitár
Elyes Bouchoucha – billentyűs hangszerek, vokál
Anis Jouini – basszusgitár
Morgan Berthet – dob

Kevin Codfert – billentyűs hangszerek
Elen Oriental – hastánc

Dalcímek

CD:

01. Believer (stúdió bónusz km. Don Airey)

02. Asl (Live In Carthage)
03. Born To Survive (Live In Carthage)
04. Storm Of Lies (Live In Carthage)
05. Dance (Live In Carthage)
06. Wide Shut (Live In Carthage)
07. Merciless Times (Live In Carthage)
08. Get Your Freedom Back (Live In Carthage)
09. Endure The Silence (Live In Carthage)
10. Nobody’s Lives (Live In Carthage)
11. Duat (Live In Carthage)
12. The Unburnt (Live In Carthage)
13. Sour Sigh (Live In Carthage)
14. Tales Of The Sands (Live In Carthage)
15. Believer (Live In Carthage)
16. No Holding Back (Live In Carthage)
17. Beyond The Stars (Live In Carthage)

DVD – Live In Carthage:

01. Asl
02. Born To Survive
03. Storm Of Lies
04. Dance
05. Wide Shut
06. Merciless Times
07. Get Your Freedom Back
08. Endure The Silence
09. Nobody’s Lives
10. Duat
11. The Unburnt
12. Sour Sigh
13. Tales Of The Sands
14. Madness
15. Believer
16. No Holding Back
17. Drum Solo
18. Beyond The Stars
19. Outro

Bonus: Making-Of**

Értékelés

A koronavírus okozta helyzet alig egy hónapja tart, de a vége nem akar látszódni… Nagy szerencsémre csodálatos új koncertkiadványok érkeztek ez idő alatt hozzám, melyekkel fel tudtam venni a fotelrocker üzemmódot és legalább képernyőn keresztül láthatok kiváló bulikat. Így elkezdtem megismerkedni az AyreonElectric Castle Live And Other Tales’ nevű friss anyagával… de valahogy nem éreztem akkora lehengerlő erőt benne. Majd röviddel utána megérkezett hozzám a Myrath karthágói filmje is. Na, itt viszont megvolt az a plusz. Szerencsémre CsiGabiGa kolléga az Ayreonra rávetette magát, így nekem jutott a tunéziaiak filmje, aminek azért is örültem, mert március elején a Dürer Kertben nem lehettem ott. Úgy is mondhatnám, kárpótlás ez a DVD. Na de nézzük, milyen lett!

Karthágó a mai Tunézia területén helyezkedik el, ezért a Festival International de Carthage a Myrathnak gyakorlatilag hazai pálya. Olyan, mint amikor egy magyar zenekar arénakoncertet ad. Sokkal jobban készülnek rá, a turnéra vitt látványelemeken kívül extra látványosságokat is bevetnek. 2017-ben és 2018-ban is felléptek itt, utóbbinál már kamerákkal is készültek, hogy megörökítsék a szereplést. Ez lett a 'Live In Carthage'. 2018. július 19-én zajlott le az a koncert, de az azóta eltelt másfél év nem volt egyszerű, különleges sorsa lett ennek a filmnek. 2019 decemberében a zenekar saját webes boltjában már megjelent, ám erről annyit tudtam kideríteni, hogy egy CD/DVD digipack, és mindössze 2000 példányszámban készült el, természetesen egyedileg sorszámozva. Már akkoriban forgott az agyam, hogyan lehetne beszerezni. Az euró árfolyama felfelé, míg a pénztárcám vastagsága azzal ellenkező irányba haladt, így jegeltem a kérdést. Ám egyszer csak kaptam egy információt a zenekar háza tájáról, hogy a ’Legacy’ és a ’Shehili’ albumokat is kiadó earMUSIC bevállalta, hogy nemzetközi terjesztést is kapjon a kiadvány. De hogy ne legyen teljesen ugyanaz, az áprilisban érkező CD-re egy bónusz stúdiófelvétel is felkerült. A Verycords által nyomott, számozott kiadású decemberi kiadványon a CD-n és a DVD-n is csak a Karthágó városában rögzített anyag hallható és látható, akik ott voltak a márciusi budapesti koncerten, ők már megvásárolhatták azt a bizonyos limitált variációt. A nagyközönségnek azonban mostanáig kellett várni, a kiadó természetesen előzetes promóciós anyagot is csak az áprilisi megjelenéshez közelítve biztosított. Nagyon vártam, hogy lássam ezt a filmet!

