Behemoth: The Satanist
írta P.A. | 2014.02.15.
Megjelenés: 2014
Kiadó: Nuclear Blast
Weblap: http://behemoth.pl/
Stílus: Death metal/black metal
Származás: Lengyelország
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
Kétségtelen, hogy a Behemoth Lengyelország legismertebb death metal bandája, mégis úgy gondolom, hogy a nagy népszerűség leginkább Nergalnak köszönhető, aki minden alkalmat megragad, hogy felhívja magára és zenekarára a figyelmet. Ha kell, reklámban és filmben szerepel, esetleg ócska bulvármagazinokban mesél szerelmi életéről vagy súlyos betegségéről és felépüléséről, de a katolikus egyházzal is hadakozik. Sőt divatos tehetségkutató műsorban is szakért, és ha arra kerül a sor, akkor az egész metal színtérnek mondja meg a magáét vagy az ördög földi helytátójaként pózol a rockújságok borítóján. Persze a cél szentesíti az eszközt, szokták mondani, és van is ebben igazság, hiszen Nergalt sokoldalú művészként tartják számon és a Behemoth népszerűsége is évről évre növekszik. Éppen csak egyvalamivel maradt adós eddig a pollák zenész, mégpedig egy igazán kiváló lemezzel. Ugyan a Behemoth munkái egytől egyig minőségi produkciók, dalaikból mégis hiányzik az a bizonyos plusz, ami katapultálhatná őket a metal muzsikák halhatatlanjai közé. Úgy tűnik, a 'The Satanist' éppen erre a célra készült, ugyanis Nergalék itt most valamit nagyon eltaláltak és egy szinte tökéletes művet alkottak.
Az új dalok már első nekifutásra befogathatónak bizonyulnak, pedig a Behemothra jellemző tömény brutalitás nem tűnt el, de jó néhány igényes dallam és jól ütemezett tempóváltás került a rendkívül vaskos riffek közé, és ezektől a megoldásoktól bizony sokkal változatosabb és izgalmasabb lett a végeredmény, mint korábban bármikor. A 'The Satanist' legnagyobb erénye mégsem csak a jól megkomponált dalokban rejtőzik, hanem az azokat átjáró és azokból áradó csontig hatoló félelmetes atmoszférából, amit csak a műfaj legkiválóbb alkotásain lehet tetten érni. A lemezen gyenge pontot találni szinte lehetetlen, a letaglózó megszólalástól a tökéletesen szerkesztett, technikás szólókon keresztül az egészen apró részletekig – mint a helyenként színező jelleggel felbukkanó szaxofon vagy a dús kórusok – minden a helyén van és egészet alkot. Két dalt azért még innen is érdemes kiemelni, mégpedig a lemezt nyitó Blow Your Trumpets Gabrielt, amely a remekül felépített dalszerkezetével és egyre fokozódó brutalitásával megtestesíti a mű ámulatba ejtő, de ugyanakkor rettentően sötét és hátborzongató hangulatát. Illetve a gyilkos tempójú Ora Pro Nobis Lucifert, melyet az egészen Sear Bliss hatású fúvós hangszerekkel is felvértezett melódiái, valamint könyörtelen riffjei emelnek ki az amúgy is rettentően erős korongról.
Hogy a 'The Satanist' a Behemoth eddigi legjobb lemeze vagy sem, azt majd minden érdeklődő eldönti, de az biztos, hogy ennyire jól felépített, átgondolt, dallamos, sokszínű és szórakoztató korong még nem hagyta el a zenekar műhelyét, így a magas pontszám is teljesen megérdemelt.
Legutóbbi hozzászólások