2010 legjobbjai - Kotta
írta Kotta | 2011.01.06.
Az év lemeze 1. Day Six: The Grand Design 2. Rage: Strings To A Web 3. Mindsplit: Charmed Human Art Of Significance 4. Taking Dawn: Time To Burn 5. Orphaned Land: The Never Ending Way Of ORwarriOR 6. Audrey Horne: Audrey Horne 7. Dreyelands: Room Of Revelation 8. Accept: Blood Of The Nations 9. Spock's Beard: X 10. Overkill: Ironbound 11. Star One: Victims Of The Modern Age 12. Ghost Machinery: Out For Blood 13. Flotsam and Jetsam: The Cold 14. Echoes: Nature / Existence
15. 8 Point Rose: Primigenia / Kiuas: Lustdriven Bocs, de nem fértem bele a megadott keretbe, ez nyilván indikáció is az idei színvonalra - soha rosszabbat! Aggódni azért nem kell, a pontozásban - a szabályoknak megfelelően - csak az első tíz album vesz részt. Lássuk akkor a legjobbakat, szépen sorjában, H. Sanyi után csak amolyan egyszerű prózában! A Day Six leszállított egy olyan progresszív rock/metal korongot, amit még sokáig fogok emlegetni ezeken a hasábokon. Hangulatkeltésben jeles, modernkori Pink Floyd.
Idén a szívemre is hallgatok, nem csak az eszemre. Úgyhogy betolom gyorsan a Rage-et az első háromba.... A tökéletes metal zenekar tökéletes metal lemeze igazán megérdemel ennyit!
Hiába nyomulnak a skandináv fiatalok vadul, összeáll néhány tapasztalt öreg róka és simán megcsinálják az év prog. power albumát. Mennél többször hallgatom a 'CHAOS'-t, annál jobban beleszeretek. Talán az 'Awake' óta nem találkoztam ilyen könnyen megszerethető, mégis végletekig kidolgozott zenével.
Bocs, de nekem a Taking Dawn még mindig piszkosul bejön! Megjelenésük felkavarta végre kicsit az állóvizet amcsi tökös-rock fronton, ez a debüt Guns - Twisted - Skid Row szintű karriert ígér, legalábbis zenei értelemben.
Az Orphaned Land idén lehagyhatatlan egy magára valamit is adó listáról. Zseniális, amit csinálnak, nézegetni meg szerencsére nem kell őket, ha nem akarjuk. Audrey Horne. Modern, ugyanakkor nagyon is hagyományápoló hard rock. Király groove-okkal és nagy dallamokkal. Hallatlanul izgalmas.
Nem csak hazabeszélek, amikor a Dreylands-et ajánlom a figyelmetekbe. Intelligens, összetett, okosan megkomponált muzsika. Ezen bemutatkozás alapján óriási potenciál van bennük!
Természetesen az Accept sem maradhat le innen. (H)ősidőket idéző rifforgia, ökölrázás és pátosz. Nagyon true, nagyon kellett.
Komolyan igazságtalan, hogy sorrendbe kell állítani ezeket a zenéket! A Spock's Beard egy kicsit is gyengébb évben simán végezhetne a dobogó valamelyik fokán, idén viszont voltak versenytársak dögivel.
A másik hibátlan old-school anyagot az Overkill hozta. Dallamos zúzda, ahogy azt csak a '80-as évek nagyjai tudják. Lucassen mester igencsak odatette magát ezúttal, korábbi munkásságának a kvintesszenciája fémesen csillogó köntösben. Remek ez is!
Túl sokat léggitároztam ahhoz a Ghost Machinery-re, hogy valamilyen formában ne tegyek említést róluk. Pure fuckin' metal, mondja az ilyesfajta egyesvonalú, fülberagadó metal-himnuszokra a német.
Komor, súlyos, komplex. A Flotsam idén beelőzte a Nevermore-t!
Az Echoes ezzel szemben érzékeny, finom progresszív zenével varázsol el minket. egy bővített listán bizony ennek is ott a helye.
