Battle Beast: Steel

írta MMarton88 | 2011.05.12.

Megjelenés: 2011

Kiadó: Hype Records

Weblap: http://www.myspace.com/battlebeastband

Stílus: heavy/power metal

Származás: Finnország

 

Zenészek
Nitte Valo - Ének Anton Kabanen - Gitár Juuso Soinio - Gitár Janne Björkroth - Billentyű Eero Sipilä - Basszusgitár Pyry Vikki - Dob
Dalcímek
01. Enter The Metal World (04:38) 02. Armageddon Clan (05:02) 03. The Band Of The Hawk (04:40) 04. Justice And Metal (02:34) 05. Steel (04:20) 06. Die-Hard Warrior (02:55) 07. Cyberspace (03:59) 08. Show Me How To Die (04:19) 09. Savage And Saint (05:40) 10. Iron Hand (04:04) 11. Victory (03:50)
Értékelés

 „Black sky, no light. Satan is here tonight!” Még március közepén hallottam meg ezen sorokat az egyik finn rádióban, s a harcias sikítással, valamint szigorú heavy metal dallamokkal megtámogatott muzsikától már az első percek után leesett az állam. A Battle Beast egy 2008-ban alakult finn heavy metal zenekar. Az elmúlt években szorgosan járták a tehetségkutatókat, megnyerték a finn rockrádió legnagyobb ilyen jellegű versenyét, majd tavaly a wackeni Metal Battleből is ők kerültek ki győztesen. Turnéztak Blaze társaságában, felléptek a finn metal expón, debütáló lemezük, a ’Steel’ pedig azon felül, hogy több dallal is képviselteti magát a rocklistákon, a lemezeladási listák 7. helyén nyitott. Szokatlan sikertörténet egy ilyen fiatal csapattól. Vajon mit tudhatnak ők, amit mások nem?

A ’Steel’ nem más, mint egy hagyományos heavy/power metal debütalbum. A muzsika semmi újat nem tartalmaz, alapvetően a Manowar, az Accept, és a Hammerfall zenei örökségére, illetve hatásaira építkezik. A magát (teljesen jogosan) a világ legrondább zenekarának tartó Battle Beast egyetlen egyedisége kimerül a troll külsővel megáldott Nitte Valo énekesnő személyében és hangjában. Mégis, a Battle Beastben megvan a lehetőség, hogy úgy felrázzák az európai power világát, mint ahogy a Sabaton óta nem tette azt senki. Hisz tagadhatatlan, hogy a muzsika első osztályú, gyakorlatilag mindent felvonultat, amiért szeretni lehet ezt a stílust.

Menetelős, harcba hívó himnuszok (The Band Of The Hawk, Iron Hand), gigantikus, száguldó fémbombák (Cyberspace, Justice And Metal, Victory, Show Me How To Die) kényeztetik a igazhitű fémharcosok hallójáratait, de a Savage And Saint képében még egy lírai tétel is felkerült a lemezre. Remek érzékkel válogatták össze a muzsikusok a dalokat, nem válik az anyag unalmassá. Tökéletesen sikerült megtalálni az arányokat a különböző tempójú számok között. Egyedül az első két nótát érzem kissé semmilyennek, az Enter The Metal World, valamint az Armageddon Clan kissé középszerűbbre sikerültek társaiknál. Összességében mégis az azonnal ható, fülbemászó refrének, a slágeres, fogós dallamok teszik igazán kiemelkedővé a lemezt. Ráadásul Nitta abszolút heavy metalra termett, vad, mégis dögös hangja is sokat dob a végeredményen. Azt hiszem, hogy a gótikus csinibabák után egy ilyen dögös női rockhangra már nagyon szükségünk volt. Érdekes megemlíteni, hogy a standard heavy metal hangszerelésen kívül Janne Björkroth személyében egy billentyűs is erősíti a fogatot, ám az ő szerepeltetését nem viszik túlzásba a srácok.

Ha valamibe nagyon bele akar kötni az ember, akkor az egyrészt a csúcsgagyi borító, ez sajnos az utóbbi évek egyik legocsmányabb ilyen jellegű festménye lett. Ezen felül pedig a dalszövegek miatt érheti szó majd a ház elejét, melyek hallatán még DeMaio mester is pironkodna. Nem mintha engem különösebben zavarna, ha az egy percen belül elhangzó steel/might/power szavak gyakorisága meghaladja a 10-et, de ismerve a stílust előszeretettel kritizáló rockertársadalmat... lesz min nevetni.

Pontszám: 8