fbpx

Életmű: Dream Theater-Egy karrier kilenc felvonásban. VII. rész

írta Hard Rock Magazin | 2005.11.29.

2003-ban a Dream Theater megjelenteti pályafutása addigi legkeményebb hangvételű albumát. Sorozatunk ezen része a Train Of Thought korszakkal foglalkozik. Dream Theater - Egy karrier kilenc felvonásban VII. rész A "menedzser" í­gy látta... "Teljesen földhöz vágott a hí­r. Mikor közölték velem, hogy szeretnék elhagyni a kőszí­nház megszokott közegét, először azt hittem, hogy szervezési munkámmal elégedetlenek. Csak amikor meghallgattam elképzeléseiket a készülő darabról, akkor értettem meg, hogy szándékuk - mely szerint következő alkotásukat egy vonaton szeretnék előadni - egyfajta fizikai megvalósulása szellemi kalandozásaiknak. A vonaton töltött órák egyhangúsága, a monoton zakatolás, a sötét alagutak lidérces lehelete, mind-mind segí­theti őket abban, hogy előáshassák a bennük rejtőzködő igazi árnyékot és szikárságot úgy, hogy eközben közönségük felé ismét új, eddig kevéssé ismert arcukkal fordulhatnak." VII. felvonás - "a szellem vonatán", avagy utazás a mélységbe A dupla stúdióalbum "Six Degrees Of Inner Turbulence" után ismét beindultak a találgatások. A legtöbb rajongó visszatérést szeretett volna a nagy kedvenc, "Awake" világához, de persze vannak, akik újabb nagy váltásra vágynak. Ezúttal egyik tábor sem örülhet maradéktalanul. A 2003. október 31-én letölthetővé váló, kóstolónak szánt "As I Am" cí­mű dal után, november 11-én megjelenő "Train Of Thought" album a zenekar pályafutásának legkeményebb és legsötétebb világú alkotása. Mivel a CD nem sokkal a karácsonyi ünnepek előtt jelenik meg, az öt muzsikus nem indul azonnal bemutató körútra. Az újabb utazás kezdési időpontja a következő év legelejére tevődik. 2003 méltó lezárásaképpen, november 23-án megjelenik egy újabb projekt mű, a James LaBrie nevével fémjelzett Frameshift, "Unweaving The Rainbow" cí­mű lemeze, Mike Portnoy pedig, a közben szóló karrierje épí­tésbe kezdett ex-Spocks Beard tag Neil Morse európai turnéján vesz részt, melynek november 17-i Tillburg-i állomását rögzí­tik, és a következő év június 24-én "Live Tesimony" cí­mmel DVD-n meg is jelentetik. Miután Jézuska látogatást tett a Dream Theater tagjainak karácsonyfájánál, 2004. január 16-án Portnoy-ék ismét nyakukba veszik a nagyvilágot, hogy bemutassák és az esetleges kétkedőkkel is megszerettessék a vadonatúj alkotást. A 2004. szeptember 22-ig tartó, "Train Of Thought World Tour" sajnos elkerüli hazánkat, í­gy a magyar rajongók csak egy kis utazás árán láthatják az új produkciót. az egyik John munkában A "súgó" újabb útja Soha nem lehet tudni! Barátaimmal ez a jelszavunk, amikor egy újabb Dream Theater album megjelenése után elkezdünk tanakodni a külföldre látogatás létjogosultságán. Így történt ez 2003 végén is, amikor a nyilvánosságra hozott első "European leg" állomásai között nem találtuk Magyarország nevét. Bár tisztában voltunk vele, hogy a zenekar hazánkban általában a későbbi "körök" alkalmával teszi tiszteletét, úgy döntöttünk, hogy megkí­méljük magunkat az esetleges