fbpx

Tankcsapda: Minden jót

írta garael | 2009.10.18.

Megjelenés: 2009

Kiadó: Alexandra Records

Weblap: www.tankcsapda.com

Stílus: hard/heavy/punk rock

Származás: Magyarország

 

Zenészek
Lukács László - ének, basszusgitár Molnár Levente "Cseresznye" - szólógitár Fejes Tamás - dob
Dalcímek
1. Csapda vagyunk - 4:17 2. Minden jót! - 2:23 3. Kóla, jég és whiskey - 4:36 4. Nézz szét belül - 4:22 5. Keverék - 3:48 6. (LAX) Jön majd egy gép - 4:23 7. Köszönet doktor - 3:38 8. Mindentől távol - 4:11 9. Új nap vár - 4:37 10. Nincs fék (Nincsen félelem) - 3:41 11. Mire vagy kiváncsi? - 4:41 12. Lazán csak - 4:33
Értékelés

A Tankcsapda vitathatatlanul Magyarország legismertebb - és talán mondhatjuk legsikeresebb - rockcsapata. Az, hogy kit, hogyan érint ez a tény, az oldalunkon is kisebb vitát váltott ki, az viszont az ismertséghez hasonlóan vitathatatlan, hogy a zenekar - legalábbis az utóbbi időkig - saját magának köszönheti jelenlegi státuszát. Én személy szerint nem tartom ezt degradálónak hazánk rocktársadalmára nézve: a banda olyan jó érzékkel tudja tökön ragadni a stí­lus lényegét, hogy meg tudnak maradni a jó értelemben vett popularizmus határai között, ráadásul ez a stí­lus nem kí­ván felsőfokú zenei végzettséget, vagy különleges vonzódást a bonyolult dalszerkezetekhez, és magas fokú instrumentális tudáshoz. A Tankcsapda egyszerűen szórakoztatni akar, mindenfajta etikai, vagy mentális nevelés igénye nélkül - gondoljunk csak bele, maga a rock n' roll sem volt egy túlcizellált műfaj az ötvenes években, mégsem mondanám azt elmaradott í­zlésűnek - ilyen nincs is -, aki mai napig kedvtelve fütyörészi a Rock around the clock-ot. Annyit még hozzátennék a sajnálkozóknak, hogy Magyarországon a statisztikák szerint Európa egyik legszí­nvonalasabb zenei oktatása folyik, az operába és hangversenyekre járók száma pedig többszörösen meghaladja a térségi átlagot, ennél fogva nem kell szégyenkeznünk, ha kedvelt műfajunkban nem a jazz-progresszí­v metal vezeti a népszerűségi listákat. Jómagam az Agyarországig követtem tüzetesebben a zenekar munkásságát, véleményem szerint az, illetve az Ember Tervez volt a két csúcspont - ezek után kissé összefolytak lelki füleimben a következő albumok, melyet valószí­nűen í­zlésem módosulása, és nem a csapat munkássága szí­nvonalának csökkenése okozott. Jelen recenzió tárgyában a törzsfanok minden bizonnyal azonnal felfedezték azokat az apróságokat, melyek megkülönböztették a lemezt a legutóbbitól, én azonban első hallásra nem találtam olyan lényegi különbségeket, melyek folytán előre-vagy hátralépésről tudtam volna beszélni. Talán egy-két, a régebbi alkotásokra utaló dallam, vagy felbukkanó riff jelezte, hogy itt most valahol valamiféle összegzésről beszélhetünk, egyfajta visszatekintésről, mely korántsem nosztalgikus, inkább tényfeltáró: "nos, ez vagyunk mi!" felkiáltással. Többedszeri hallgatás után aztán éppen ezért nem találtam újrahasznosí­tásnak a Kóla, jég, és whiskey a Három gráciára hajazó szövegi - és zenei fordulatait, vagy a Mindentől távol a Baj van demón már megszólaltatott riffjét, - melyben ötletes, szinte boogies témaváltás következik be, meghökkentő fordulattal - nem beszélve az Új nap vár direkt utalásáról a Gyűrd össze a lepedőt velem-re, és éppen ezért tartom egy kissé különbözőnek az eddigiektől a lemezt. Igazi Tankcsapda csokor ez, ahol mindenki megtalálhatja magának a kedvenc 'csapda korszakának megfelelő "slágert", legyen szó pörgős punk rockról, laza rock n' rollról, vagy súlyosabb, elborultabb heavy rockról - 20 évnyi gürcölésnek kapjuk meg most a zenei lenyomatát, a punktól a csipetnyi grunge-on keresztül a modern rock n' rollig, az underground klubozástól a népszerűségi csúcs aréna koncertjéig.

Pontszám: 8

Legutóbbi hozzászólások