Audrey Horne: Youngblood

írta P.A. | 2013.02.11.

Megjelenés: 2013

Kiadó: Napalm Records

Weblap: http://www.audreyhornemusic.com/

Stílus: Hard Rock/Post-Grunge

Származás: Norvégia

 

Zenészek
Torkjell 'Toschie' Rí¸d - ének Ice Dale (Arve Isdal) - gitárok Thomas Tofthagen - gitárok Kjetil Greve - dobok Espen Lien - basszusgitár Kim Gulbrandsen - billentyűk
Dalcímek
01. Redemption Blues 02. Straight Into Your Grave 03. Youngblood 04. There Goes a Lady 05. Show and Tell 06. Cards With The Devil 07. Pretty Little Sunshine 08. The Open Sea 09. This Ends Here 10. The King is Dead 11. I Wanna know You (Bonus) 12. This Ends Here - demo (Bonus) 13. The Open Sea - demo (Bonus)
Értékelés

Az Audrey Horne sikerének titka, hogy úgy írnak hard rockban gyökerező és a grunge bánatos mocskában meghempergetett fülbemászó slágereket, hogy az egyszerre modern, dögös, kemény, de végtelenül dallamos és közérthető. Az eddig megjelent három nagylemezükön hallható muzsika tökéletes egyensúlyban tálalta elénk az Alice In Chains-féle  komor  grunge-ot, a klasszikus rock slágerességét, valamint az A Perfect Circle modern súlyosságát, mindezt hibátlan, a bőr alá is bekúszó melódiákkal felvértezett dalok formájában.

A 'Youngblood'-ra keresztelt negyedik albumon egy másik arcát tárja elénk a zenekar, ugyanis az eddig szépen fejlődő csemetéjüket kiásták a grunge sötét talajából, arra gondosan ügyelve, hogy a gyökereken még maradjon némi fekete föld, és átültették a hard rock kavicsos, szellősebb ugarjába, ennek megfelelően az új szerzemények inkább rokoníthatók a '70-es évek hard rock zenekarainak műveivel, mint a '90-es évek divatjaként tomboló grunge korszak mára csaknem teljesen letűnt muzsikájával. Szerencsére Toschie és társai nem változtak retro rock zenekarrá, modern, kiegyensúlyozott, tökös hangzásukat megtartották, csak éppen a dalok lettek zsigeribbek, szellősebbek, itt-ott bizony egyszerűbbek. Hogy ez a változás nagy csalódással fog járni Audrey Horne rajongói berkekben azt kétlem, hiszen jó dalokból, ragadós melódiákból most sincs hiány, sőt Ice Dale és Thomas Tofthagen olyan remekbe szabott szólókat és dallamokat komponált erre a lemezre, hogy attól minden jó ízlésű rockzene rajongónak fülig szalad a szája, arról nem is beszélve, hogy helyenként Iron Maiden módra galoppoznak, vagy iker-gitár harmóniákkal kápráztatnak.

A 'Youngblood' nem csak könnyedebb, de vidámabb, felhőtlenebb is, mint elődei, hiszen túlsúlyba kerültek az olyan pörgős, játékos dalok, mint a Straight Into Your Grave, vagy a döngölős, Deep Purple-re emlékeztető There Goes a Lady, melyek egyszerű vágású, hangulatos rock szerzemények. De ne gondoljuk, hogy nem maradt semmi abból a borúsabb hangulatból, sűrűbb dalfelépítésből, mely a 'No Hay Banda', a 'Le Fol' vagy az 'Audrey Horne' lemezeket olyan felejthetetlenné tette, hiszen az óriási refrénnel, varázslatos gitár- és Hammond orgona szólókkal és dallamokkal megtámogatott Cards With The Devil vagy a morózus, borongós The Open Sea is felér a Confessions & Alcohol vagy a Threshold nagyságával. Ez az új dalcsokor más értékeket hordoz, mint elődei, mégis ízig-vérig Audrey Horne, csak fesztelenebb, súlytalanabb, lazább, talán kevésbé megkapó és varázslatos.

Pontszám: 7