Distress - The Mourning Sign

írta Philosopher | 2005.11.06.

Megjelenés: 2004

 

 

Kiadó: Thundering Records

Weblap: 

Stílus: Doom-Death Metal

Származás: Franciaország

 

Zenészek
Philippe Miralles - Guitare & Chant Laurent Haas - Batterie Eric Lorentz - Guitare Thibaut Xhaard - Basse
Dalcímek
1.Reflectionless 2.I've Seen 3.Beyond The Cross Of Guilt 4.Your Turn (Beneath The Black Sun) 5.Another Babylon 6.Delirium Tremens 7.As The Summers Died 8.The XI th Hour 9.Sinking Into Oblivion 10. Crawling In Sanity (The Victim )
Értékelés

Nos a játék neve Orphaned Land. Ha most itt abbahagynám a kritikát, mindenki tökéletesen tisztába lehetne azzal, amit a következőkben le fogok í­rni, ugyanis az izraeli zenekar olyannyira összetéveszthetetlen, egyéni, spirituális ZENÉT játszik, hogy badarság - illetve hozzá nem értés - lenne bárkihez is hasonlí­tgatni őket. A francia brigád nagyjából ugyan azt az utat követi, csak a keleties feeling nincs oly számottevően, észrevehetően jelen a zenéjükben, mint távolkeleti kedvenceimnél. A zene alapjaiban nagyon technikás death és doom metal keveréke, de inkább borongós, sejtelmes, és abszolute nem spirituálisan negédes, azaz nem átlátszó, tettetett, műanyag - mondhatnók divatszerűen csöpögős - hanem tényleg elgondolkodtat, elmélyí­t, megmozdí­t bennem valamit; az ember kutat szinte magában a "miértek" után - , keresi az "ok"-ot, természetesen leküzdve a mindennapok materiális szemléletét, és valami megfoghatatlan felé sodródva. Őszintének tűnik. A zenekar még 96-ban alakult Philippe Miralles és Laurent Haas kreativitásának és elnyomhatatlan tenniakarásának köszönhetően. A mostani albumuk már a második a sorban, sajnos az elsőt még nem ismerem (Close To Heaven 2001), de ennek a cd-nek a tükrében biztosan nemsokára azt is megvásárolom valamelyik hangzóanyag árusí­tó szaküzletben. A zene többnyire középtempós, ettől csak lassabb irányban térnek el a srácok. Ének terén sűrű vátlozatosságot mutat a hörgő és tiszta ének cserélődése. Számomra a legjobb megoldások (amivel bravúros gyakorisággal dolgoznak a srácok) azok, amikor zenei kiállást követően, illetve kiállások alatt egyszerre, vagy párbeszédes formában szólal meg a hörgő és tiszta ének. Sokaknak most lehet, hogy beugrik a Depressive Age ősrégi zenekar, akik erre a koncepcióra épí­tették fel munkásságuk néhány jelesnek mondható monumentumát - ha jól tudom ez ki is merült kb három albumban. Hangszeres megoldásokban megmutatkozik a klasszikus zene szeretete. Több tételben hallható akusztikus gitár, zongora, és egyéb nem metál hangszerek - fricskát mutatva a melldöngető ROKKEReknek. Ez a zene intelligenciát sugall. Abbahagyom, bármit is í­rok, már csak rontok az összképen. ZENEszerető emberek, vegyétek meg!!!

Pontszám: 10

Legutóbbi hozzászólások