"Nagyon jó vagyok olyan dolgokban, amiknek egyébként semmi hasznuk nincs": Interjú Bodor Mátéval (Alestorm)

A karanténinterjúk közepette jöjjön most egy hosszabb lélegzetű riport! Május végén jelenik meg az Alestorm legújabb lemeze, a ’Curse Of The Crystal Coconut’. Ennek apropóján faggattuk ki Bodor Mátét, a zenekar gitárosát, aki mesélt a lemez felvételének körülményeiről, és hogy hol sikerült bevásárolniuk retró ruhákból az első klipjükhöz. Azért azt is megkérdeztük, mivel tölti az idejét a karantén alatt és mik a terveik a távolabbi jövőre nézve!

Hard Rock Magazin: Picit nézzünk vissza a tavalyi évre! Szinte a világ minden pontján koncerteztetek és több helyen is „sold out”-os show-kat nyomtatok. Úgy tűnik, a sok munka meghozta gyümölcsét. Te is így látod?

Bodor Máté: Talán a tavalyi év nem volt annyira húzós, mint a 2018-as évünk, de így is nagyon tartalmasra sikeredett. Ausztráliában kezdtünk, majd egy észak- és kelet-európai turnéval folytattuk, illetve Dél-Afrikában, és Japánban is turnéztunk a fesztiválszezon után. Végül Kanadával zártuk az évet, és ezzel együtt az előző lemez 3 éves ciklusának is a végére értünk. Úgy érzem, hogy kihoztuk belőle a maximumot, volt egy pár húzós és fárasztó kör, de sikerült bizonyos területeken szintet lépnünk, ami esetleg ad egy előrejelzést, hogy hová is tartunk pontosan. Most itt konkrétan a teltházas tilburgi koncertünkre gondolok, ahol 3000 jegy elfogyott már elővételben. Itt forgattunk egy koncertvideót is, ami áprilisban jelent meg a kiadó oldalán. Mindenképp pozitívan álltunk neki az új lemez felvételeinek, tudván, hogy van még hova építkeznünk, aztán ki tudja még, hol az a bizonyos plafon, amit el tudunk érni, remélhetőleg jó magasan!

HRM: Szinte napra pontosan három év kihagyás után jön az új lemez. Ez sem véletlen, ugye?

B.M.: Úgy tűnik, ez az elmúlt években így jött természetesen. 3 év pont elég, hogy körbemenjünk a földön, és ad elég teret a kísérletezésre is, esetleg elmenni olyan helyekre, ahol nem voltunk még, kicsit zsonglőrködni a fesztiválokkal, és nem úgy végigtolni a nyarat, hogy összesen 2 hét sem marad pihenésre. Plusz azért meg is kell írni egy lemezt, amit nem lehet azonnal, hogy kijöttünk a stúdióból az előző felvételeiről. Általában a megjelenés után olyan másfél-két évvel kezdenek a komolyabb öltetek összegyűlni, addig meg csak a turnézásra és esetleges mellékprojektekre fókuszálunk.

HRM: Mikor kezdtetek el foglalkozni az anyaggal?

B.M.: Ha jól emlékszem, olyan 2018 vége felé indultak be az első ötletek, de ez nem egy ilyen görcsös sztori, mindenki bedobja az ötleteit, aztán szép lassan összeáll a dolog. Nagyjából egy évig ment ez az ötletelés, és a végén lett egy lemezanyagnyi dal, amivel már konkrétan tudtunk dolgozni. Pár dalt ki is dobtunk, mert volt miből válogatni.

HRM: Már kész számokkal indultatok útnak vagy ott is alakultak a nóták?

B.M.: Egy teljesen kész, feldemózott lemezanyaggal, konkrét elképzelésekkel mentünk a stúdióba. Ez szerintem nagyon fontos, mindenki egy hullámhosszon van és tudja, mi a dolga. Természetesen apró kísérletezéseknek van itt-ott hely, de ezek főleg hangzásbeli dolgok. Kitalálni, hogy mondjuk egy bizonyos részen hogy szóljon az a gitár, vagy milyen soundok passzolnak egy-egy témához, esetleg az effektekkel lehet valamiket ötletelni. Itt már a producerünk, Lasse Lammert tanácsai is nagyon sokat tesznek hozzá a végső eredményhez, szóval ilyen szinten abszolút csapatmunka zajlik.

HRM: Az előző anyagot, ha jól tudom, Floridában vettétek fel. Idén januárban három hetet Thaiföldön töltöttetek egy stúdióban. Szerettek kiszakadni a megszokott környezetetekből és csak a lemezre fókuszálni?

