Kedvenc lemezeim – Marillion: Clutching At Straws - Deluxe Edition (1987, 2018)

írta Bigfoot | 2018.12.13.

Az 1987-ben megjelent album a negyedik a Marillion diszkográfiájában, az utolsó stúdiólemez, ahol Derek William Dick, azaz Fish énekét hallhatjuk.

 

 

Nehezen készült el az album. Az előző évek hajtása és sikerszériája után, hosszabb szünetet követően álltak neki az új anyagnak, és nem úgy mentek a dolgok, ahogy kellett volna. Fish elégedetlen volt a dalokkal, így újraírták azokat. Sistergett a feszültség közte és a többi tag közt, végül elkészült a lemez, mely színvonalban nem marad el az előző három LP – a ’Script For a Jester’s Tear’, a ’Fugazi’ és a zseniális ’Misplaced Childhood’ – mögött, és méltó lezárása a zenekar első, Fish nevével fémjelzett – szerintem a legjobb – korszakuknak.

A zene azért dinamikusabb, a gitár több szerepet kap, mint előzőleg, ám ez is hamisítatlan Marillion-stílus. Az Incommunicado pattogó ritmusa, slágergyanús énekdallama, billentyűs alapja még a slágerlistát is megmászta. Ezt a slágert azért jó értelemben mondanám, mert egy kiváló dalról van szó.

Az első CD természetesen az eredeti lemezt foglalja magába Andy Bradfield és Avril Mackintosh idén készült keverésében. Később a Blu-ray korongon hallhatjuk a lemezt különféle hangzásokban, sőt az eredeti 1987-es keverést is. Itt három bónuszfelvétellel kiegészül az eredeti album. Egy hatvanpereces dokumentumfilm is dukál a csomaghoz, hogy teljes legyen a kép az album körül, sőt az album három dalának (Incommunicado, Sugar Mice, Warm War Circles) videoklipjét is láthatjuk.

A bővített csomagban – további két CD-n – egy Edinburgh-ben rögzített 1987-es koncertet kínálnak, mely egyik állomása volt a zenekar utolsó turnéjának Fishsel. Nem teljesen új ez a felvétel sem, mert pár dal hallható az 1988-ban kiadott ’The Thieving Magpie’ dupla élőalbumon. Ez a két lemez tulajdonképpen összefoglalja addigi munkásságukat, hiszen mind a négy LP-ről hallhatunk részleteket, a ’Misplaced Childhood’ első felét szinte teljes egészében eljátsszák. A végén jön egy jó kis hangszeres virgázás, pár klasszikus dallam (My Generation, Let’s Twist Again), aztán elvágták… Bár a borítón figyelmeztetnek, hogy csonka a hangfelvétel, akkor sem értem, mért nem lehetett lekeverni az utolsó dalt. Így nagyon durván ér véget a zene.

A negyedik CD-n az album demófelvételeit mutatják be. Ez sem új, korábban már kiadták, akárcsak az eredeti lemeznél, itt is egy újrakevert verziót hallunk, ám az 1999-es remaszterhez nem nyúltak hozzá még egyszer. Mindig dilemmában vagyok, amikor demófelvételek látnak napvilágot. Ezek eredetileg nem a nagyközönség számára készültek, hanem az alkotók ötleteit, dalvázait tartalmazzák, melyek később nyerik el végleges formájukat a kiadandó lemez számára. Sem hangzásban, sem minőségben általában nem közelítik meg az elvártakat, ám az előadók hardcore rajongói rárepülnek az ilyenekre.

A Marillion nagy szerepet játszik abban a történetben, hogy a progresszív rock fenn tudott maradni a nyolcvanas években, sőt később egyfajta reneszánszát élte/éli a műfaj. A nyolcvanas években, amikor Fishsel szenzációs dolgokat műveltek, a legnagyobbak (Yes, Genesis, Rush vagy az ELP tagjai) poposabb lemezeket adtak ki, a nagyobb közönség meghódítása érdekében. A Marillion viszont a műfaj legszebb hagyományait elevenítette fel zenéjében, és úgy ért el nagy és megérdemelt sikert, hogy nem követte a klasszikusok említett példáját. Fish távozása után Steve Hogarth-tal is megőrizték tekintélyüket a műfajban, igaz, vele másfajta aspektusból közelítették meg a progresszív rockzenét.

A ’Clutching At Straws’ egy olyan szelet a nyolcvanas évekből, mely bizonyította, hogy az akkori zenei inflációban igenis volt igény a haladó gondolatokra.

Fish – ének
Steve Rothery – gitár
Mark Kelly – billentyűs hangszerek
Pete Trewavas – basszusgitár
Ian Mosley – dob

CD 1: 2018 Andy Bradfield & Avril Mackintosh Re-mix:

Hotel Hobbies / Warm Wet Circles / That Time of the Night (The Short Straw) / Going Under (Alternate Version) / Just or the Record / White Russian / Incommunicado / Torch Song / Slàinte Mhath / Sugar Mice / The Last Straw / Happy Ending

CD 2: Live at the Edinburgh Playhouse 1987 (2018 Michael Hunter Mix):

La Gazza Ladra / Slàinte Mhath / Assassing / White Russian / Incubus / Sugar Mice / Fugazi / Hotel Hobbies / Warm Wet Circle / That Time of the Night (The Short Straw)

CD 3: Live at the Edinburgh Playhouse 1987 (2018 Michael Hunter Mix):

Pseudo Silk Kimono (Intro) / Kayleigh / Lavender / Bitter Suite / Heart of Lothian / The Last Straw / Incommunicado / Garden Party / Market Square Heroes (incomplete, featuring My Generation, Margaret, and Let’s Twist Again)

CD 4: 1999 Remaster Demos:

Beaujolais Day / Story From A Thin Wall / Shadows On The Barley / Exile On Princes Street Sunset Hill / Tic-Tac-Toe / Voice In The Crowd / White Russians / Sugar Mice In The Rain / Hotel Hobbies / Warm Wet Circles (The Mosaic Demo) */ Just for the Record / The Torch Song */ Slàinte Mhath *

Blu-ray:

Clutching At Straws (2018 Andy Bradfield & Avril Mackintosh Re-mix)
48/24 PCM Stereo Remix 48/24 LPCM Master Audio 5.1 Mix
48/24 DTS Master Audio 5.1 Mix
“The Last Straw” Clutching At Straws: Interviews with Fish and band
Promo Films (SD Content): Incommunicado / Sugar Mice / Warm Wet Circles

Audio Extras:

’Clutching At Straw’ (Original 1987 Album Mix)
Bonus Tracks (Audio Only): Incommunicado (Alternative Version), Tux On, Going Under (Extended Version)
Hi-Res Digital
Live at the Edinburgh Playhouse 1987 (2018 Michael Hunter Mix)

A *-al jelöltek korábban kiadatlan felvételek.

Legutóbbi hozzászólások