„Szerettük volna az emberi lélek rezdüléséit a maga komplexitásában visszaadni”: Interjú a Subcortic tagjaival

írta Hard Rock Magazin | 2019.04.18.

Első lemezének megjelenésére készül a Subcortic. A csapat két tagjával, Horváth Dániellel és Győry Attilával ezen apropóból beszélgettünk a várható anyagról, hatásaikról és jövőbeli terveikről.

Hard Rock Magazin: Sok zenekari interjút készítettem már, de nem emlékszem, hogy bármelyik zenekarnak lett volna ars poeticája. Miért tartottátok fontosnak megfogalmazni és publikussá tenni ezeket a gondolatokat?

Horváth Dániel: Úgy éreztük, hogy fontos meghatározzuk önmagunkat. Ha már az emberekhez szólunk és a figyelmüket kérjük, akkor az üzenetünknek, közlésünknek, kifejezésünknek legyen tartalma és ne a semmitmondó öncélúságról, magamutogatásról szóljon az egész. Tulajdonképpen ezt a szándékunkat foglaljuk össze az ars poeticában.

Győry Attila: Volt azért ennek egy praktikus része is. A kezdetek kezdetén nem volt mit beleírni a zenekari bióba! (nevet)

HRM: 2015-ben alakult a zenekar, de az elmúlt négy év történéseit végignézve, határozottan látszik a tudatosság. Lépésről lépésre. Jól érzem?

H.D.: Igyekszünk tudatosak lenni és előre megtervezni a lépéseinket, másrészről viszont ott van az is, hogy mire van lehetőségünk az itthoni zenei környezet, no meg a hétköznapi életünk mellett.

Gy.A.: Mindig van előttünk egy újabb cél, egy újabb lépcsőfok. Amikor 2015-ben Danival elkezdtük a zenekarozást, akkor az volt a legfontosabb, hogy megtaláljuk a megfelelő zenésztársakat. Ez igazából csak valamikor 2016 nyarán valósult meg, akár innen is számíthatjuk a zenekar létezését, de a lényeg, hogy máris jött a következő lépcső, hogy összeálljon a repertoár és koncertképesek legyünk. Aztán stúdiózás, videók, koncertezés, lemezkiadás, közben a zenekar népszerűsítése, szóval mindig volt valami teendő, és van is folyamatosan, és persze mindig pár lépéssel előre is gondolkodunk, például a következő lemez anyagát illetően. Van benne tudatosság, valóban, bár sokszor egyik lépés a másikból következik, és nem lehet kihagyni bizonyos lépcsőfokokat.

HRM: Progos/darkos metalban utaztok. Mely zenekarok inspirálnak bennetetek elsősorban?

H.D.: Rám leginkább a Queen, a Depeche Mode, a Moonspell, a HIM és a hazai Eleven Hold és Török-Zselenszky Tamás szólóprojektjei vannak legnagyobb hatással. Az ő alkotásaik valahogy egyből hatottak, szerelem volt első hallásra és a mai napig töretlen a rajongásom irántuk.

Gy.A.: Engem a Paradise Lost, a régi Anathema, a Death, a Sepultura, a Savatage, a Machine Head, jobbára a kilencvenes évek metalzenéi. Ezek keveréke csapódik le valahol a dalokban is. Bár remélem, hogy érezhető valami egyedi is a zenénkben, legalábbis nem célunk a másolás. Az sem baj, ha keverednek a stílusok, ez nem szokott minket zavarni.

HRM: Beszélgetésünk apropója a bemutatkozó lemezetek. Ha jól tudom, régóta készen van már a hanganyag. Miért vártatok eddig a megjelenéssel?

H.D.: Mindenképp azt szerettük volna, hogy egy nevesebb kiadó gondozásában jelenjen meg az album, és ennek a feltételei most teremtődtek meg.

