Dream Theater: Chaos In Motion 2007/2008 (DVD+CD)
írta Hard Rock Magazin | 2008.11.17.
Megjelenés: 2008.
Kiadó: Roadrunner
Weblap: www.dreamtheater.net
Stílus: progresszív metal
Származás: USA
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a Dream Theater általam nem igazán kedvelt Systematic Chaos című albuma után epekedve vártam a turnét dokumentáló DVD megjelenését. Amellett, hogy elismerem a lemezen található anyag minőségét, bármekkora rajongója is vagyok a csapatnak, ez a "káosz" úgy ment el mellettem, mint egy japán szuperexpressz. Persze azért amikor megjelent a DVD, ismét feléledt bennem a régi lendület és szinte a megjelenés napján beszereztem a limitált, - 2 DVD+3CD - kiadványt. Az ismerkedés persze, mint mindig most is a külalak alapos tanulmányozásával kezdődött. A kihajtható tok a szokásos rendkívül magas színvonalat hozza. Booklet ezúttal sincs, de valószínűleg ennek (is) köszönhető, hogy egy ilyen kiadvány, rajongó barát áron tud eljutni hozzánk. Mivel a "főnök úr" Mike Portnoy mindennek nevezhető, csak megfontolatlannak nem, ezért a koncepció megint telitalálat. Azok után, hogy a Live At Budokan képében elénk tártak egy tökéletesen kivitelezett koncertfilmet, melyet a Score című születésnapi, különleges hangulatú felvétel követett, felmerült a kérdés, ezen a területen mit lehet még letenni az asztalra . Már elsőre nagyon okosnak tűnt az a döntés, mely alapján nem csak a megszokott bónusz anyagok beszélik el a turné történéseit, hanem az első lemez koncertanyaga is egyfajta dokumentáció, melyet a Chaos In Motion turné egy évének előadásain, hat helyszínen rögzítettek. Természetesen ebből egyenesen következik, hogy a felvételek nem képviselnek egyforma képi- és hangminőséget. A film intimitását a két-három dalonként beillesztett interjú részletek, illetve kiskamerával, többnyire Jordan Rudess által rögzített felvételek próbálják megadni. Biztos van, akinek tetszik a zeneanyag beszélgetésekkel, promófilmekkel, és öltözős "hülyéskedésekkel" történő megszakítása, nekem nem. Amikor koncertet kívánok nézni, akkor csak a dalokra vagyok kíváncsi, amikor pedig a háttérre, akkor a bónusz DVD-t helyezem be a lejátszóba. A műsor anyagának összeállítása persze most is hibátlanra sikeredett. Mivel Portnoy a közönségre figyelésben is nagyon élen jár (csak azt a budapesti koncertet követő, a back stage-ben történt "rámlegyintést" tudnám feledni! ) az anyag is nagyon figyelmesen lett összeállítva. Az előző kiadványokkal kevés az átfedés, és a különböző korszakok megjelenítése is rendben megtörténik. Persze a dalok a legutóbbi album hangulatához illeszkedően lettek összeállítva. Kevés az elmerengés, inkább a "szigoron" van a hangsúly. A muzsikusok teljesítményéről már nem emlékezem meg, mert mint mindig, ezúttal is a maximumot nyújtják. Egyedül egy tag produkciója mellett nem mehetek el szó nélkül. Akik olvasták a zenekarról szóló sok-sok írásomat, tudhatják, hogy mindig védelmembe vettem James LaBriet. Ezúttal nem tudom ezt tenni és ez nem esik jól! Amit például a Blind Faith című dal refrénjében hallunk tőle, az véleményem szerint egy ilyen jelentőségű zenekarban megengedhetetlen. Nem mennek azok a fránya magas hangok, de erőlteti őket, aminek végeredménye egy olyan "vinnyogás halmaz", mely hallatán nagyon elszorult a szívem. Persze előfordul, rossz napja volt, stb., de akkor nem kell feltenni egy, az örökkévalóságnak szánt kiadványra. (Pláne, ha nem egy konkrét koncertről van szó.) A másik negatívum Mike Portnoy viselkedése, mellyel a dalok közben kapott, már említett dokumentum anyagon szembesülhetünk. Sejtem, hogy a kiadó váltás utáni keményebb hangvételnek és imágónak köszönhető, hogy egyik kedvenc dobosom olyan, mint egy unintelligens, kültelki vagány. Folyamatosan káromkodik, üvöltözik, úgy viselkedik, mint egy eszelős. Persze nyilván ez is a koncepció része, hiszen felkerült az anyagra. Számomra a második DVD az igazi kincs. Először Behind The Chaos On The Road címmel egy másfél órás dokumentumfilmet láthatunk, mely tiszteletreméltó alapossággal mutatja be a csapat életét a színfalak mögött. Nagyon szimpatikus módon nem csak a zenészek mindennapjait követhetjük nyomon, hanem a "kiszolgáló személyzettel" és megismerkedhetünk. Beszélgetés látható itt a buszsofőrtől kezdve a turné és színpadmenedzseren keresztül, a szakácson át a hangtechnikusig mindenkivel, akinek a zenekar -saját tagságán túl - sikerét köszönheti. Kevesen tették meg eddig, hogy ilyen alapossággal mutatják be a háttérmunkát, amit nagyon jó látni. A bónusz matériák között ezen a mozifilm hosszúságú anyagon kívül láthatjuk még a koncert közben a kivetítőn látható filmek gyűjteményét, a Chaos lemezhez készített videoklipeket, Mike Portnoy színpadot bemutató ismeretterjesztő perceit, valamint a szokásos fotógalériát is. A tökéletesnek mondható anyaghalmaz egyetlen negatív pontja a már vesszőparipámmá vált feliratozás. Elfogadom, hogy angol nyelvterületen úgy gondolják, hogy a világon már mindenhol, mindenki beszéli a nyelvüket, de azért feliratokkal könnyíthetnék az időközönként elképesztő akcentussal beszélő szereplők megértését. Persze nem magyar szöveget várok a képernyőre, egy angollal is meg lennék elégedve. A zenei anyag hangzásáról -mely a birtokomban lévő limitált verzióban 3CD-n is megtalálható - azt gondolom elég. ha annyit mondok, hogy a vágószobában Kevin Shirley ült a hangpultnál. Tökéletes!
Legutóbbi hozzászólások