Az első képkockák már a képernyőhöz szegeztek, a kezdés igazi sejtelmes hangulatot hozott. 2018-ban már a híre megvolt a ’Shehili’ nagylemeznek, a Pozsonyban látott műsorhoz hasonlóan már ebbe az irányba mutatott a Myrath útja. A 2019-ben érkező albumról három teljes mű már a koncertműsor velős része volt, na és persze maga a hangulatfokozó nyitány, az Asl. Itt Elen Oriental hastáncos lépett először a színpadra, aki különleges mozdulataival hívta fel magára a közönség figyelmét. Pár másodperccel később már az ütőhangszeresek sora is megérkezett. Többségük keretes dobján (a hangszeres eredeti neve frame drum) hozta az alapot, de egy közülük egy djembével hergelte és vonta be közönséget, mire hatalmas Myrath-zászlók kíséretében megérkezett a zenekar is és már bele is vágtunk a Born To Survive-ba. A műsor elején a csapat a húzós tételeit hozta csokorba fűzve, az első pici szünetet csak a Dance előtt kaphattunk. Zaher a műsor alatt több nyelven is szólt a közönséghez, ezúttal az arab és a francia is terítéken volt. A digitális fájlhoz sajnos nem készült felirat, de azért sejtettem, hogyan vezeti fel az említett slágert.

A folytatás is velős volt, hiszen válogatott „best of” műsorral volt dolgunk, a ’Legacy’ mellett szerves részt kapott a ’Tales Of The Sands’ is. A fehér lemezről tetemes számú, hét dal érkezett, míg az utóbbiról öt. A műsor mérnöki pontossággal lett összeállítva azért, hogy a csapat minden oldalát meg tudja mutatni, legyen az a ’Legacy’ jól ismert és könnyedebb, dallamos vonala, vagy épp a „Tales” keményebb, progos, zúzos és matekos oldala. A színpad mögötti hatalmas ledfalon sorra jöttek a videók, de persze kivetítőként is szolgált, hiszen egy római kori amfiteátrumban voltunk. A közönség nemcsak a küzdőtéren állhatott a színpad előtt, hanem ülhettek is fentebb, az ókori színház eredeti ülőhelyein (persze csak nagyon keveseknek sikerült erre a zenére a fenekükön maradni). A színpad elosztása is érdekes volt, a dob a baloldalon, a billentyű jobbra, a hastáncos középen, a közönséghez közel pedig az oroszlánok: Zaher, Malek és Anis személyében. Még így képernyőn keresztül is érezni lehetett, hogy mennyire nehéz ennek a zenekarnak élőben megszólalnia. Az ötfős társaság mellett a vastag szimfonikus alap, az arab motívumokat megszólaltató hegedű bizony sampler segítségével szólalt meg. Már sokszor felmerült bennem a kérdés, hogy élőben vajon hogy tudja ugyanazt hozni a csapat, mint az utóbbi, zseniálisnak mondható lemezeiken. A válasz egyszerű: tudja, de kicsit másképp. Ezek a plusz hozzáadott felvételek azonban nem vettek el a csapat teljesítményéből. Morgan Berthet volt a kulcs ebben, ugyanis ő nagyon precízen vezényelte a társait, hogy a tempók igenis egyben maradjanak. A hozzáadott szólamok nagy részét viszont jól láthatóan Elyes Bouchoucha billentyűs irányította. Ő nemcsak a zongorajátékával nyűgözött le, de Zaher mellett az ének részben is oroszlánrészt vállalt.