Gy.A.: Valóban, kicsit megcsúsztunk, bár több oka is volt a késésnek. Egyrészt kerestük a megfelelő kiadót, akinek a portfóliójába beleillünk, és számunkra is megfelelő feltételek mellett tudná kiadni a lemezt. Egy magánkiadás viszonylag egyszerű és gyors lett volna, de nekünk az is szempont volt, hogy egy nevesebb kiadó megfelelő háttérrel és kapcsolatokkal rendelkezik terjesztés és koncertszervezés terén is, így kis cégekkel sem biztos, hogy előrébb jutottunk volna. Másrészt technikai okai is voltak a késésnek. Több lépcsőben készültek a felvételek, és mire az utómunkák is meglettek, már hónapok teltek el. És sajnos elsőre nem is sikerült igazán jól a végső hangzás, úgyhogy végül a Denevér stúdióban Töfi mesterrel újramasztereltettük az anyagot.

HRM: Május 3-án, a Nail Records gondozásában jön ki a debütalbum. Mit kell tudnunk róla?

Gy.A.: Azt, hogy jó lesz! (nevet) Tizenhárom dal, hatvanpercnyi muzsika és szerintünk elég változatos. Nem az a zenekar vagyunk, akik kiszúrják a hallgató szemét fülét egy 35 perces anyaggal, amin van 8 egyforma dal. Törekedtünk a sokszínűségre, a koncepció része volt a változatosság, még ha elég melós is volt a stúdiózás emiatt. Sokat is tanultunk a felvételek során, jó tapasztalat volt mindenkinek. Szerintem nem lett egyszerű lemez, de nem is öncélú művészkedés. A sokszínűség amúgy abból is fakad, hogy első lemez lévén, itt olyan dalok is felkerültek az albumra, amiknek a története jó pár évvel ezelőttre nyúlik vissza.

H.D.: Elejétől kezdve arra törekedtünk, hogy a számaink mélyek, tartalmasak, ugyanakkor színesek, változatosak legyenek. Szerettük volna az emberi lélek rezdüléséit a maga komplexitásában visszaadni. Reméljük, sikerült.

HRM: Elég sűrűn jelentkeztek klippel, illetve szöveges videóval. Az új album mellé is várható friss mozi?

H.D.: Tulajdonképpen minden alkotásunk mellé tervezünk valami kis mozit. A vizualitás nagyon fontos a mai korban, mi pedig szívesen szöszmötölünk ilyesmivel is.

Gy.A.: Mindenképp lesz videó! Szívem szerint a lemez minden egyes dalára készülne valami. (nevet) Valójában két videó is várható a közeljövőben, és valószínű, hogy ezen kívül is lesz még, akár szöveges, akár szereplős. Legutóbb a Theriac című dalunkra készült egy szöveges klip, a soron következő pedig ilyen koncertes-szöveges keverék, ami az Operation című dalunkra készült. Ezen kívül pedig a lemez mellé egy kicsit elvont videót is sikerült alkotnunk. Az Onward To Glory amúgy is egy eléggé elborult dal a lemezen, a videó is ennek megfelelően érdekes képi világgal rendelkezik. Nem lesz vidámság! (nevet)

HRM: Ha üzenhetnétek a rock és metal rajongóknak (és most üzenhettek is), mi az, amit feltétlenül elmondanátok a Subcorticról és a bemutatkozó albumról?

H.D.: Én azt üzenném, hogy bontsatok egy jó sört, dőljetek hátra és hallgassátok meg az albumunkat! Először ne próbáljátok megfejteni, ne hasonlítsátok semmihez, csak hagyjátok, hogy hasson, figyeljétek meg, hogy mit vált ki belőletek. Ha tetszik, tetszik, ha nem nem. De ha tetszik, akkor gyertek el a koncertjeinkre és engedjétek meg, hogy tisztellettel, de elpicsázzuk a méltóságos seggeteket. (nevet)

Gy.A.: Hm... Fogalmam sincs, mit üzennék, úgyhogy inkább megragadom az alkalmat, és köszönetet mondanék mindenkinek, aki eljött, eljön a koncertjeinkre és hallgatja dalainkat. Nagy megtiszteltetés, köszönjük a bizalmat! És ígérem, hogy a jövőben sem akarunk megfelelni senkinek. Csináljuk azt, amit gondolunk, ami jön belőlünk, divattól és elvárásoktól függetlenül, úgyhogy tényleg csak örülünk, ha valakinek tetszik a munkásságunk.

HRM: Köszönjük a beszélgetést!