B.M.: Igen, mindig próbálunk úgy stúdiózni, hogy a felvételek élményszámba menjenek, ne csak a munka emléke maradjon meg a végére. Illetve a legfontosabb szempont talán az, hogy mivel mindig januárra esik a felvételek időpontja, a mínusz fokokban senkinek sincs kedve 3 héten át benn ülni összezárva a többiekkel. Ezért ha már ilyen szerencsés helyzetben vagyunk és megtehetjük, akkor elmegyünk egy olyan helyre, ahol még nem voltunk, jó idő van, és nyugodtan tudunk akár szabadidős tevékenységeket is tervezni a munka mellett.

HRM: Elnézve a fotókat, a környezet tökéletes volt arra, hogy stresszmentesen tudjatok dolgozni. Honnan jött a thaiföldi kiruccanás ötlete?

B.M.: Kevesen tudják, de Thaiföldön több világszínvonalú stúdió is van, amik viszonylag “olcsó” áron elérhetőek akár több héten át. Nyilván ez is nagyon drága még, de ár-érték arányról beszélek most. Mivel mindig jó idő van Thaiföldön, ezért két stúdiót is felkerestünk és többhetes diskurzus után esett a választásunk a Krabi Roadsra, ami tulajdonképpen egy luxusapartman-komplexum, egybekötve egy stúdióval. Személy szerint én innentől fogva minden lemezt ott készítenék, de azon még ráérünk agyalni.

HRM: Milyen technikai feltételek vártak ott titeket?

B.M.: Nagy meglepetések igazából nem értek szerencsére, előre leadtunk egy listát, hogy mikre van pontosan szükségünk és nagyon készségesen beszereztek nekünk mindent. Egy-két dolog csúszott egy picit… Ilyen szempontból volt talán körülményes a helyszín, hogy ha hirtelen kell valami, akkor nincs egy hatalmas hangszerbolt a környéken, hanem be kell rendelni, és napok, akár hetek is eltelnek, mire meghozza a postás. De szerencsére nem úszott el ezen semmi, cserébe tanultunk belőle, és ha esetleg legközelebb is ott kötünk ki, akkor már teljesen felkészültek tudunk lenni ebből a szempontból is.

HRM: A felvételek mellett azért volt időtök körülnézni is?

B.M.: Szerencsére igen, többször is le tudtunk menni a különböző tengerpartokra, szigetekre is áthajókáztunk és sikerült 2 klipet is leforgatnunk, amik a következő hetekben meg is jelennek majd. Szerintem amit a környéken csinálni lehetett, azt megcsináltuk, úgyhogy kicsit összekötöttük a kellemest a hasznossal.

HRM: Vendégművészek is szerepelnek a lemezen. Mi alapján döntöttetek az illetők mellett?

B.M.: Igen, vannak hangszerek, ahova kifejezetten nagyon jó vendégzenészekre volt szükségünk. Ilyen például a hegedű és a tekerőlant. Ezeken a hangszereken egyikünk se tud normálisan játszani, úgyhogy a producerünk, Lasse toborozta össze a kis zenészcsapatot. Ugyanígy az élő fúvós szekciót is Németországban, a saját stúdiójában vette fel 3 session zenésszel. A Finntroll énekese, “Vreth” pedig egy dalban besegített, ő régi barátunk, úgyhogy elég kézenfekvő volt őt felkérni egy kis szereplésre.

HRM: Megint a bulizás lesz a fókuszban, vagy most azért komolyabb témák is lesznek a lemezen?

B.M.: Természetesen a bulizás… Szerintem két komolyabb témájú dal van, ami a végén felkerült a lemezre, ment az oda-vissza a stúdióban, hogy mi legyen a sorsuk, aztán végül is nem estünk túlzásba velük kapcsolatban (nevet).

HRM: Az első számhoz tartozó klipet Szerbiában vettétek fel és úgy néztek ki rajta, mintha kiraboltatok volna egy pesti használtruha boltot. Milyen volt a forgatás?

B.M.: (nevet) Az a vicc, hogy pont Pesten mászkáltunk Chrisszel az aluljárókban lévő boltokban, hogy hátha találunk valami megfelelő maskarát a kliphez és még csak sikerrel sem jártunk. Az Amazonról rendeltünk pár ruhát, azokat hordtuk, és Belgrádban tudtunk venni még ezt-azt. Szerencsére a videós stáb is jól felkészült volt kelet-európai kellékeket illetően, úgyhogy volt miből válogatni. A forgatás maga természetesen nagyon vicces volt… igazából sokat üldögéltünk, aztán kellett forgatni valami baromságot, utána megint üldögéltünk (nevet).

HRM: Saját ötletetek volt a klip története vagy a stábra bíztátok magatokat?

B.M.: Az egész gengszteres ötlet a miénk volt, de a kivitelezést és magát a történetet a szöveg alapján a stábra bíztuk. Igazából nagyon fontos, hogy az első megjelenés egy lemezről megragadjon az emberekben. Ezért a célunk az volt, hogy a lehető legelborultabb videót csináljuk ehhez a dalhoz. Szerintem elértük a célunkat és az emberek beszélnek róla.

HRM: Milyen a szám fogadtatása?

