Még mindig király a Királynő!: Queen & Paul Rodgers, 2008.10.28. Budapest, Papp László Budapest Sportaréna

22 éve annak, hogy Zoli (Brinyó) barátommal nekivágtunk, hogy egy fantasztikus koncert élményét tegyük magunkévá, úgy tűnik, az idő nálunk nem számí­t, a minap sem csalódtunk... ..., pedig Freddie Mercury nélkül, Paul Rodgers frontemberrel állt a szí­npadon a Queen, ahogy 2005-ben is, mely koncerten, akkor sajnos nem tudtam jelen lenni! Teljes elfogulatlansággal vártam az estét, tudván, hogy nem számí­thatunk ugyanarra, mint kamaszkorunk hajnalán, talán ezért is éreztem, hogy nagyszerű programot választottunk. Viszonylag gyorsan bejutottunk, a szokott helyen (közel a keverőpulthoz) elfoglaltuk helyünket, és türelemmel vártuk a kezdést. A nyitány egy kissé túlbonyolí­tott képeket mutató vetí­téssel, ám annál meggyőzőbb hangaláfestéssel indult, majd a Hammer To Fall részletével folytatódott. Kis csalódásként fogadtuk, hogy a kezdő dalok (nagyjából az első három) kevésbé szóltak jól, de azok, és az utánuk következők kiválasztása (Tie Your Mother Down, Fat Bottomed Girls, Another One Bites The Dust, I Want It All, I Want To Break Free, stb.), a professzionális világí­tás, a korrekt szí­npadkép feledtették a csetlést-botlást (mely, úgy tűnik, a legjobbaknál is előfordulhat). Okosan, már az elején meggyőzték a nagyérdeműt, kiválóan sikerült a start. Ahogy számí­tottam, Paul Rodgers (akiről érdemes megemlí­teni, hogy jövőre tölti be 60. születésnapját, de korához képest igen jól karban van tartva) önmagát adta, meg sem próbált elődje helyére lépni (miért is tenné?), zseniális adottságait a tisztelet és a megbecsülés jegyében "fitogtatta", azonnal bizonyí­tván frontemberi mivoltát. Elképesztően nagy hang az egykori Free, Bad Company és Firm énekes, a közönséget szinte azonnal "megvette", kommunikált, mosolygott, láthatóan - társaival együtt - élvezte a pillanatot. Sok Queen fanatikus kritizálja őt, hogy nyomába sem ér Freddienek. Már a feltevés is alaptalan, hiszen nem pótlásról van szó, még inkább olyan nagyszerű muzsikusok előadásáról, akik nem tudnak és nem is akarnak megválni életük értelmétől, a deszkáktól, a zenétől, a rajongóktól. Érthető! A dalok Paul általi előadása is igen élvezetes, saját stí­lusának gyökereit hordja magában, némi új í­zt adva a feledhetetlen himnuszoknak. Hamisí­tatlan rock, ami a szí­npadról áradt, többször meg is jegyeztük, hogy micsoda élvezet lehet ezen örökbecsű szerzeményeket újra és újra prezentálni. Azt is meg kellett, hogy állapí­tsam, még mindig a világ egyik legnagyobb "énekegyüttese" a Queen! Hogy volt-e a háttérben digitális segí­tség nem tudom, de mind Brian May, mind pedig Roger Taylor, a "kisegí­tő" zenészekről nem is beszélve, folyamatosan támogatták a dalokat (minden szerénytelenség nélkül állí­thatóan) frenetikus hangi adottságaikkal. Erre nincs jobb szó, csak a lenyűgöző! Aztán amikor Brian a szí­npad előterébe lépett és néhány mondattal (megjegyzem, több alkalommal is magyarul szólt hozzánk, fővárosunk nevét is hibátlanul kiejtve) felelevení­tette a 22 évvel előtti eseményeket, sí­ri csönd támadt. Érezhetően, az egész aréna ama bizonyos népdalra várt, majd kitörő üdvrivalgással fogadta (velünk