Érdekesség, hogy a DVD és a CD lemezeken található műsorban különbség van. A filmen látható csak a ’Desert Call’-on megtalálható tétel, a Madness. Ahogy a ’Tales Of The Sands’ főszerepet kapott itt, nyugodtan kifért volna – valamelyik ’Legacy’-s tétel rovására –, hogy ez a régebbi tétel is rákerüljön a CD-re. Azok, akik a legsikeresebb időben ismerték meg a Myrathot, nyilván másképp gondolják, de ez a korai érából való szerzemény is legalább olyan színvonalú, mint a csapat aktuálisan nagyobb port kavaró anyagai. Mivel legtöbbször a CD-t hallgattam, az ott hallható műsor igazán egységesnek tűnt, de a film esetében meglepetésként ért ez a dal. A Symphony X-es vonalú, keményebb nóta ebben az előadásban jól bele tudott simulni a műsorba. A közönség énekeltetése különösen jó ötlet volt, így biztosan akadt pár ember a koncert után, aki ezt a lemezt is elővette, hogy megismerje, vagy újra meghallgassa az eredeti verzióját ennek nem is annyira „őrült” dalnak. A másik pici különbség, ami a hanganyagról lemaradt, az a ’Legacy’ nyitánya, a Jasmin. Ezekben a percekben Elen Oriental táncában gyönyörködhettük, majd a Believer klipjét megidéző film másodperceit is előszedték.

Közel másfél óránál jelezte Zaher Zorgati énekes, hogy most már a végéhez közelít a műsoruk, egy rögtönzött dobszóló segítségével sikerült a közönséget hangos éljenzésre bírni, miközben egy picit szusszanni tudott az ötösfogat többi része. A Beyond The Stars közben a hastáncosnő is különleges dologgal készült, itt a fején egy gyertyatartó koronával táncolt. Kevin Codfert producer – aki maga is kivette a részét a koncertből, többször bejött látványos félkör alakú billentyűzetével – szavaival búcsúztak, megköszönte a sokfős személyzet munkáját, akik rengeteget dolgoztak együtt a zenekarral azért, hogy ez a buli tényleg olyan látványos legyen, amely még egy szűk képernyőn keresztül is üt.

Szándékosan a végére hagytam az earMUSIC extráját, melyet rendhagyó módon a CD elején helyeztek el: a Believer megújított verziójában a Deep Purple billentyűse, Don Airey közreműködik. Hogy milyen lett így ez dal? Az első hallgatás élménye fenomenális volt. Mondanom sem kell, azt hittem, hogy egy újkori Deep Purple-dalt hallgatok, persze Zaher Zorgati hangja eloszlatta ezen gondolataimat. Don vastagon kivette a részét ebből az együttműködésből, még egy Hammond-szólót is bevállalt a nóta közepén. Ez az élmény egyértelműen üdítő volt. De ha már szóba került az earMUSIC, akkor szeretném megemlíteni a kiadványhoz kapcsolódó egyetlen kifogásom. A film felvétele eredetileg HD kamerákkal készült, a promóciós változatban én a számítógépen már egy kisebb, 1920 x 1080-as felbontásban láttam, gyönyörűen, akadozás nélkül tudtam végignézni. Ehhez képest a DVD-n megjelenő anyag esetében már velős képminőségromlás lesz. Ennek a döntésnek is oka van, de ez a film megérdemelte volna, hogy Blu-rayen is kijöjjön, ha már egy ekkora kiadó vette a szárnyai alá. Ettől függetlenül az élmény egyszerűen pazar, ennek minden Myrath rajongóhoz el kell jutnia!

Pontszám: 9.5