"Ralf Scheepers tűnt a tökéletes választásnak": Interjú Andrew Szuccsel (Blackwelder)

írta Hard Rock Magazin | 2015.09.03.

Az Andrew Szucs által alapított Blackwelder egy új, nemzetközi progresszív power metal formáció. Andrew mellett a basszusgitáros Björn Englen (Dio Disciples, ex-Malmsteen), a dobos Aquiles Priester (ex-Angra, Hangar) és a mindenki által ismert Ralf Scheepers alkotja a zenekart. A gitárközpontú, bivalyerősen megszólaló csapat idén áprilisban adta ki első, ’Survival of the Fittest’ című lemezét. A zenekar jelenével és jövőjével kapcsolatos kérdéseimre az alapító gitáros, Andrew Szucs válaszolt, aki volt olyan kedves, hogy néhány szép magyar szóval köszöntött.

Papi Zoltán: Szevasz Andrew! Köszönöm, hogy elfogadtad a felkérésem! Hogy vagy?

Andrew Szucs: Szia Zoltán! Jó estét! [ezt magyarul írta]. Természetesen nagyon örülök, hogy megválaszolhatom a kérdéseid. Nagyon jól vagyok, köszi!

PZ: A Blackwelder igazán különleges meglepetés volt számomra idén. Hogyan indult ez az egész?

ASZ: Igen, nekem is nagy meglepetés volt! (nevet) A Blackwelder eredetileg egy új Seven Seraphim-albumnak indult volna, viszont ahogyan a dalokat írtam, a zene más irányba ment el. Egy idő után nyilvánvalóvá vált, hogy ezeket a szerzeményeket inkább egy másik név alatt kéne kihozni. Ez lett a Blackwelder. A név maga egyébként egy Los Angeles-i útjelző nevéből ered. Egyik nap, amikor láttam, eszembe jutott, hogy egész jól hangzana egy zenekar neveként is. Ahogyan a dalok kezdtek alakot ölteni, egyre inkább úgy tűnt, hogy az útjelzőn szereplő név nagyon is illik a szerzeményeim hangzásvilágához – így született meg a Blackwelder.

PZ: Biztosan gyakran felteszik neked ezt a kérdést, de úgy érzem, nekem is meg kell kérdeznem. A Blackwelder csak egyszeri, alkalmi projekt, vagy inkább egy zenekar, amelyikkel további albumok kiadását is tervezitek?

ASZ: A Blackwelder határozottan nem egy mellékszál az életemben. Mindenképp szeretnénk addig elvinni a zenekart, ameddig csak lehetséges. Ez természetesen jövőbeli albumokat is jelent és határozottan mondom, hogy szeretnénk a dalokat élőben is előadni. Jelenleg látni szeretnénk, hogy működik az új CD, lenne-e igény az élő bemutatására.

PZ: Hogyan sikerült összehozni a csapatot? Mindannyian más-más földrészeken éltek és külön zenekarokban játszotok. Eleve Ralf Scheepers és Aquiles Priester a Primal Fear [már csak volt – a szerk.] tagjai is egyben. Személyesen is ismerted őket vagy csak elküldtél nekik egy felkérést a zenekar alapításához?

ASZ: Őszintén szólva kezdetben nem terveztem, hogy egy ilyen felállást hozok össze, de végül  apránként minden összeállt magától. Björn Englent, aki egy nagyszerű basszusgitáros, Los Angelesből ismerem. Az ő játéka mindig tökéletes, ezért elsőként rá gondoltam a zenekar megalapításánál. Nem sokkal ezután megmutattam a dalokat Ralf Scheepersnek, és őt is nagyon érdekelte az ötlet. Mikor Björn turnéra ment Tony MacAlpine-nal, hallottam, hogy Aquiles Priester is velük játszik. Az ő nagyszerű dobjátékát egyébként már az Angra ’Rebith’ és ’Temple of Shadows’ lemezeiről is ismertem, szóval gyorsan megragadtam az alkalmat, hogy meghívjam őt a Blackwelder soraiba.

PZ: Kifejezetten Ralf hangjára írtad a zenét?

ASZ: Inkább azt mondanám, hogy egy olyan hangra, mint Ralfé. Pontosan ezért, amikor lehetőség volt őt is meghívni a zenekarba, éltem vele. Ő tűnt a tökéletes választásnak.

PZ: A lemez dalszövegei egészen változatosak.

