David Crosby: Lighthouse

írta Bigfoot | 2016.11.16.

Megjelenés: 2016

Kiadó: GroupUP Music

Weblap: http://www.davidcrosby.com/

Stílus: folk rock

Származás: USA

 

Zenészek

David Crosby – ének, akusztikus gitár
Michael League – ének, basszusgitár, akusztikus gitár
Becca Stevens – ének
Cory Henry – orgona
Bill Laurence – zongora
Michelle Willis – ének

Dalcímek

01. Things We Do for Love
02. The Us Below
03. Drive Out to the Desert
04. Look in Their Eyes
05. Somebody Other Than You
06. The City
07. Paint You a Picture
08. What Makes It So
09. By the Light of Common Day

Értékelés

A két évvel ezelőtt megjelent egyéni hangvételű ’Croz’ után ismét más hangot próbált ki a hetvenöt éves énekes. Nem teljesen újat, de csendesebbet, tradicionálisabbat, hasonlót, mint amit akkor játszott, amikor megismerte nevét a világ, majd öt évtizeddel ezelőtt.

Szinte teljesen akusztikusra vette a figurát Crosby, igaz ott a basszusgitár és az orgona, de a dalokban jobbára az akusztikus gitár dominál, és halljuk a zongorát is. Dobkíséret viszont egyáltalán nincs, teljes egészében a basszusgitárra hagyták a ritmusszekciót. Most azért az énekben fellelhetők elemek a Crosby, Stills, Nash (& Young) időszakából, sőt egy kis country is befigyel, mégis az az egyéni hangzás, stílus dominál az egész albumon, amit az előző lemezen is halhattunk. Ritka az olyan lemez manapság, ahol szinte száz százalékban a humán faktor a meghatározó. És Crosby mesél is: a bolygón eltöltött háromnegyed évszázadról, a természetről, érzéseiről, mellette pedig szól a kiváló muzsika, a csodás ének.

A minimál hangszerelést ellensúlyozzák a kiváló akusztikus gitárfutamok. Az első két dal, a Things We Do For Love (feleségének szól a szerzemény) és a The Us Below hagyományos balladáknak mondhatók, ám csavarok azért ezekben is akadnak. A Drive Out To The Desertben már hallható egy adag misztikum, néhány váratlan pengetés is belekerül a dallamok közé. A Look In Their Eyes jazzes, savas lüktetése kimozdítja a hallgatót a melankóliából. A Somebody Other Than You a legjobb az albumon. Nem bonyolult szerzemény, de a váratlan dinamikai váltások egyértelműen felrázzák a hallgatót. A The City halkan kezdődik, a gitárjáték szaggatott, a határozott kórus és a váratlanul felbukkanó elektromos gitárhangzás miatt ezt sem sorolhatjuk be a hagyományos balladák közé. A Paint You A Picture egy vallomás, szomorkás, de szép zenei aláfestéssel. A What Makes It So is a lírai hangsorok mentén folyik, az orgona aláfestése sem erősíti fel. A zárás, a By The Light Of Common Day először teljesen énekcentrikus balladának hangzik, aztán a második részben egy erősen a Pink Floyd akusztikus nótáira emlékeztető futam jön. Lehet, hogy Crosbyra hatással volt a zenekarral, később pedig a David Gilmourral való közös munka.

Nem hosszú alkotás, kilenc dal szól negyven percben, mint egy normál LP műsorideje. Viszont távolról sem egy hagyományos akusztikus balladákkal telerakott album született, olyanokra gondolok, mint Bob Dylan vagy Joan Baez korai felvételei. A címhez méltóan valóban világítótoronyként funkcionál ez a dalfüzér, főleg azok számára, akik egy kis nyugalmat keresnek a dörgő gitárok kereszttüzében. Higgyétek el, kell egy ilyen hely!

Pontszám: 8