Pain Of Salvation – Ragnar Zolberg távozott, Johan Hallgren visszatért

Az izlandi születésű gitáros-énekes a Facebookon tett közzé egy üzenetet, melyben leírja, hogy miért lép ki a Pain Of Salvationből.

Az ’In The Passing Light Of Day’ megjelenése óta egy amerikai és egy európai sorozatot tud maga mögött a svéd zenekar. Mindkét földrészen, több helyen is teltházas bulikat adtak, melyeknek pozitív visszhangja volt, a Hard Rock Magazin olvasói nemrég a londoni koncertről olvashattak egy beszámolót. Eddig úgy tűnt, hogy a lemez után ismét megfelelő irányba haladnak a zenekar dolgai, azonban derült égből villámcsapásként érkezett tegnap Ragnar alább olvasható üzenete:

„Egyszer 2013-ban egy év tagság után már kiléptem a Pain Of Salvationból, mert semmi sem úgy alakult, mint ahogy azt korábban reméltem. Közben megértettem, hogy a csapat korábbi tagjai miért döntöttek a távozás mellett. Ebben az időben Roger [Roger Öjersson – szerk.] ugrott be az akusztikus turnéra, aki kiváló munkát végezett.

Egy évvel később ismét kaptam egy felkérést egy bulira, hogy a Progressive Nation At Sea-n szerepeljek, amit örömmel elvállaltam. Amikor a próbák elkezdődtek, Daniel kórházba került, és arra kért, hogy a lépjek az ő helyébe a bulin. Ahogy jobban lett, ismét arra kért, hogy csatlakozzak a zenekarhoz és írjuk meg együtt a következő lemezt. Nagyon szeretek felvételeket készíteni, szóval úgy döntöttem, hogy tovább maradok.

Az ’In The Passing Light Of Day’-jel a zenekar jelentősen jobban működött, mint korábban. A lemezt Daniellel közösen írtuk meg két év alatt, amibe saját dalaimat is integráltam. Hatalmas elszántsággal, áldozattal és sok ember segítségével jutottuk el oda, hogy a lemezből rengeteg elfogyott és teltházas koncerteken játszhattunk. Erre nagyon büszke vagyok, és hálás is, mert rengeteg szeretetet kaptam az emberektől.

A barátaimmal, Gustaf Hielmmel, Daniel Karlssonnal és Léo Margarittel szép időket töltöttem el, hiányozni fog majd, hogy együtt lóghassunk. Miattuk maradtam eddig a zenekarban. Csapatmunkában dolgoztunk a lemezen, de amint befejeztük azt tavaly, a zenekar vezetője ugyanolyan módon kezdett viselkedni, mint amit a Ghostban láthattatok mostanában. Rá kellett jönnünk, hogy a lemez, amit együtt készítettünk, már nem a miénk, hanem az övé. Kétéves munkámért cserébe mindössze 1000 eurót kaptam, ami persze az utazási költségeimet sem fedezte.

Noha a banda üzleti szempontból is jól működött, zenekari tagnak lenni az elejétől kezdve nagyon rossz üzletnek bizonyult, mert sokkal több kiadással járt, mint amit utána mentálisan és pénzben visszakaptam. Az ember nem épp a minimálbért várja azok után, hogy több helyen is teltház előtt játszik. A fellépések után persze kritikát és pesszimizmust kaptam csak. Sokszor mondogattam magamnak, hogy ezek ellenére is próbáljak meg profi maradni és csak azt nézzem, hogyan menjen előre az a dolog, amibe még a saját dalaimat is beletettem! Azok után, hogy kértem, hogy kárpótoljanak engem, Daniel tegnap arra kért, hogy hagyjam el a zenekart.

Örömmel emlékszem arra, hogy az utóbbi két évben mit történt, és hogy mennyi embert ismerhettem meg ennek a kalandnak köszönhetően, de annak is örülök, hogy most tovább léphetek. Egy dolgot megtanultam, amit mindenkinek szem előtt kellene tartania: Sose arasd le más munkájának a gyümölcsét, mert nem szép dolog, és mellette udvariatlan is!

Köszönöm!”

A zenekar nevében pedig Daniel Gildenlöw az alábbi közleményt adta ki:

„Néhány év közös munka után arra a pontra jutottunk, hogy Ragnar és a zenekar útjai elválnak. Nagyon szomorúak vagyunk mind, mert egy remek énekest és színpadi jelenséget veszítettünk el. Igazán jó érzés volt, hogy vele írhattam meg az új lemezünket, amiért nagyon hálás vagyok, ezt a többiek nevében is mondhatom. Idővel azonban teljesen világossá vált, hogy Ragnar igazi helye nem ebben a zenekarban van. Zeneileg nagyon jól összedolgoztunk, de más szempontok is vannak egy zenekar életében, amiket szem előtt kellett tartanunk, hogy a csapat erős és stabil maradhasson.

Nem szeretnénk a bizonytalanság periódusába visszaesni, de a latolgatott változások elértek minket. Nagyon jó kapcsolatban vagyunk a kiadónkkal, a menedzsmentük is a tudtunkra hozta, hogy megértik a döntésünket és támogatnak minket ebben az esetben is. Az összes tervezett buli, amit elvállaltunk mind meg lesz tartva! Hogyan? Nos, nagy örömömre szolgál, hogy belejelenthetem nektek, hogy Johan Hallgren visszatért a csapatba, teljes jogú tagként. Nagyon örülünk neki, hogy ismét velünk van, biztosak vagyunk benne, hogy ti is tárt karokkal fogadjátok őt.

Szóval új fejezet kezdődik a Pain Of Salvation életében, azonban mégsem. Megsérültünk, meggyógyultunk és szárnyalunk, ezt bátran ígérhetem. Reméljük, hogy ti is támogattok minket ebben a nehéz időben. Szeretnénk megköszönni Ragnarnak az elmúlt éveket, és sok szerencsét kívánunk neki a jövőben. Nagy örömmel köszönthetjük ismét Johan Hallgrent a családban!

Daniel & Pain of Salvation”

Természetesen a régi-új gitáros is megszólalt: „Amikor kiléptem a zenekarból, azt éreztem, hogy szeretnék még ide visszatérni. Megígértem magamnak, hogy mindenkit elvarázsolok majd. Ez az, amit jól tudok, ez az, amiben átkozottul jó vagyok. Nagyon hiányoztak nekem, ez egy csodálatos társaság!”