Sabaton: Carolus Rex

írta Jocke | 2012.05.25.

Megjelenés: 2012

Kiadó: Nuclear Blast

Weblap: http://www.sabaton.net

Stílus: Power Metal

Származás: Svédország

 

Zenészek
Joakim Brodén - ének Rikard Sundén - gitár Oskar Montelius - gitár Pär Sundström - basszusgitár Daniel Míżhr - billentyűk Daniel Mullback - dobok
Dalcímek
01. Dominium Maris Baltici 02. The Lion from the North 03. Gott Mit Uns 04. Lifetime of War 05. 1648 06. The Carolians Prayer 07. Carolus Rex 08. Killing Ground 09. Poltava 10. Long Live the King 11. Ruina Imperii 12. Twilight of the Thunder God (bónusz, Amon Amarth feldolgozás)
Értékelés

A Sabatonról sokan mondják, hogy amolyan „a derbi napján fusson jól a ló-banda”, akinek ereje elsősorban a koncertezésben rejlik. Erről jómagam is meggyőződhettem, amikor pár éve a HammerFallal karöltve jöttek Budapestre, és el kellett ismernem már az első találkozásnál, hogy valóban jól végzik a dolgukat, annak ellenére, hogy az albumaikat nem éreztem túl erősnek. Sőt, igazából úgy gondolom, hogy jóval nagyobb a népszerűségük a zenei tudásuknál, de az is igaz, hogy egy végtelenül szimpatikus, szerethető társaságról van szó. Bár most éppen szétválóban vannak, ami nem ritka bizonyíték arra, hogy néhány külsőre jó fejnek tűnő rocker is képes megfojtani egymást egy kanál vízben.

Gondolom, nagyon nem kell bemutatni a Sabatont, pont az előbb említett HammerFall mellett Svédország egyik legismertebb heavy/power zenekaráról van szó, amely itthon is nagyon népszerű. Az írás még véletlenül sem a „rúgjunk a földön fekvőbe” szellemében íródott, de van egy-két dolog, amelyet nehéz megkerülni egy Sabatonról szóló cikkben. Ott van mindjárt ez a Joakim Brodén nevű fickó, aki tipikusan az a fajta, hogy vagy utálod, vagy csíped a búráját. Vigyorog mindig, mint a vadalma, állítólag nagyon kedves és mókás figura, de sajnos túl jó hangi adottságokkal nem rendelkezik. Sokan vannak ilyenek, ez még nem is lenne önmagában probléma, de Brodén borzalmas akcentusa (azok az ’r’-betűk…) tovább ront az összképen. A másik gond az (ez persze erősen szubjektív dolog), hogy nagyon nem akarnak leakadni erről a háborús témáról, és nyilván semmivel nem jobb és ötletdúsabb sárkányokról meg orkokról énekelni, egy idő után mégis belefárad az ember abba, hogy ugyanazok a szavak hangzanak el minden albumon, szinte minden dalban. Oké, nyilván nagy maflaság lenne ennyi album után hirtelen pálfordulni, szóval ez maradjon csak az én problémám…

Mindezek után rá kellett jönnöm, hogy én is csak egy olcsóság vagyok, a Sabaton a mostani témaválasztásával lazán megvett kilóra. Most akkor mi van? Az előbb még kiselőadást tartok a háborús témák unalmasságáról, most meg árulom a testem Brodén bátyóéknak? Valahogy úgy. A Sabaton ugyanis előhúzta az általában mindig beváló patrióta kártyát, a svédek dicsőségéről kezdett énekelni és kék-sárga színekbe öltöztette az egész albumot. A konceptalbum XII. Károly svéd király karolin hadseregéről, az Északi Háborút eldöntő poltavai csatáról (1709) és a harmincéves háborúról (1618-1648) szól. Ezzel persze csak azt érték el, hogy megakadt a szemem a szépséges borítón, zeneileg azért még mindig vannak fenntartásaim. Nem lustaságból, de sok újat nem tudok mondani a ’Carolus Rex’-ről: a Sabaton azt csinálja, mint eddig, s nem hinném, hogy ezzel az albummal fog új rajongókat szerezni. De egyben azt is jelenti, hogy a régi tábor sem apad majd, mert hozza azt a szintet, amit megszoktunk a svéd srácoktól.

A felvezetőik és effektjeik továbbra is jók (amelyek teljes mértékben illeszkedik is a háborús hangulathoz), mint ahogy a szintis részek is, és az album hangzásában sincs kivetnivaló, de az a bizonyos valami mégis csak nagyon, de nagyon hiányzik. Ha a ’Carolus Rex’ olyan dalokkal lenne tele, mint a vége felé található, fogós, tipikusan koncertre szabott Poltava, akkor erősebb is lehetne, de mivel a ’ha’-val kezdődő mondatoknak nem csak a sportban, hanem a metal zenében sincs túl sok értelme, így az album erősen középkategóriás marad. Kiemelendő még a svédül előadott Ruina Imperii is, amit a hazafias koncepcióból kiindulva bűn is lett volna kihagyni (amúgy teljes egészében svédül is rögzítették az albumot, bár ahhoz sajnos még nem volt szerencsém, illetve itt-ott vannak még elszóra svéd részek).

Pontszám: 6