ASZ: A Blackwelder dalszövegei egyszerre napos és borús hangulatúak, de természetüket tekintve inkább sötétek. Főként fantasy jellegűek, néhány valós és önelemző témával.

PZ: Milyen volt a lemez fogadtatása? Amennyire én olvastam, a legtöbben dicsérik az albumotokat. Személy szerint egyet kell, hogy értsek: tényleg nagyon jól sikerült!

ASZ: Köszi szépen Zoltán! A visszajelzések tényleg nagyon jók voltak, és őszintén szólva egyikünk sem számított ilyen jó fogadtatásra. Nagyon izgatottan figyeljük a visszajelzéseket, hálásak vagyunk értük.

PZ: A lemezen sok neoklasszikus elemen is hallható. Honnan származik ez a hatás? Esetleg rajongója vagy a klasszikus zenének?

ASZ: Igen, nagyon szeretem a klasszikus zenét, azonban emellett úgy gondolom, hogy ez a hatás leginkább olyan metal csapatoktól és gitárosoktól jön, akiket hallgatok. A legtöbb ihletet a 70-es, 80-as évekbeli európai csapatoktól kapom. Olyanoktól, mint az UFO, a Scorpions, a Rainbow, az Accept, Yngwie Malmsteen, a Thin Lizzy, Gary Moore, és a Helloween. Gitáros szempontból leginkább Jason Becker, Randy Rhoads, Michael Schenker, Uli Jon Roth, Yngwie Malmsteen, és Gary Moore zenéje hat rám.

PZ: Beszéljünk kicsit a lemezborítóról, ami leginkább a 80-as évek fantáziafilmjeire emlékeztet engem.

ASZ: Olyan borítót szerettünk volna, amiből az emberek azonnal észreveszik, hogy milyen zenéről van szó. A borítót  Mario Bouffier készítette, amit kiváló menedzserünk, Axel Wiesenauer a Rock ‘N Growl Managementből (www.rockngrowl.com) szervezett meg.

PZ: Manapság a vinyl formátum reneszánszát éli. Gondoltatok rá esetleg, hogy vinylen is megjelentetitek az albumot?

ASZ: Nem vagyok benne biztos, hogy jelenleg létezik hasonló elképzelés a kiadónk részéről, de nagyon örülnénk neki!

PZ: Van esetleg esély a közeljövőben egy turnéra, ami elhozná a zenekart Európába?

ASZ: Mindenképp szeretnénk csinálni egy európai turnét. Jelenleg még kíváncsiak vagyunk rá, hogy fogy a CD, illetve hogy van-e igény az élő bemutatására, de egyébként mindenképpen szeretnénk egy turnét.

PZ: Korábban a Seven Seraphim nevű formáció tagja voltál, de csak egy albumot adtatok ki, 2003-ban. Miért?

ASZ: Akkoriban költöztem az Ohiobéli Cincinnatiból Los Angelesbe, Kaliforniába. Miután eltöltöttem némi időt a berendezkedéssel, összehoztam egy átmeneti csapatot néhány Seven Seraphim koncert erejéig. Egy pár, a Los Angeles-i KeyClubban tartott ütős előadást követően nyilvánvalóvá vált, hogy több zenére van szükségünk a koncertprogram kitöltéséhez, így tehát nekiláttam új dalok írásának. Azokból lett a Blackwelder.

PZ: Játszol esetleg más zenekarokban a Blackwelderen kívül?

ASZ: Jelenleg kizárólag a Blackwelder dolgaival vagyok elfoglalva.

PZ: Amikor először láttam a neved, arra gondoltam, hogy biztosan vannak magyar felmenőid. Igazam van?

ASZ: Igen. (nevet) [ismét magyarul ír] Igen, az édesapám Magyarországról származik, Győrből. Az édesanyám szülei Budáról és Erdélyből valóak, még abból az időszakból, amikor az része volt az országnak.

PZ: Köszönöm szépen, hogy rám szántad az időd Andrew! Szeretnél még valamit mondani?

ASZ: Köszönöm szépen, Zoltán! (megint csak magyarul) Nagyon hálás vagyok az érdeklődésedért, örömteli számomra, hogy a zenénk eljut hozzád és Magyarországra, a felmenőim hazájába! \m/ Jó estét kívánok! (ismét magyarul)

Az interjú eredetileg a magyar nyelvű Burning Sun heavy/power metal fanzine-ben, nyomtatásban is megjelent.

Készítette: Papi Zoltán