Yodok III : This Earth We Walk Upon
írta pokkornel | 2019.03.25.
Megjelenés: 2019
Kiadó: Consouling Sounds
Weblap: https://www.facebook.com/yodoklll/
Stílus: ambient, avantgárd, free jazz, drone, klasszikus
Származás: Norvégia
Zenészek
Tomas Jarrmyr - dob
Kristoffer Lo - tuba, basszus trombita
Dirk Serries - gitár
Dalcímek
01. This Earth We Walk Upon
Értékelés
A Yodok megalakulását Tomas Jarmyr és Kristoffer Lo Trondheimi Konzervatóriumban való találkozásának köszönhetjük. 2012-ben Dirk Serries belga ambient zenész csatlakozott a duóhoz, a trióvá alakult együttes pedig 2014-ben Yodok III néven jelentetett meg lemezt vinylen, s ezt követően még három albumot adtak ki. Recenzióm alapjául szolgáló ’This Earth We Walk Upon’ albumot Norvégiában, Trondheim városában rögzítették, méghozzá élőben.
’This Earth We Walk Upon’ egy 63 perces, csodálatosan örvénylő, monolitikus, drámaian felépített hangörvény. A transzcendentális improvizáció lassan kibontakozva halad a katartikus végkifejlet felé. A trió tagjai hangszereik révén mesterien alkalmazzák a feszültségteremtést, s egyfajta érzelmi hullámvasutazásra hívják a hallgatót. A mű első harmadában Serries lágy atmoszférikus gitárjátéka teljes harmóniában van Lo drone hangképeivel, a hosszan kitartott, egymásra épülő mély hangok lépésről lépésre növelik a feszültséget. Az elektronikával és erősítőkkel megtámogatott tuba egészen változatos hangszíneket kölcsönöz a zenének, Jarmyr invenciózus, szenvedélyes dobolása élményszámba megy, lágy, meditatív játékát néhol indusztriális elemekkel egészíti ki. Az alkotás középső harmadára a gitár hangzása megvastagodik, Lo fújásainak is egészen mély tónusai lesznek, a dob is impulzívabb és erőteljesebb. A zene itt már igen erőteljesen hat az érzékszerveinkre, megjelenik a képi világ, egy atmoszférikus utazás veszi kezdetét, tapinthatóvá válik a Föld légkörének rétegződése, szinte érezni a sarkvidékek hideg fuvallatát, és megjelenik az Annapurna lélegzetelállító panorámája, kitágul a horizont, akárcsak az elmém. Az érzelmi rituálé lassan, hömpölyögve halad a csúcs felé, érezni, hogy a katarzis még odébb van, Jarmyr törzsi ritmusokat idéző vad, dühös dobolása szinte előrevetíti a végkifejletet, a feszültségkeltő hatások tovább fokozódnak. A vastag hangok egyre csak nőnek és mélyülnek, a rezonáns hangok hullámai végtelen hangzású spektrumot alkotnak.
A végkifejlet, a beteljesülés az ötvenedik perc tájékán kezdődik. A hangképek egyre zajosabbak, egyre csak emelkedik a hangerő, Jarmyr intenzív doomos dobolása nyomasztóan sötét, rendkívül depresszív érzetet kelt, majd Lo és Serries hangszerei elementáris erővel törnek elő a háttérből. Eluralkodik a káosz, az apokaliptikus vihar kellős közepén találjuk magunkat. A felfokozott feszültség egy magából kifordult világnak a látomásszerű lenyomatait tükrözi. Az utolsó négy percben a hangszerek megnyugszanak, a zene elhalkul, engem pedig sztoikus nyugalom tölt el, és hagyom, hogy az elmém szabadon szárnyaljon. Megszűnik minden, itt és most. Örülök, hogy részese lehettem a Yodok III érzelmekkel teli hangvilágában. Újra, és újra át akarom élni ezt a lelki megtisztulást.
Legutóbbi hozzászólások