"Egy fontos hagyaték önkéntes ápolói": Interjú Tóth János Rudolffal (Kex Remake)

írta Bigfoot | 2015.01.12.

Az év végén minőségi stúdiókörülmények között megjelentek a Kex zenekar legendás dalai. Igaz, nem az eredeti csapat vette fel őket, abból csak Kisfaludy András maradt hírnökként. Tóth János Rudolf (Janó) vezetésével – aki tagja volt a Kexnek a vége felé – remek muzsikusgárda értelmezte újra a régi dallamokat. Ennek apropóján beszélgettünk hazánk egyik legtöbbet látott kiváló muzsikusával.

Hard Roxck Magazin: A Kex utolsó időszakában játszottál a zenekarban, Baksa-Soós János ekkor már nem volt a zenekar tagja. Hogyan emlékszel erre az időre?

Tóth János Rudolf: Amikor a Kexhez kerültem, abban a hitben voltam, hogy a Baksa visszajön, és szándékosan nem a Kex profilját játszottuk, hanem WAR, Janis Joplin és hasonló dolgokat, mert a versek megzenésítéséhez Baksa előadásmódja kellett volna. Abban a tudatban voltam, hogy lesz Baksa, számomra csak a Remake megalakulásakor derült ki, hogy elfelejtették velem közölni, hogy nem lesz.

HRM: A Kex igencsak kilógott a hatvanas-hetvenes évek bandái közül. Szerinted mi tette őket egyedivé?

Janó: A Kexet Baksával azonosították többnyire a performance miatt, és nagy hatással volt azokra, akik látták koncerten. A zene „másodlagos” volt sok tekintetben, legalábbis így vélekedtek azok a kortársak, akikkel beszéltem a Remake megalakulásának idején.

HRM: Rajta volt a bakancslistádon ez a mostani lemezfelvétel?

Janó: Ha arra utal a kérdés (nem tudom, mi az a bakancslista), hogy terveztem volna-e előzőleg, hogy átírjam a Kex anyagát, akkor azt mondhatom, hogy nem. Meg sem fordult a fejemben ilyesmi. Hegedűs Pisti vett rá engem végül is.

HRM: 1999-ben már készült egy Kex-lemez, más tagokkal, eredeti felvételekkel. Mit gondolsz róla?

Janó: Az a lemez a Kex eredeti hangzását volt hivatott megjeleníteni, sok amatőr magnós felvétel és a Youtube kínálatából lett összeválogatva. Nem állt szándékukban eltérni az eredetitől, és végül is jó, hogy megjelent akkor az a gyűjtemény.

HRM: Zenei vezetőként mi volt a legfontosabb dolog a számodra, amikor elkezdtétek a felvételeket?

Janó: Csak úgy vállaltam el – hosszú rábeszélés után –, hogy én állítom össze a zenekart. Csak olyan embereket hívtam, akikkel már volt közös stúdiómunkám és ismerték a gondolataimat. Zsoldos Tomival a HBB-ben együtt eltöltött kb. 5 év mellett együtt játszom a Meeting Pointban és a Magyar Atomban mindmáig. Fekete Pistivel és Gyöngyösi Gabival együtt vettük fel a Tom-Tom stúdióban a ’Boldog szomorú’ blues lemezemet, tehát nagyon jó emberi és zenei kapcsolatban vagyunk egymással. Ez fontos szempont egy ilyen munkánál.

HRM: Miért volt szükség három gitárosra a felvételekhez?

