Kenny Wayne Shepherd: Goin' Home
írta Bigfoot | 2014.06.23.
Megjelenés: 2014
Kiadó: Mascot Label Group
Weblap: www.kennywayneshepherd.net
Stílus: Blues, rhythm & blues
Származás: USA
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
A bluesgitárosok harmincas generációjának egyik legjobbja is rendesen pörög, hiszen nem olyan régen készült a The Rides bemutatkozó albuma, ahol Stephen Stillsszel és Barry Goldberggel zenélt együtt, és most már az új önálló anyagot is hallgathatjuk. A lemez tisztelgés a példaképek előtt, vagy egy szelekció kedvenc dalokból, persze a saját szájíz szerint előadva. Freddy King, Albert King, B.B. King, Muddy – nem King – Waters szerzemények sorakoznak a lemezen, és a srác nem feledkezett el a legnagyobb példaképről, Stevie Ray Vaughanról sem, akinek nagyszerű rock and rollját, a The House Is A Rockin’-t is eldöngeti. Pedig nem is akarta feljátszani, mert tudta, hogy akadnak nagyon okos megmondóemberek, akik szerint SRV-ból csak egy volt, és különben is, ki ez a kiscsávó, hogy csak úgy elnyomja az egyik számát. Hát, kérem, meg kell hallgatni ezt a verziót, Kenny nem vall vele szégyent – szerintem…
Érdekes, hogy az anyag nem is annyira tradicionálisan kezdődik, hiszen Freddy King szerzeményében, a Palace Of The Kingben a fúvósszekció és a női vokálcsapat inkább soulos irányba mutat, de azért a dög is ott van. Aztán az Everything Gonna Be Alright (Magic Sam szerzeménye) már ősi stílusban sír. Nem meglepő módon Stevie Ray Vaughan hatása itt is megmutatkozik Kenny játékában. Ha hozzávesszük, hogy a dobos nem más, mint Chris Layton, aki SRV mögött ütötte a hangszert, még világosabb minden.
Erősítést is hívott a stúdióba, hiszen a Breaking Up Somebody’s Home-ban, Freddy King bluesában Warren Hayes is gitározik, sőt az énekrészt meg is osztották Noah Hunttal. Még egy nagy név feltűnik, méghozzá Ringo Starr: az ex-Beatle a Buddy Guy–Junior Wells duó dalában, a Cut You Loose-ban énekel, és még a dobokat is csépeli, hogy gyakorolja eredeti hivatását.
Ami nekem nagyon bejön, az a You Done Lost Your Good Thing lassú bluesa B.B. Kingtől: ebben Riley Osbourn szenzációs zongoraszólója mindent visz, persze a Kenny gyerek sem egy hátul kullogó. Tetszik még, ahogy a Cream által is eldanolt Albert King nótát, a Born Under a Bad Sign-t nyakon öntötték egy kis fúvós résszel. De akad még itt akusztikus blues is, sőt Joe Walsh is beszállt a harmadik nótába, szóval van minden, mint egy búcsúban.
Mégse higgyük azt, hogy valami bazári tarkabarka ócskaságokról szól ez a történet. Ellenkezőleg: Kenny Wayne Shepherd a blues szinte minden irányából bemutatja a műfajt, nem mindennapi gitártudása mellett a nagy nevek nem csak díszítőelemek, hanem leteszik a névjegyüket az asztalra. És talán majd matuzsálem korukban úgy emlékeznek vissza, hogy a legenda, Kenny Wayne Shepherd albumán játszottak, amikor ő még kissrác volt.
Legutóbbi hozzászólások