Fullforce: One

írta MMarton88 | 2011.09.12.

Megjelenés: 2011

Kiadó: SPV

Weblap: http://www.myspace.com/fullforcesweden

Stílus: melodikus power metal

Származás: Svédország

 

Zenészek
Mike Andersson - Ének Stefan Elmgren - Gitár Carl Johan Grimmark - Gitár Anders Johansson - Dob Tommy Larsson - Basszusgitár
Dalcímek
1 Mythomaniac (04:04) 2 None Of Your Concern (03:37) 3 Heart And Soul (03:33) 4 Oblivion (04:55) 5 Open Your Eyes (04:27) 6 Rain (04:35) 7 Suffering In Silence (03:08) 8 Walls Of Secrets (04:35) 9 Father Spirit (04:53) 10 I Bleed (05:09) 11 Into The Cradle (05:01)
Értékelés

A Fullforce egy svéd heavy/power metal zenekar, ráadásul abból is amolyan supergroup féle. A formáció magját az egykori Hammerfall gitáros Stefan Elmgreen, valamint a Cloudscape vokálbajnoka Mike Andersson alkotják. Kezdetben a szintén a leginkább a Hammerfall kötelékéből ismert Magnus Rosen volt a basszusgitáros, ám tavaly a helyére Tommy Larsson állt. A doboknál még egy HF-es öreg haver, Anders Johansson ül, a másik bárdista pedig Carl Johann Grimmark, akinek a neve a Narniaból, és a Beautiful Sinből lehet ismerős. Szóval vannak itt figurák rendesen, bár nagyon finoman megjegyzem, itt azért már a névsor olvasása során sem az jutott az eszembe, hogy sokat próbált, szinte kizárólag hibátlan anyagokat letevő zsenik csodacsapata lesz ez.

 

Zeneileg értelemszerűen valahol mindenki valami Hammerfallosat várhatott, amiben nagyot nem is kell csalódni. Ugyanakkor itt jóval jóval más a power metal megközelítése, mint az anyabandánál, vagy esetleg Stefan 2002-es Full Strike projektjénél. Andersson erőteljesen hozza a saját ötleteit, témáit, stílusát, és ez bizony nem is tesz rosszat a végeredménynek. Sokkal inkább hajaz a melodikus metal, urambocsá, melodikus rockzene világához ez a korong, mint amennyire előzetesen számítottam rá. Amolyan masterplanosan el-elsötétedő, dallamközpontú muzsikát rejt a ’One’ 48 percben.

A 11 szám minőségével kapcsolatban viszont már kissé megcsóválja a fejét az ember. Alapvetően nincs különösebb gáz a végeredménnyel, de azt sem mondanám, hogy eldobtam a lecsót, mikor a hangfalaim kiköpték magukból a Mythomaniac nyitódallamát. A műfaj standardjaihoz, paneleihez tökéletesen illeszkedő, minőségi muzsika ez, sajnálatos módon azonban kevés izgalommal, újdonsággal, vagy olyan dallammal, amit ezen a színtéren korábban ne hallottunk volna már. Sokadik végigpörgetésre sem érzem úgy, hogy a nóták java része önállóan is megállná a helyét, mindössze a Heart And Soul, Walls Of Secrets duó tagjaira kaptam fel a fejem, bár egy erős deja-vu ezeknél is visszaköszönöm, korábbi zenehallgatási élményeimből.

 

Végeredményben azért mégis pozitív a kicsengés. A megszólalás abszolút megállja a helyét, a melodikus metal őrülteket meg egész biztos vagyok benne, hogy nem fogja zavarni a mind stílusban, mind dallamokban kevés önállóság, egyediség. A műfaj összes standardját, erényét lazán hozzák ezek a dalok. Ráadásul Andersson orgánuma egy kellemes ízt ad még pluszba a végeredményhez. Elhallgatja az ember, ideig-óráig szórakoztató, egy-egy erősebb pillanatra pedig talán még a nem kizárólag melodikmetal bolondok is fel fogják kapni a fejüket.

Pontszám: 6.5