izgalmaktól, bánat könnyektől, és elutazunk egy, határainkhoz viszonylag közel eső helyszí­nre. Mivel ezúttal München kimaradt a turnéprogramból, Stuttgartra esett a választásunk, mely "rock életünk" egyik legjobb döntésének bizonyult. Miután, a hatalmas tömeg ellenére, percek alatt bejutottunk álmaink helyszí­nére, és az udvarias, könnyed mosolygós kiszolgálásnak köszönhetően másodpercek alatt kezünkbe vehettük a kellemes hőfokú, bivalyerős söröket, elfoglaltuk helyünket a kézilabdacsarnok lelátóján. Velünk szemben a hatalmas szí­npad, és rajta az ijesztő méretű, letakart dobszerelés. Pontban a meghirdetett nyolc órás kezdési időpontban a három hatalmas vetí­tővásznon elindult az intro, mely a zenekar életének állomásait kí­sérte nyomon. (Ez az összeállí­tás megtalálható a "Live In Budokan" DVD-jének extrái között.) Amint a vásznakon megjelent az új album borí­tója, először Mike integetése volt látható a még sötét szí­npad hátulsó részében, majd a többiek is beszállingóztak és elindult az a koncert, melyet soha nem fogok elfelejteni. Az "As I Am", "This Dying Soul", "Caught In a Web" kezdés olyan őrületesen erősre sikeredett, hogy mi hárman, a "magyar küldöttség", csak a tátott szájjal pislogásra voltunk képesek. A kivetí­tőkön folyamatosan, a lehető legprofibban vágott formában láthattuk a zenészeket és az egyes dalokhoz készí­tett filmeket. Újdonság volt Jordan forgatható hangszerének végére szerelt kamera, melynek képét nézve szinte a billentyűk közé repülhettünk. A varázslatos "Peruvian Skies" után az SDOIT lemez két zúzdája a "War Inside My Head", és a "The Test That Stumped Them All" következett. Az új album keményebb hangulatához illeszkedően állt össze a műsor. A legendás "Under A Glass Moon" után az új - a "Train..." lemez talán legizgalmasabb darabja - az "Endless Sacrifice" következett. A szünet előtti utolsó dal a "Finally Free" volt, melynek, Portnoy mester "tobzódása" utáni utolsó hangjait követően a sokkhatástól szinte nem tudtunk felállni a helyünkről. Alighogy magunkhoz vettük a frissí­tő söröket és bevásároltunk a poló standon, indult a második felvonás. Nem is akárhogyan. Előbb az FII egyik legjobb szerzeménye a "New Millenium" hangzott el, majd következett a "Train..."-ről az "Honor By Father". Szinte felkiáltottunk meglepetésünkben, amikor felhangzottak az első lemezről ismert "The Ones Who Help To Set The Sun" kezdő hangjai. A gyönyörű "Goodnight Kiss" és a kellemesen populáris "Solitary Shell" után folytatódott a mámor. Érkezett a "Mind Beside Itself" trilógiája, mely a koncert végét jelentette. Természetesen ráadás nélkül nem érhetett volna véget ez a káprázatos este. A "kegyelemdöfésként" jött "Metropolis 1" után, letaglózva támolyogtunk ki a csarnokból. A Dream Theater legösszetettebb, legérettebb, legprofibb produkcióját láttuk. Folytatódik a "vonatozás"... Kis kárpótlás a magyar, és a többi "kimaradt nemzet" szerencsétlenül járt rajongóinak, hogy a zenekar 2004. április 26-i Tokyo-i koncertjét, melyet a világhí­rű Budokan csarnokban rendeztek, 2004.október 5-én dupla DVD és tripla CD formában is megjelenteti. Megszokhattuk már, hogy a DT, turnéjai közben egy-egy régi "koncert-partner" álmát is megvalósí­tja. Így történt ez a 2004-ben is, amikor augusztus 17-től szeptember 22-ig amerikai turnéra indultak a progresszí­v rockzene történetének óriásával, a Yes-el. A 2004-es év projekt téren kicsit csendesebbre sikeredett. "Mindössze" három olyan album jelenik meg, mely a tagok zenei kalandozásait örökí­ti meg. Előbb 2004.