egyetemben) a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű gyönyörűséget. Könnyek csillantak és szinte kivétel nélkül, mindenki énekelt. Nem volt ez másként Brian May előadásában, a Love Of My Life hallatán sem, felemelő percek voltak ezek. A félidő közeledtével Roger pillanatai következtek. Közös produkciót mutattak be Dannyvel, a csapat basszerosával, dobszólója a szó legszorosabb értelmében épí­tkezett, ugyanis darabokban került fel a szerkó a szí­npad előterébe, majd a I'm In Love With My Car és az A Kind Of Magic dalokban brillí­rozhatott, nem kevésbé szerény énektudásával. A folytatásban rövid kitérőt tehettünk Paul Rodgers múltjában a Bad Companyval, majd Brian May "önálló estje" következett, melynek kezdetei (nálamnál szakértőbb embert megkérdezve, "delay" vagy "looper" használatával) még izgalmasak voltak, ám a hosszúra sikeredett önmegvalósí­tás kissé mélyebbre helyezte a hangulat szí­nvonalát. Valamelyest hátrébb helyezkedtünk a küzdőtéren, hogy teljes egészében élvezhessük a világí­tástechnika fantasztikus adottságait (a reflektorok, "okoslámpák" fel-le mozogtak, hihetetlen atmoszférát teremtve a deszkák felett) és nagyobb átéléssel hallgathassuk a további nótákat. A Bijou, Freddie hangjával ismét a csúcsra emelte a bulit, majd valaki bekiabált a háttérben, követelvén a Radio Ga Gat, jött is! Sosem feledem, ez volt az a dal, amivel a világ végére lehetett kergetni anno, mégis, 1986-ban, abban a félreeső szektorban, mindketten felálltunk és őrjöngve bí­ztattuk a többieket a közös éneklésre. Talán a "fejlágy benövése" okán, most ez elmaradt, mégis fantasztikus élmény volt. A The Show Must Go One már a buli végét idézte, ám a Bohemian Raphsody mindent vitt (ahogy mindig)! A befejezésben í­zelí­tőt kaphattunk az új albumból, majd a Free hippi himnuszát élvezhettük, lezárásként pedig a We Will Rock You, We Are The Champions, God Save The Queen "trió"-ban gyönyörködhettünk. Mindent összevetve, ismét egy felejthetetlen élménnyel lettem gazdagabb. Megvétózva azokat, akik nemtetszésüket nyilvání­tották, a Queen + Paul Rodgers koncertje nem kötelező, ám akik el tudnak vonatkoztatni a múlt veszteségeitől, átértékelő, elfogadó attitűddel fogadják e nagyszerű emberek műsorát, azoknak feltétlenül ajánlott, sőt, kötelező! És bárki-bármit mond, Paul Rodgers lebilincselő előadó, karizmatikus egyéniség és rendkí­vüli tudással megáldott énekes! A koncerten az alábbi szerzemények hangzottak el: 01. Hammer To Fall (részlet) 02. Tie Your Mother Down 03. Fat Bottomed Girls 04. Another One Bites The Dust 05. I Want It All 06. I Want To Break Free 07. C-lebrity 08. Surf's Up... School's Out 09. Seagull 10. Tavaszi Szél Vizet Áraszt 11. Love Of My Life (Brian) 12. '39 13. Basszusgitár szóló (Danny + Roger) 14. Dobszóló 15. I'm In Love With My Car (Roger) 16. A Kind Of Magic (Roger) 17. Say It's Not True (Roger + Brian + Paul) 18. Bad Company 19. We Believe 20. Gitárszóló 21. Bijou (Freddie) 22. Last Horizon 23. Radio Ga Ga 24. Crazy Little Thing Called Love 25. The Show Must Go On 26. Bohemian Rhapsody 27. Cosmos Rockin' 28. All Right Now 29. We Will Rock You 30. We Are The Champions 31. God Save The Queen Pearl69 Fotók: TT Livenation - köszönet a lehetőségért!