Végül, de nem utolsó sorban, hogy még egy kicsit csaljak, holtversenyt hirdetek a tizenötödik helyen az 8 Point Rose és Kiuas között. Mindkét lemez az új generáció egy-egy arcátlanul magabiztos megnyilvánulása. Friss, változatos zenék, lendületesek, mégis dallamosak - mint egy chilivel nyakon öntött fajitas, kellemesen csíp, laktató, mégsem telít el. Akik még így is lemaradtak, de mindenképp említést érdemelnek: A7X, Anaxes, Angra, Annihilator, Anthriel, Aon Zen, Astral Doors, Forbidden, Heathen, Kaipa, Labyrinth, Madgator, Mekong Delta, Nevermore, Ratt, Slough Feg, The Shadow Theory, TNT, Treat, Wigwam. Az év DVD-je 1. Extreme: Take Us Alive 2. Amorphis: Forging The Land Of Thousand Lakes
3. Rush: Beyond The Lighted Stage
4. Riverside: Reality Dream
5. Tankcsapda: Sziget 2009 Ezt az öt olyan 2010-es rockzenei filmet láttam, amit érdemesnek tartok feltenni egy év végi listára. Steve Vai tavalyi produkcióját, amihez csak idén volt szerencsém, azért még megemlíteném: a 'Where The Wild Things Are' című videó egyszerűen zseniális. Az év koncertje 1. Rage, Diesel 2. Queensryche, PeCsa 3. Shadow Gallery, MMC 4. Spock's Beard, A38 5. Ten Years After, A38 6. Lynch Mob, A38 7. Mobilmánia, József Attila Művelődési Ház
8. Ozzy, Papp László 9. Therion, PeCsa 10. Airbourne, Dürer Kert Nálam a Rage, Queensryche, Shadow Gallery hármas idén koncertfronton mindent vitt, de szorosan a nyomukban ott a Spock's Beard is. Láttam végre Lynch-et élőben (Tichy egy vadállat!), a TYA pedig Alvin Lee nélkül is meglepően nagyot szól. Ozzy, az Airbourne és a Therion hozta magát, bennük nemigen lehet csalódni. A Mobilmánia élőben nagyon dinamikus és látványos, az egyik legjobb magyar koncertbanda most. Az év zenekara 1. Rage
2. Spock's Beard
3. Taking Dawn
4. Therion/Iron Maiden
5. Mobilmánia/Dreyelands Általában olyan zenekarokat veszek fel erre a listára, akik az adott évben kijöttek egy bivaly lemezzel, ráadásul élőben is meggyőztek. Ebben a tekintetben a Rage és a Spock's Beard dobogós helyezése nem lehet nagy meglepetés. A Taking Dawnt az Airbourne előtt sikerült elcsípnem akik - kissé méltatlan körülmények között játszva - nem tudtak ugyan csúcsformát hozni, de így is jó benyomást tettek rám a lelkesedésükkel és az elkötelezettségükkel. Megosztott negyedik a Therion és a Maiden: mindketten, bár nem pályájuk csúcsa, de korrekt lemezzel jöttek ki és élőben is odateszik magukat. Magyar fronton a Mobilmániát és a Dreyelands-et tartom említésre érdemesnek - előbbi élőben taglóz igazán (és az album se rossz), utóbbi lemezen homorított nagyot (előzenekarként pedig a Queensryche előtt bizonyítottak). Az év csalódása, 2010-ben nem teljesült kívánságok A szigetes Maiden koncert hangosítása mellett magamra is haragszom, hogy nem voltam kitartóbb és leragadtam hátul a bárpultnál..., Eddy-t így ezúttal kiütéssel győzte le Dionüszosz. A Poison Black attól többre hivatott, mintsem hogy egy nagyszobában bazseváljon (ahová tavaly a Skyclad is kiszorult), kissé illúzióromboló volt ez így. Jómagam a Pain Of Salvationtől és Malmsteentől is mást (jobbat) vártam - utóbbi nemcsak a lemez hangzása miatt csalódás, hanem azért is, mert kínosan önismétlő. Az év kellemes meglepetése, kívánságok 2011-re Nem gondoltam, hogy valaha is látom majd élőben a Shadow Gallery-t, ez a legnagyobb kellemes meglepi idén. Örülök annak is, hogy a Mr. Big albumot készít, kívánom, jól sikerüljön! Végül, de nem utolsó sorban, az Accept bivalyerős visszatérése is nagy öröm, a februári koncert pedig a leginkább várt esemény számomra 2011-ben zenei fronton.
Legutóbbi hozzászólások