ápilis 5-én, James LaBrie, Tim Donahue-val létrehozott projektének "Madmen&Sinners" cí­mű munkája, majd 2004. május 18-án John Petrucci és Jordan Rudess, 2000. június 10-én rögzí­tett koncertjének újra kiadása lát napvilágot, melynek cí­me "An Evening with John Petrucci and Jordan Rudess". Végül augusztus 31-én a boltok polcaira kerül Jordan Rudess új szólómunkája a "Rythm Of Time"is. Ebben az évben az anyazenekar egy rég várt ajándékot is átnyújt rajongóinak. A "Live In Tokyo" és a "5 Years In A Livetime" cí­mű, eddig csak VHS-en megvásárolható anyagok dupla DVD formátumban válnak újra beszerezhetővé. A koncertanyagok megjelentetése jó időszak egy kis pihenésre, hogy azután a szokásos menetrendnek megfelelően a csapat tagjai ismét új irányt vegyenek, és hozzálássanak új, nyolcadik albumuk elkészí­téséhez. A VII. album: Train Of Thought (TOT) Kiadó: Elektra Megjelenés: 2003. november 11. Zenészek: James LaBrie: vocals John Myung: bass John Petrucci: guitars Mike Portnoy: drums Jordan Rudess: keyboards Dalcí­mek: 1.As I Am (7:47) 2.This Dying Soul (11:28) 3.Endless Sacrifice (11:23) 4.Honor Thy Father (10:14) 5.Vacant (2:58) 6.Stream Of Consciousness (11:16) 7.In The Name Of God (14:16) 2003. november elején a Dream Theater rajongótábora csendesen szurkolva várta az új mestermű megjelenését. A csendes meditáció oka az volt, hogy senki sem tudta, egy dupla stúdió album után mivel lehet még meglepni a tábort. Abban mindenki biztos volt, hogy önismétlésről szó sem lehet. A zenekar, hangvételt tekintve visszatérést í­gért az "Awake" világához, de arra, amivel a "Train Of Thought" albumon találkoztunk, legmerészebb álmainkban sem gondoltunk. Az egész lemezt áthatják a borongós hangulatok, a brutálisabbnál brutálisabb riffek, őrült "virgázások". De ne siessünk annyira előre! Egy új Dream Theater művel való ismerkedés a borí­tó tanulmányozásával kezdődik. A domináns, ám tiszta és nagyon harmonikus fekete-fehér design, mely Jerry Uelsmann munkája, átvonul az egész bookleten. Képei kifejezőségük mellett felkavaróak és megnyugtatóak egyszerre. Letisztult, elegáns munka, olyan, melynek nézegetése közben elégedetten csettinthetünk: "ez jól kezdődik". A zeneanyag a "Six Degrees.." album utolsó kitartott hangjával indul, tehát a turbulens lemez után már másodszor utalnak vissza előző munkájukra. A nyitó "As I Am" amolyan tipikus kezdő nóta, fogós énekdallammal, szép, és őrülten technikás gitárszólóval. Olyan darab, melynek dallamát első meghallgatás után is órákig dúdolja az ember. Utolsó, "gitárkí­nzó" hangjaiból szünet nélkül "zuhanunk át" a "This Dying Soul" őrült dupla lábgépes szólóorgiás