Steel Panther: Balls Out

írta MMarton88 | 2011.11.27.

Megjelenés: 2011

Kiadó: Universal

Weblap: http://www.steelpantherrocks.com

Stílus: Glam Rock

Származás: USA

 

Zenészek
Michael Starr (Ralph Saenz) - ének Satchel (Russ Parrish) - gitár Lexxi Foxxx (Travis Haley) - basszusgitár Stix Zadinia (Darren Leader) - dob
Dalcímek
1. "In the Future" 2. "Supersonic Sex Machine" 3. "Just Like Tiger Woods" 4. "17 Girls in a Row" 5. "If You Really, Really Love Me" 6. "It Won't Suck Itself" 7. "Tomorrow Night" 8. "Why Can't You Trust Me" 9. "That's What Girls Are For" 10. "Gold-Digging Whore" 11. "I Like Drugs" 12. "Critter" 13. "Let Me Cum In" 3 14. "Weenie Ride"
Értékelés

„I just had sex...” Megvan ez a dal? Nincs? Pedig a múlt év egyik nagy slágeréről beszélünk. Persze vicces klipek, humoros előadók mindig voltak a könnyűzene történelmében, de a The Lonely Island formáció az utóbbi időben bebizonyította, hogy a kissé mostohagyereknek titulált "comedy music"-kal  is lehet Billboard listát megmászni, és százmilliós Youtube-nézettséget összehozni.  Szerencsére nekünk rockereknek is van(nak) hasonló paródia/humorcsapataink, s lévén, hogy ebben a stílusban a hangsúly gyakran inkább a szövegeken, vagy a körítésen van, mint a zenén, a Steel Panthernek komoly lehetősége lehet akár még a „15 perces” világhírnévre is.

Ehhez persze kellenek erős lemezek is, hőseink pedig épp most szállították le a másodikat. Nincs itt másról szó, mint a 80-as évek glam csapatainak, hard rock hajbandáinak alapvetően túlhajszolt, egoista, szexista, heroinban és alkoholban úszó púdervilágának kikarikírozásáról, kigúnyolásáról, miközben – szerencsénkre – az adott stílusban muzsikálnak a srácok, ráadásul igen csak prímán. Már a debütalbum is 2009 egyik legerősebb hard rock dobása volt, és szerencsére a folytatás is hozza a színvonalat. Más kérdés, hogy az újdonság ereje és varázsa hiányzik.

14 nóta, 47 percben, és a már öregedő, a trónusra kissé nehézkesen visszakapaszkodni próbáló egykori hard rock istenségek visszatérő lemezeivel ellentétben, a 'Balls Out' tényleg rockos, dögös, tele van tűzzel! Végig erősnek érzem, nehéz lenne róla kiemelkedő nótát kiválasztani. Fogós, húzós, remekül kitanulták a srácok a 80-as évek mesterinek minden fortélyát, s noha értelemszerűen túl sok egyediség vagy újítás nem hallható a korongon, aki bírja a Mötley Crüe, Skid Row, Def Leppard, Warrant típusú muzsikákat egészen biztos, hogy örömét fogja lelni a ’Balls Out’-ban is.

Noha a hallgatnivaló önmagában is megállja a helyét, akit nem zavarnak az olyan témák, hogy kinek a fenekébe mikor, mit, és hogyan kell rakni, érdemes belepillantani a szövegekre is. A pörgősebb tempójú, Chad Kroeger-t vendégszerepeltető It Won’t Suck Itself-nek már a címe is megmosolyogtató, de jót nevettem a bulis Tomorrow Night-on,  a Def Leppard-ot idéző That’s What Girls Are For-on, vagy a Mötley Home Sweet Home-jára hajazó, záró Weenie Ride-on is. Ugyanakkor kicsit csalódás, hogy a klipes If You Really Really Love Me videójában rejlő potenciális humorlehetőségeket kiaknázatlanul hagyták. Sajnos ebben a stílusban az erős vizuális hatások különösen lényegesek. Persze lehet panaszkodni, hogy túlságosan is hímsoviniszta a srácok mondandója, de könyörgöm... az új Ritchie Kotzenen is ugyanerről szólnak a szövegek. Csak ott be van hintve a dolog rózsaszín púderrel.

Pontszám: 8.5