B.M.: Alapvetően pozitív. Persze nyilván vannak, akik nem értik, vagy nem tudják hova tenni, de főleg a videó miatt. Jönnek a dumák, hogy megváltoztunk, eladtuk magunkat stb… De ha meghallgatod a dalt, pont erről is szól. Szerintem fontos a megújulás, nekünk is valami újat kipróbálni… Több ilyen kezdeményezés van a lemezen és alig várom, hogy lássuk, mik a reakciók. De alapvetően minden Alestorm lesz a végén, amit csinálunk, mert mi csináljuk.

HRM: Várható, hogy a lemez több nótájához is készül videó?

B.M.: Persze, 4 videó készült a lemezhez, úgyhogy folyamatosan jönnek majd ki az új dolgok a lemez megjelenéséig. A megjelenés után is tervezünk továbbiakat, de ezek még nem kőbe vésett ötletek. Egyelőre május végéig megvan a tervezet a videókkal, úgyhogy jönnek még érdekességek bőven.

HRM: Több zenekar is hirtelen lemezfelvételbe fogott a korlátozások miatt, ti pont előtte kezdtetek bele. Szerencsésnek tartod magatokat, hogy nem muszájból álltatok neki a lemeznek?

B.M.: Akármilyen hülyén hangzik is, szerencsések vagyunk. Pont fel tudtuk venni a lemezt, pont vége volt minden turnénak, minden videót be tudtunk fejezni. Most 2 hónapig amúgy is itthon ülnék, mert a nyárig nem volt semmi tervünk. Sajnos a Download Ausztrália le lett mondva, márciusban arra mentünk volna, de ezen kívül – ha csak a mostani időszakot nézem – mákunk van… Persze a nyarat még nem látjuk mi sem, úgyhogy arról nem tudok racionálisan nyilatkozni.

HRM: A vírus miatt a zenei piac hatalmas változáson megy keresztül. Miként látod a jelenlegi helyzetet?

B.M.: Nehéz megítélni, ezt most a világon mindenki jól megszívta… Az, hogy konkrétan a zeneiparra milyen hatása lesz, csak hónapok múltán derül ki. Borzasztóan összefügg minden, még ha esetleg újra beindulnak a koncertek, akkor is nagyon meg fogják válogatni az emberek, mire és hova mennek el. A koncerthelyszínek is vacillálnak majd, hogy olyan zenekarokat kössenek le, akik biztos bevételt generálnak, lehet, hogy bizonyos helyek be is fognak zárni… Sajnos ezt az iparágat az első pillanattól fogva sújtották a korlátozások, és sajnos ez lesz az utolsó, ami helyre fog állni, és ki tudja, mikor. Nem tudunk mást tenni, mint kivárni, vigyázni magunkra és másokra.

HRM: Elnézve pár frissen készült videódat, elfoglalod magad (nevet). Legközelebb nem próbálsz ki olyat, ahol játék közben a lábadat is használod valamire, mondjuk dekázásra?

B.M.: De! Igazából rájöttem, hogy az évek alatt nagyon sok haszontalan ügyességi tudást felhalmoztam… Nagyon jó vagyok olyan dolgokban, amiknek egyébként semmi hasznuk nincs. Így unalmamban összekötöttem ezeket a gitározással, úgyhogy majd folyamatosan töltöm fel ezeket a videókat.

HRM: Egy zenész, aki nemrég vett fel friss lemezt, de koncertezni nem tud, viszont szeret sokat sportolni, mozogni, hogy foglalja el magát?

B.M.: Szerencsére nagyon jól lefoglalom magam… Mint az előbb is említettem, fejlesztem a haszontalan tudástáramat, persze gyakorlok gitározni is minden nap. Sok emberrel ellentétben én szeretek egyedül lenni, és nem okoz depressziót, meg semmi ilyesmit. Elkezdtem többet sütni-főzni, ez elég sok időt elvesz. Sportolni naponta egyszer kimegyek a Városligetbe, illetve a saját zenekarom, az All But One második lemezét is be tudom most fejezni. Magyarul: elvagyok, mint a befőtt.

HRM: A nyári fesztiválok sajnos eléggé kérdésessé váltak. Őszre-télre van már tervetek, hogy merre turnéznátok?

B.M.: Persze, terveink vannak bőven, de még jelenleg nem jelentettünk be semmit. Megbeszéltük, hogy várunk egy kicsit a bejelentésekkel, amíg körvonalazódik, hogy mire lehet számítani a nyár után. Ami a nyarat illeti, amint tudunk valamit, jelentkezni fogunk a változásokat illetően. Sajnos ez most egy ilyen időszak, át kell vészelni és a magunk részéről mindent megtenni, hogy ne húzódjon el még jobban! Amint megkapjuk a zöld utat, a party-gépezet újraindul!

HRM: Köszönöm az interjút és vigyázz magadra!

Szöveg: Savafan
Fotók: Mate Bodor Official