világába, hogy azután több, mint 11, hangulat és tempóváltásokban bővelkedő percen keresztül ne is szabadulhassunk ki onnan. Számomra az "Endless Sacrifice" az egyik kulcs momentuma a lemeznek. Az akusztikus gitár felvezetése után fokozatosan bontakozik ki a lemezt meghatározó, kicsit sötét, szigorú hangulatvilág. A nagyon fogós refrénnel megáldott dal igazi "metálos tussal" történt lezárása után alig ocsúdhatunk fel, és máris átvágtat rajtunk a talán legjobban felépí­tett szerzemény, a brutális Portnoy intróval nyitó, kántálós refrénű, "Honor Thy Father" zúzása. Kis megnyugvásra találhatunk a rendkí­vül rövid, szomorkás "Vacant" cí­mű dalban, mely a DT eddigi leghosszabb instrumentális munkáját a "Stream Of Consciousness"-t vezeti fel. Az elsőre kicsit unalmasnak tűnő darab sokadik "átrágásra" válik befogadható és pozití­van értékelhető alkotássá. A Dream Theater mindig hí­res volt arról, hogy lemezei jól, hatásosan felépí­tettek voltak. A kezdő és a befejező nóta mindig meghatározó jelentőségű. Ez esetben is az utolsó, negyed órára "tömörí­tett" "In The Name Of God" az, mely véleményem szerint az album legerősebb pillanatait tartalmazó szerzemény. Refrénje igazi "közönség énekeltető", hangszeres betétjei pedig mindig bámulatba ejtenek. Összességében a "Train Of Thought"-al a Dream Theater "keményebb" arcát mutatta meg. Tette ezt egyrészt azért, hogy tisztelegjen a műfaj előtt és kiszolgálja azt a tábort, amely már régóta várt tőlük egy ilyen fordulatot. A Dream Theater muzsikáját kedvelő, ortodox rajongók pedig felteszik a szokásos kérdést: mi következhet ez után? A kérdésre a válasz egy szám: a nyolcas! Az albumhoz kapcsolódó hivatalos koncert kiadvány: "Live At Budokan" (2004) 3CD (LAB) Kiadó: Elektra Megjelenés: 2004. október 5. Zenészek: James LaBrie: vocals, percussion John Myung: Bass guitar, Chapman Stick John Petrucci: Guitars, vocals Mike Portnoy: Drums, vocals Jordan Rudess: Keyboards Dalcí­mek: Disc one: 1.As I Am (7:25) 2.This Dying Soul (11:44) 3.Beyond This Life (19:37) 4.Hollow Years (9:18) 5.War Inside My Head (2:22) 6.The Test That Stumped Them All (5:00) Disc two: 1.Endless Sacrifice (11:18) 2.Instrumedley (12:15) 3.Trial Of Tears (13:49) 4.New Millenium (8:01) 5.Keyboard solo (3:58) 6.Only A Matter Of Time (7:21) Disc three: 1.Goodnight Kiss (6:16) 2.Solitary Shell (5:58) 3.Stream Of Consciousness (10:54) 4.Disappear (5:56) 5.Pull Me Under (8:38) 6.In The Name Of God (15:49) Amikor először érkezett hí­r arról, hogy a "Train Of Thought" turnét CD és DVD formában is megörökí­ti a csapat, sokan adtak hangot nem kicsit perverz gondolataiknak, miszerint az élő kiadvány a hagyományokból következően valószí­nűleg 4 lemezből fog állni. (Live At Marque 1 CD, Once In a Livetime 2CD, Scenes From New York 3 CD). Szerencsére a zenekar nem hallotta meg ezeket az "óhajokat", í­gy "csak" tripla albummal rukkolt elő. Méghozzá olyannal, mely minőségében legalább azon a fokon áll, mint az azt megelőző élő anyag dokumentációja. A 2004. április 26-i, tokyo-i koncert kiemelten fontos volt a Dream Theater számára. A Budokan