Janó: Van egy „négytagú” trió, Ütött-kopott Angyal névre hallgat. Ezt Fejér Simon Pál és Lee Olivér gitárosokkal együtt hoztuk létre 4-5 évvel ezelőtt. Ez a legfontosabb zenei fogalmazásmódom jelenleg az összes többi közül. Blues-soul, funk, kelta, akusztikus, kétnyelvű (angol-magyar), hendrixes előadásmód egy nótán belül, valamint a saját fordítások a fő erőssége a zenének. Mindenben rendhagyó, azaz „trendetlen” és nagyon őszinte. A negyedik tag később jött, Szert Zsigmond ütős most nem került képbe, mert Kisfaludy András, az eredeti Kex dobos volt a Remake ütőse. A zenei sokszínűség igényelte a három gitárt, mert voltak közben hangszerváltások, hol mandolin, hol akusztikus gitár volt szükséges az elektromos mellett, és ahhoz két gitáros nem elég. Nélkülük nem is fogtam volna hozzá, mert annyira együtt jár az agyunk, hogy hiányzott volna a tehetségük.

HRM: A Kex Remake lemezen az eredeti dalokhoz képest a billentyű háttérben van, sokkal inkább a gitár dominál. Nem állt fenn a veszély, hogy esetleg sérülhet az eredeti zenei világ?

Janó: Az eredeti Kex idején meglehetősen szerény volt a stúdiók teljesítőképessége a mai állapotokhoz viszonyítva. Azonkívül a zenei keret nem is igényelt sokkal többet, mert az előadások a Baksa performance-ra épültek, a zene csak kisegítője volt a shownak. Így aztán nem volt igazán olyan, ami sérülhetett volna. Nem utolsósorban az volt a cél, hogy a Kex dallamai és szövegei kerüljenek egy olyan zenei környezetbe, ami a mai hangzást is magába foglalja, és hogy egy fiatal generáció legyen túlnyomó részben a dologban. Ez megtörtént, viszont át kellett írni egy másfajta felfogásba a nótákat, hogy ki tudjuk kerülni a Baksa hiányát. Hónapokig tartott megtalálni a formát, amiben fellelhető a régi Kex íze is, de új köntösben. Jó példa erre a Család átírása, ami visszavisz a 70-es évek elejére (Free pl.), és elkerüli azt a keringőt idéző zenét, amire Baksa eltáncolhatta a maga módján a nótát. Mi a dallamot megőrizve vittük át ezt a dalt rock stílusba, és végül is megérte. A billentyű pedig a mostani zenéhez tökéletesen a helyén van, szerencsére Gabi pontosan tudta, mi a tennivalója.

HRM: Pontos tervekkel érkeztetek a stúdióba vagy a felvételek alatt is formálódtak a dalok?

Janó: Csak vázlatokat készítettem az átírások során, mert tudtam, hogy a többiek mit is fognak csinálni. Egy csomó olyan rész van, ami a stúdióban alakult ki, ettől van egy kis „életszaga”. A múltban is mindig így csináltuk. Nem nekem kell kitalálnom, hogy mit játsszon pl. a zongora vagy bármelyik hangszer. Az együttlét lenyomata ez az anyag.

HRM: Látsz esélyt arra, hogy országos turnén népszerűsítsétek a lemezt?

Janó: Mindenkit egy CD és egy koncert erejéig hívtam, de ez nem zárja ki a továbbiakat. Ha meg tudják teremteni a lehetőségeket és tudják vállalni az anyagiakat, akkor miért is ne? Kilencen vagyunk színpadom a két vokalistával (Kiss Flóra és Szakonyi Milán) együtt, plusz felszerelés, megfelelő monitorrendszer, útiköltség... Hát, nem könnyű.

HRM: Alkalmi banda a Kex Remake, vagy hosszabb távra terveztek?

Janó: Nem zenekar vagyunk, hanem egy szövetség valami érdekében, azaz a Kex múltjának összefoglalói. Ez sokban különbözik egy zenekartól, ahol egészen másképp mennek a munkafolyamatok. Mi most nem a saját dolgainkat, hanem egy – a múltban történt – fontos hagyaték önkéntes ápolói lettünk, és ez addig tart, ameddig tart.

Készítette: Bigfoot
Köszönjük Hegedűs István segítségét.