Enslaved: In Times

írta P.A. | 2015.05.02.

Megjelenés: 2015

Kiadó: Nuclear Blast

Weblap: http://www.enslaved.no

Stílus: Progresszí­v extrém metal

Származás: Norvégia

 

Zenészek
Grutle Kjellson - ének, basszusgitár Ivar Bjí¸rnson - gitár, billentyűs hangszerek, vokál Arve "Ice Dale" Isdal - gitár, vokál Herbrand Larsen - billentyűs hangszerek, ének, gitár Cato Bekkevold - dob
Dalcímek
01. Thurisaz Dreaming 02. Building With Fire 03. One Thousand Years Of Rain 04. Nauthir Bleeding 05. In Times 06. Daylight
Értékelés

Egy új Enslaved mű megjelenése mindig kimagasló eseménynek számít a metal színtéren, hiszen a norvég zenekar ösztönösen képes rátalálni azokra az ösvényekre, melyek nemcsak saját maguktól értetődően válnak evolúciójuk következő lépcsőfokává, de egyben képesek irányt is szabni a nyomaikban lépdelő zenekarok számára is. Az évek során a pőre viking metalból vezető progresszív zenekarrá érett Enslaved úgy volt képes ezen a fejlődésen keresztülmenni, hogy mindig is hűek maradtak önmagukhoz, és annak ellenére, hogy sosem voltak igazi black metal banda, mégis pont ennek a műfajnak az elemeit tartották meg leginkább művészetükben. Legutóbbi nagylemezük is a black metal koszos lávájába mártogatott progresszív metal volt ősi pszichedeliával és függőséget okozó dallamokkal felvértezve, és úgy tűnik, az 'In Times'-t is ezekkel az értékekkel ruházták fel.

Persze aki azt gondolja, hogy Ivar Bjørnson és társai elkészítették a RIITIIR 2-t, az téved, még úgy is, ha első blikkre valóban nagy a hasonlóság a két mű között, ami leginkább a hangzásban, az ismerős zenei fordulatokban és a dalok felépítésében érhető tetten. Huzamosabb ismerkedés során viszont éles különbség fedezhető fel a két lemez között, sőt egy olyan elemmel bővült az Enslaved palettája, ami eddig nem volt jellemző rájuk. A dalok pozitív élettel teli kicsengésére gondolok, ami valódi kakukktojássá teszi az 'In Times'-t, de nemcsak az Enslaved életműben, hanem az extrém hangvételű muzsikák körében is. Talán ennek ellentmondónak hatnak a Thurisaz Dreaming brutális, tolakodó nyitó riffjei, melyekben ismét megerősítést nyer, hogy a norvégok nem kívánnak szakítani a black metallal, de a durva kezdésre érkező dallamok már mutatják, hogy a 'RIITIIR' hallgatóbarátabb megközelítése itt is nagy hangsúlyt kapott. Herbrand Larsen billentyűs/énekes már a ’RIITIIR’-en is ámulatba ejtően énekelt, de itt még arra is rá tudott tenni egy lapáttal. Bizonyítékképpen szolgálhatnak a Building With Fire laza nyári slágeres melódiái, az Enslaved összetéveszthetetlen stílusában tolmácsolva.

De a fülbemászó melódiák nem érnek itt véget, hiszen a zenekar viking gyökeréig leásó One Thousand Years Of Rain is bővelkedik bennük, sőt itt kidomborodnak a progresszív rock behatások is – és nemcsak a bevezetőben hallható elegáns King Crimson-taktusok újrahasznosítására gondolok, hanem az egész dal változatos szerkezetére is. A Nauthir Bleeding ismét Larsen perceit hozza, aki ezúttal nemcsak hangjával, hanem vastag billentyűivel is igyekszik kontúrt adni Ivar Bjørnson vérmes bömbölésének, sőt Ice Dale is varázsol egy régisulis gitárszólót, csak hogy legyen min csemegézni hónapok múlva is.

Az egész lemeznek különleges íve van, hiszen a dalok egyre bonyolódnak, sűrűsödnek, a kezdeti slágeresség egyre ritkul, de a korábban említett pozitív kicsengés folyton felbukkan. Furcsa is egy extrém metal műtől, hogy a hallgató nem a pokolban érzi magát, de azért az 'In Times' is vérbeli Enslaved album, így még ha nem is akar a föld alá temetni rettenetes súlyával, azért mégsem egy könnyed tavaszi séta. Kell is időt és energiát fordítani a hosszúra nyúlt címadó tétel minden mozzanatának befogadásához, hisz több minden történik itt, mint egyes zenekarok teljes életművében. Ahogy a pompás lezárást biztosító Daylight sem az elsőre működő dalok sorát gyarapítja, ehelyett inkább kidomborítja a zenekar epikus oldalát, sőt vastagon megtűzdeli azt zsigerből fakadó, ősi progrockkal is.

Mindamellett, hogy az 'In Times' majdhogynem egy hibátlan mestermű, mely hónapokig biztosít elsőrendű szórakozást, mégsem okoz akkora katarzist, mint zseniális elődje, hiszen gyakran merít ismerős megoldásokból, vagy építkezik jól bevált panelekből. De ennek ellenére csak ajánlani tudom a műfaj kedvelőinek.

Pontszám: 9