a világ egyik legnépszerűbb koncertterme, ahol többek között olyan előadók készí­tettek élő felvételt, mint Ozzy Osbourne, vagy Yngwie J. Malmsteen. A koncert kezdése azt az elvet követi, miszerint a nézőt az első három dallal úgy le kell zúzni, hogy köpni, nyelni ne tudjon. Jelen esetben az első három dal majd 40 perc játékidőt jelent. Ennyi ideig testnedvet kordában tartani nem könnyű feladat. A TOT album első két dala, az "As I Am" -el és a "This Dying Soul" zúzása után a "Scenes.." lemez egyik örökbecsű szerzeménye a "Beyond This Life" következik, középrészén először egy Petrucci-Portnoy, majd egy Rudess-Portnoy szóló orgiával. Kis levegő vételi lehetőséget a "Hollow Years"-től kaphatunk, melynek kissé "bekeményí­tett" végén John Petrucci csodaszép szólójától borsódzhat a hátunk. Az első korongot, (és az első "ijedséget") a "Six Degrees..." album két egymásba fonódó darabja, a "War Inside My Head" és a "The Test That Stumped Them All" zárja. A kettes "csapás", a lemezbemutatás jegyében indul. Az "Endless Sacrifice" váltakozó hangulatú világa nyitja az ajtót egy újabb meglepetés előtt. A DT korábbi koncertjeiről készült bootlegeken, illetve a 2003-as "Modern Drummer fesztivál" DVD anyagán már találkozhattunk az "Instrumedley" cí­mű összeállí­tással, mely a zenekar egyes munkáinak "énektelen" részleteit fűzi össze briliáns módon. A 12 perces "szösszenetben" a következő művekből hallhatunk részleteket: The Dance Of Eternity, Metropolis Pt.:1, Erotomania, Change Of Seasons, Ytse jam, Paradigm Shift (LTE), Universal Mind (LTE), Hells Kitchen. A következő darab a FII-t záró "Trial Of Tears" mely ismét igazolta, hogy méltó arra, hogy folyamatosan része legyen a repertoárnak. Jordan remek szólója után a második CD záró akkordjaként a zenekar egészen az első albumig nyúlik vissza és eljátssza a remek "Only Of Matter Of Time" cí­mű szerzeményt. A három órás program utolsó részében először ismét a "6DOIT" lemez kerül terí­tékre. A "Good Night Kiss" "Solitary Shell" kettős után James LaBrie-t ismét pihenni küldik, ami rá is fér a három órás küzdelemben. Következik a TOT instrumentális szerzeménye a "Stream Of Consciousness". James saját "eltűnését" a lí­rai "Disappear" cí­mű darabban énekli meg, majd következik az elmaradhatatlan, elnyűhetetlen "Pull Me Under". A visszatapsolást követően Isten nevében megkapjuk a TOT igazi közönség kedvenc záró darabját az "In The Name Of God"-ot. Néhány szó a hangzásról, melynek jellemzéséhez elég egyetlen nevet leí­rni: Kevin Shirley. A mágus, aki többek között a Journey és az Iron Maiden anyagainál is bábáskodik, mindent tud egy élő anyag keveréséről, amit csak lehet. Nagyon megszólal az anyag, minden hangszer - végre még Myung bőgője is, kristálytisztán cseng. A "Live At Budokan" nagyon-nagyon magasra rakta a mércét mindenki előtt, aki a jövőben élő anyaggal szeretne előrukkolni. Tökéletes!

"Live At Budokan" 2DVD (2004) Kiadó: Elektra Megjelenés: 2004. október 5. Tartalma: DVD1: A "Live At Budokan" tripla CD anyaga DVD2: 1.Riding Train Of Thought (A japán turnéról készült film) 2.John Petrucci Guitar World 3.Jordan Rudess Keyboard World 4.Mike Portnoy Drum Solo (2004. április 24. Osaka) 5.The Dream Theater Chronicles 2004 Tour opening Video 6.Instrumedley Multiangle Bonus A koncert DVD-k királya. A tökéletes élő dokumentáció. Csak felsőfokú jelzőkkel illethető ez az anyag. Amikor először láttuk barátaimmal, nem tudtuk felfogni, hogy a koncert egyetlen helyszí­nen rögzült. Már az első képeknél olyan érzésünk lehet, mintha egy játékfilm első kockáit látnánk. Később pedig nem akarunk hinni a szemünknek. Perfekt beállí­tások, a dalok hangulatainak megfelelő ritmusú vágások, csodálatos operatőri munka és hibátlan rendezés. A DVD a menütől kezdve a vége stáblistáig maga a tökély. Az extrákat tartalmazó második lemez is elhalmoz minket a csemegékkel. A turné japán állomásain készült film izgalmas, látványos betekintést nyújt a zenekar világába, mely után Petrucci és Rudess hangszereinek rejtelmeibe is érdemes bekukkantani. Portnoy nem akart a tokyoi koncerten szólózni. Nem szerette volna, hogy az előadás egysége megbomoljon, ezért a "bőrszaggatásra" éhes közönség kedvéért az extrák között kapott helyet az osakai koncert dobszólója. A legnagyobb élményt az "Instrumedley" cí­mű szerzemény multiangle verziója adja, melyben a négy hangszeres zenészt egyesével is megtekinthetjük "munka" közben. Szenzációs kiadvány! Minden rockzenét szerető ember polcán ott a helye! (lásd még, Szakáts kolléga 2004.12.16.-án í­rt értékelését! ) A korszakhoz kapcsolódó fan club CD kiadványok: Dream Theater-Graspop festival 2002 (2003) Dalcí­mek: 1.The Glass Prison 14:26 2.The Mirror 6:57 3.Lie 6:47 4.Peruvian Skies 6:54 5.War Inside My Head 2:03 6.The Test Stumped Them All 4:57 7.The Great Debate 13:30 8.Home 11:11 9.Pull Me Under/Master Of Puppets 10:26 Az újabb karácsonyi meglepetés egy fesztivál koncert, melyen a Six Degrees...dalai mellett természetesen néhány korábbi nagy siker is megtalálható. Az albumhoz kapcsolódó, néhány fontosabb, fellelhető bootleg: "Train Of Thought World Tour 2004." 2004-01-26 Frankfurt-Höchst,Germany "Multiusos La Cuberta" 2004-02-11 Madrid, Spain A korszakhoz kapcsolódó, a zenészek vendégszerepléseit tartalmazó kiadványok: Mike Portnoy: Neil Morse - One (2004) Dalcí­mek: 1. The Creation I. One Mind II. In A Perfect Light III. Where Are You? IV. Reaching From The Heart 2. The Man's Gone 3. Author Of Confusion 4. The Separated Man I. I'm In A Cage II. I Am The Man III. The Man's Gone (Reprise) IV. Something Within Me Remembers 5. Cradle To The Grave 6. Help Me / The Spirit And The Flesh 7. Father Of Forgiveness 8. Reunion I. No Separation II. Grand Finale III. Make Us One A Spock's Beard egykori "multiinstrumentalistája" ötödik (a zenekarból kiválása óta második) szólóalbumán ott folytatja, ahol az előző dupla korongon befejezte. Isten dicsőí­tése, a legszebb progresszí­v rockzenei hagyományokat friss energiákkal elegyí­tő zenei környezetben. Igazán egységes, kiegyensúlyozott munka, Mike Portnoy hibátlan, fantáziadús, zenei alázattal teli játékával. Neil Morse-Live Testimony 2DVD (2004) Dalcí­mek: Disc 1 Part One 1.The Land Of The Beginning Again 2.Overture No. 1 3.California Nights 4.Colder In The Sun 5.Sleeping Jesus 6.Interlude 7.The Prince Of The Power Of The Air 8.The Promise 9.Wasted Life Part Two 10.Overture No. 2 11.Break Of Day 12.Power In The Air 13.Somber Days 14.Long Story 15.It´s All I Can Do Part Three 16.Transformation 17.Ready To Try 18.Sing It High Part Four 19.Moving In My Heart 20.I Am Willing 21.In The Middle 22.The Storm Before The Calm 23.Oh, To Feel Him 24.God´s Theme Part Five 25.Overture No. 3 26.Rejoice 27.Oh Lord My God 28.God´s Theme 2 29.The Land Of The Beginning Again Disc 2 1.We All Need Some Light 2.The Light 3.Stranger In Your Soul + Tour Documentary & Photo Gallery Ez a DVD az egyik legjobb zenei képanyag, melyet valaha láttam. Elmondhatatlan élmény Neil Morse-t, "az eleven zenét" és fantasztikus képességű társait előadás közben látni. Ez a koncert az, melyet végignézve érezhetjük a zene határtalanságának hatalmát. Zseniális muzsikusok varázslata. Kihagyhatatlan! James LaBrie: Ayreon- The Human Equation (2004) Dalcí­mek: CD 1 01. Day One: Vigil 02. Day Two: Isolation 03. Day Three: Pain 04. Day Four: Mystery 05. Day Five: Voices 06. Day Six: Childhood 07. Day Seven: Hope 08. Day Eight: School 09. Day Nine: Playground 10. Day Ten: Memories 11. Day Eleven: Love CD 2 01. Day Twelve: Trauma 02. Day Thirteen: Sign 03. Day Fourteen: Pride 04. Day Fifteen: Betrayal 05. Day Sixteen: Loser 06. Day Seventeen: Accident? 07. Day Eighteen: Realization 08. Day Nineteen: Disclosure 09. Day Twenty: Confrontation Arien Lucassen projektje a koncept művek szerelmeseinek ajánlott. DT fanatikusoknak James vendégszereplése miatt kötelező. A DT tagok, korszakhoz kapcsolódó szólómunkái, projektjei, és azok aktuális albumai: 1. Jordan Rudess Rythm of Time (2004) Zenészek: Joe Satriani, Steve Morse, Vinnie Moore, Greg Howe-guitar, Dave LaRue -bass, Rod Morgenstein-drums Kip Winger-vocals Dalcí­mek: 1.Time Crunch 2.Screaming Head 3.Insectsamongus 4.Beyond Tomorrow (with Kip Winger) 5.Bar Hopping With Mr Picky 6.What Four 7.Ra 8.Tear Before The Rain (with Kip Winger) Jordan Rudess olyan rendkí­vüli muzsikus, aki az anyazenekar mellett eltöltött napi 24 órás munka mellett még saját szólómunkáira is tud szánni néhány kósza órácskát. A "Rythm Of Time"-ot 14 nap alatt rögzí­tette olyan kollégákkal, mint a gitáros Joe Satriani, Vinnie Moore, Steve Morse, Greg Howe, a basszusgitáros Dave LaRue, az énekes Kip Winger, és a dobos Rod Morgentstein. Igazi rock válogatott. A muzsika olyan erőteljes rockzene melyben egyértelműen a billentyűs hangszerek dominálnak, de mégis érezhető, hogy igazi csapatmunkáról volt szó. Külön érdekesség, hogy a két, Kip Winger által felénekelt dalt eredetileg Rudess énekével került feljátszásra, de a billentyűs rájött, hogy jobb, ha a suszter marad a kaptafánál. A CD számí­tógéppel történő lejátszásakor meghallgathatjuk ezt a verziót is. Nagyszerű album, mely nem csak a billentyűs hangszerek szerelmeseinek, hanem a nagyon finom hangszeres zenék kedvelőinek is melegen ajánlott!

2. John Petrucci & Jorden Rudess "An Evening with John Petrucci & Jordan Rudess (2004) (a 2000-ben megjelent album újrakiadása) Dalcí­mek: 1.Furia Taurina (10:10) 2.Truth (9:48) 3.Fife and Drum (9:30) 4.State of Grace (5:45) (new track) 5.Hang 11 (11:38) 6.From Within (5:21) 7.The Rena Song (7:03) (new track) 8.In the Moment (6:27) 9.Black Ice (10:54) 10.Bite of the Mosquito (Studio Version) (1:53) A Dream Theater gitárosának és billentyűsének közös koncertlemezét, melyet 2000 június 10-én rögzí­tettek, 2004-ben másodszor is kiadták új borí­tóval és egy az első kiadáshoz képest hárommal több dallal. Két nagyszerű muzsikus, megnyugtató, elvarázsoló játékát hallhatjuk a 10 dalt tartalmazó korongon. 3. Frameshift-Unweaving The Rainbow Tagjai: James LaBrie, Henning Pauly, Eddie Marvin Dalcí­mek: 1.Above the Grass - Part I 2.The Gene Machine 3.Spiders 4.River out of Eden 5.Message from the Mountain 6.Your Eyes 7.La Mer 8.Nice Guys Finish First 9.Arms Races 10.Origins and Miracles 11.Off the Ground 12.Walking through Genetic Space 13.Cultural Genetics 14.Bats 15.Above the Grass - Part II A Frameshift projekt Henning Pauly nevéhez köthető igazán, aki a lemezen a dobok kivétel minden hangszert önmaga szólaltat meg. A koncepciózus alkotás a Darwinista, Richard Dawkins azonos cí­mű regénye alapján készült, mely az emberi fejlődésről szól a mai tudomány tükrében. A zene igazi modern progresszí­v alkotás, sok meglepetéssel, műfajok, stí­lusok laza ötvözésével, abszolút modern XXI. századi hangszereléssel. James egészen elképesztő ezen a lemezen. Talán még soha nem volt ilyen kifejező, elbeszélő, játékos az éneke. Mikor hallgatjuk olyan érzésünk lehet, mintha egy filmet néznénk. Dream Theater rajongóknak kötelező, de mindenki másnak is ajánlott, aki nem ódzkodik egy kis zenei utazástól. Remek alkotás! (lásd még Hellstar korábbi értékelését)

4. Tim Donahue - Madman & Sinners (with James LaBrie) Tagjai: James LaBrie, Tim Donahue, Mike Mangini Dalcí­mek: 1.Million Miles 2.Let Go 3.My Heart Bleeds 4.Feel My Pain 5.Morte Et Dabo 6.Children Of The Flame 7.The End 8.Wildest Dreams 9.Master Of The Mind 10.Madmen & Sinners. A fretless, azaz a bund nélküli gitár nagymestere Tim Donahue egy lemez erejéig csábí­totta el James LaBrie-t és a Mike Mangini dobost. Az albumot, melyen helyenként kifejezetten érdekes, változatos zene megoldásokkal találkozhatunk, elsősorban, (elfogultság nélkül mondhatom) LaBrie miatt érdemes meghallgatni. A lemezt hallgatva egyértelműen kiderül, hogy James tud egészen mást is és másképpen is játszani a hangjával, mint ahogyan azt az DT-ben teszi. Nem létfontosságú alkotás, de csemegének, valamint a gyűjtemény teljesség tétele érdekében érdemes beszerezni. A korszakhoz kapcsolódó egyéb DVD kiadványok: 1.Mike Portnoy "Drums Of Thought" (2004) "Live At Budokan" (2004) A korábban már emlí­tett "Portnoy Archives" sorozat két következő darabja is elsősorban a dob szerelmeseihez szól. A "Drums Of Thought" a "Train Of Thought" album felvételeinek idején készült és csak úgy, mint a korábbi, hasonló kiadványoknál itt is csak Portnoy mester láthatjuk a dobszólamok feljátszása közben. A "Live At Budokan" az eddigi "legokosabb" DVD anyag, amely a dobos kezei közül kikerült. Itt ugyanis a koncert DVD felvételekor a Mike munkáját rögzí­tő kamera képét adták ki egy az egyben, különösebb vágás nélkül. Nagyon érdekes látvány, ugyan is az operatőr "átigazí­tásainak" is szemtanúi lehetünk. Minkét DVD-nél három féle hangot választhatunk. Teljes zenekar, csak dob, audio kommentár. Remek anyagok, melyeket érdemes beszerezni. Rendelhető: www.mikeportnoy.com Forrás: www.dreamtheater.net www.mikeportnoy.com www.jameslabrie.com www.insideout.de www.ytsejamrecords.com Következik: Dream Theater-Egy karrier kilenc felvonásban VIII.rész a "nagy nyolcas", avagy az újabb csavar Brinyó

Legutóbbi hozzászólások